Lesújtó adat: Kaposvár lakónépessége hatvanezer alá csökkent!
Gelencsér Attila – ahogy „kollégái” közül szinte mindenki – döntően a közösségi oldalakon szeretné megnyerni a választást, s ezért igyekszik minden napra időzíteni egy-egy diadaljelentést. Január 26-án épp Zselicszentpálra ette a fene esett a választása, mely a Facebookra feltöltött videós szónoklata szerint „drasztikus fejlődésen ment keresztül … ide visszataláltak az innen korábban elköltözöttek, és egyre többen választják a Zselicet és Zselicszentpált jövőbeli lakóhelyüknek”. Nos, ezúttal a számok győztek ipponnal, s a parlament érdemdús jegyzője fogott talajt a miniszterelnök aktuális ellenfelére emlékeztető módon: a község az elmúlt harminc évben épp a Gyurcsány-Bajnai vészkorszak derekán, 2006-ban volt a legnépesebb, 417 fővel, s lakosságszáma az utóbbi tíz évben háromszázkilencvenegy-néhány fő környékén lényegében stagnált. A választókerületébe tartozó községeké viszont egy közepes méretű faluval, 567 fővel csökkent az elmúlt tíz évben. És ami legalább ennyire tragikus: Kaposvár szintet lépett a kisvárosi lét irányába, miután 2021-ben a lélekszám hatvanezer alá, 59.777-re apadt.
Az adatokat a Magyarország helységnévtára c. KSH-weboldalról vettük,
itt lehet böngészni harminc évre visszamenően, 1990-től a népesség változását. A Somogy 1-es választókerület 25 községből és a megyeszékhelyből, Kaposvárból áll. Amint említettük, Kaposvár lakónépessége immár „ötössel kezdődik”, ám ez korántsem dicséretes ötös. Az 1980-as népszámlálás idején volt a csúcs, 72.377 fő, s azt sem bonyolult néhány összevetéssel kideríteni, hogy a megyei jogú városok közül az elmúlt tíz évben
Kaposvár lakossága csökkent a legnagyobb tempóban, 9.65 százalékkal.
Erre kéne valami okosat mondani a jelölt uraknak.
Összehasonlítva néhány dunántúli várossal még szembetűnőbb a kaposvári hanyatlás: Pécs népességcsökkenése 6.52%, Veszprémé 4.54%, Székesfehérváré 4.23%, Szombathelyé pedig még nőtt is az elmúlt tíz évben 640 fővel.
A Gelencsérnek oly kedves „zselici falvakra” visszatérve,
a huszonöt községből egyet találtunk, ahol számottevő népességbővülés volt: Zselickislak, itt a 2011-es 325 fő 411-re bővült tíz év alatt (update: kiváló kommentben már kaptuk is a magyarázatot, hogy ez a bővülés a 2016-ban átadott Zselic Katolikus Idősek Otthonának köszönhető), Kaposújlak népessége huszonöt, Cserénfa öt, Szabadi pedig négy fővel gyarapodott, a többiek zsugorodtak vagy stagnáltak. Az állítólag népszerű kitelepülési célpont Kaposszerdahely lélekszáma közel száz fővel, tíz százalékkal csökkent, ugyanezt az arányt láttuk Zselickisfaludon, Gálosfán, Hajmáson, Sántoson. A 2010-ben még 407 lelket számláló Kercseligeten ma már
csak 323-an élnek, ami több mint húsz százalékos veszteség.
Gelencsér Attila szívesen hivatkozik a „tényekre”, eredeti fordulattal,
hogy azok „makacs dolgok”. Valóban azok, s ezúttal is annak bizonyultak. Azt láttuk, hogy felkéredzkedhet bármilyen szószékre, akár Szent Péter trónjára is hirdetni az igét, állításával szemben egyre kevesebben választják a Zselicet, a zselici falvakat lakóhelyül, s Zselicszentpált is legfeljebb ugyanannyian.
Nos, ezt nevezi Gelencsér tekintetes úr „drasztikus fejlődésnek”. A szót leggyakrabban a „durva, kíméletlen” szinonimájaként használják, így mondhatni telitalálat. Drasztikusnak drasztikus, csak éppen nem fejlődés.
H. I.
Címkép: Gelencsér Attila képviselő szószékről prédikál – forrás a képviselő Facebook-oldala
Ezt már olvasta?
Gelencsér Attila hősi pózba vágja magát: már a szobrának áll modellt?
