Szita kontra Nadrai: pávatánc vagy cicaharc?
Ahogy ígértük, a közgyűlésen történteket ezután nem – az amúgy hazug és manipulált – jegyzőkönyv alapján elemezzük, hanem azon melegében. Így viszont azok a hangulati elemek sem maradnak ki, amelyeket a jegyzőkönyv már elhallgatott: Szita Károly gyermeteg műfelháborodását lakbér-ügyben, most kimondottan Nadrai Norbert szőlősgazdának címzett otrombaságait, Borhi Zsombor szavakkal már-már kifejezhetetlen, ordas szellemi sötétségét, s persze azt a színjátékot, amelyet a betöltetlen ellenzéki mandátum körül kavar – minden ellenkező híresztelés ellenére a Fidesz, hogy favoritjuk, Felder Frigyes legen a befutó a kompenzációs listán.
Szita Károly köhögésével, krákogásával, fuldoklásával kezdődött a közgyűlés:
„a jegyző urat” kérte meg, hogy öntsön neki egy kis vizet. Csillag Gábor jegyző szokásos szolgálatkészségével teljesítette a polgármester óhaját, ahogy bármikor, bármiben.
Ahogy magához tért, belelendült a szokásos önünneplésébe, s elmondta a színház felújításától az Apponyi utcai ügyészségen át a kórház déli tömbjéig mi minden épült a városban, majd átadta a szót Pintér Rómeónak, akire, mint újdonsült frakcióvezetőre, a verbális verőlegény szerepét osztotta. Ő más megfogalmazásban,
de ugyanazt a süket bullshitet nyomta el, mint az előző közgyűlésen.
Most épp „meddig élnek még vissza a kényszerkoalíció pártjai a választók bizalmával?” volt a címe. Már a „kényszerkoalíció” kifejezést sem értjük, szerintünk Pintér Rómeó sem. Miután azonban az ellenzéknek most sem volt lehetősége válaszolni, kivételesen ide másoljuk azt a szöveget, amit Bereczki Dávid küldött el nekünk, miután Szita Károly beléfojtotta a szót, és nem engedte válaszolni.
„A Frakcióvezető Úr napirend előtti beszédére szeretnék most reagálni, hiszen akkor az SZMSZ nem adott lehetőséget arra, hogy válaszoljak és hát néma emberrel bizonyára könnyű vitatkozni. Hiába mocskolnak minket, én azt gondolom, hogy ebben a teremben a legnagyobb erkölcsi terhet nem mi cipeljük… A betöltetlen mandátumra térve pedig megjegyezném, hogy tudom Önöknek szokatlan, de a mi politikai közösségünk demokratikusan, szavazás útján dönt/döntött bizonyos kérdésekben, nem kézi vezérelve. Sajnos volt 1-2 olyan ember, akinek egyéni ambíciói felülírták állítólagos elveit és sajnos volt rá jogi lehetőségük, hogy sakkban tartsák az ellenzéki pártok politikai szövetségét, ezzel húzva az időt. Azonban szeretném leszögezni ez nem az összefogás bukása, hanem azoké, akik elveiket leköpve, szavukat megszegve mentek szembe a többség akaratával.”
Ha netán valaki igényt tart némi értelmezésre: „a teremben a legnagyobb erkölcsi terhet” nyilván Szita Károly cipeli, aki immár tizenöt éve nem hajlandó szembenézni
besúgó múltjával, és köpi szembe saját választóit, akiknek hazudik (erről is).
Pintér Rómeó a “Legnemzetibb torták Magyarországon” c. Tumblr-akcióban. Hogy a nagymagyarországos, árvalányhajas torták közé hogyan került be a zakós-inges-nyakkendős személyes tortája, ne kérdezzék. És ez osztja az ellenzéket, uramatyám…
Az, hogy ki az az „1-2 olyan ember, akinek egyéni ambíciói felülírták állítólagos elveit és sajnos volt rá jogi lehetőségük, hogy sakkban tartsák az ellenzéki pártok politikai szövetségét” szintén tudható.
Felder Frigyes és Fejes István szegték meg
a szavukat, és megpróbálták visszavonni azt a meghatalmazást, amelynek alapján egy legális, mindenki által elfogadott szavazás eredményeképpen Teveliné Horváth Melinda mellett Pintér Attila került volna be a közgyűlésbe úgy, hogy egyetlen napot sem
mulasztottak volna az érdemi munkából.
És ki akadályozta ezt meg Felder és Fejes mellett? Szita Károly utasítására Csillag Gábor választási irodavezető, aki egy jogi nonszenszbe kapaszkodva váratta ki a Helyi Választási Bizottsággal az egy hónapot, és döntött Felder mellett. Pintér Rómeó tehát vagy iszonyúan cinikus (persze, hogy az)
vagy fogalma sincs, miről beszél.
A rend kedvéért itt elmondjuk – mert csak az mondhatja magát tájékozottnak Kaposvár közügyeiben, aki a KAPOS-T-t olvassa – hogy Pintér Attila fellebbezett a Területi Választási Bizottsághoz, amely tegnapi ülésén helyben hagyta az első fokú döntést, és szintén Felder Frigyesnek ítélte a mandátumot ugyanazokra az érvekre hivatkozva, mint a HVB.
Így Pintér Attila ismét fellebbezett a törvény szerint következő Pécsi Ítélőtáblához, amely szintén három nap alatt dönt – ez jön most.
Vissza a közgyűléshez: ekkor némította el Bereczkit Szita, és itt jött az első ordas
inszinuáció Nadrai Norbert rovására, aki a köztisztviselők illetményemeléséhez szólt hozzá: nem ért egyet az általa javasolt módosítóval, s közbeszúrta: „ön itt dolgozott, pontosabban itt volt, így fogalmaznék, a polgármesteri hivatalban…”
Tehát Nadrai Norbert, aki az életéből harminc évet töltött a hivatalban,
volt polgármesteri kabinetiroda-vezető, majd igazgató, „nem dolgozott, csak itt volt”. Akkor miért tűrte meg évtizedekig, miért nem rúgta ki? Miért csinált belőle igazgatót? És főleg: miért enged meg magának a pulpitusról alpári, büdös paraszt megnyilvánulásokat, ha nincs lehetőség a válaszadásra?
Ennél gyávább, alávalóbb dolgot, amit Kaposváron helyi demokrácia címén művelnek,
el sem lehet képzelni. Még egyszer „megtalálta” Szita Nadrait a délelőtt folyamán: mikor a parkolási díjakról volt szó, és a képviselő hozzá mert szólni amiatt, hogy az új Teleki utcai parkolókhoz külön három és fél millióért felesleges újabb jegykiadó automatát venni, mikor ott van a közelben egy, Szita nekiesett: „Van jogosítványa képviselő úr? Van. És mikor vezetett utoljára? Tíz éve.”
A továbbiakban minden kiderült, csak az nem, hogy erre a személyeskedésre
miért volt szükség: Szita rigorózusan betartatja a napirendet és a tárgyszerűséget a képviselőkkel, magára viszont semmilyen szabályt nem tekint érvényesnek. Locsoghat, összehordhat tücsköt-bogarat, időnként zavaros fejtegetésekbe kezd, és, ahogy korábban beszámoltunk róla, légből kapott adatokkal dobálózik, miközben mások tényekkel alátámasztott érvelését lesöpri az asztalról.
Ami viszont a nap legnyomasztóbb tapasztalata volt, az állítólagos és reménybeli
utód, Borhi Zsombor főállású alpolgármester kirohanása Pécsi utcai iskola-ügyben. Az általános iskolai körzetek kijelöléséről szóló előterjesztésnél tartotta fontosnak a Kodály iskola egykori képesítés nélküli tornatanára szélsőjobboldaliakat megszégyenítő eszmefuttatását elmondani arról, hogy mekkora hiba volt a Kúria döntése, amellyel végül felmenő rendszerben megszüntetik a súlyosan szegregáló iskolát.
Mit ad isten, a Fidesz újabb klónja, a Mi Hazánk Mozgalom éppen a napokban fejtette ki a képesítés nélküli Borhi úréhoz merőben hasonlító álláspontját arról, hogy a cigánygyerekeket kimondottan üdvös lenne szegregált iskolákban oktatni. Egymásra fognak ezek találni, s innen talán az sem túl merész következtetés, hogy
miért nyomja annyira a Fidesz, hogy Felder Frigyes legyen, aki bekerül a közgyűlésbe.
Közismert, hogy ő volt az, aki egy kaposvári ellenzéki találkozón olyan hangosan állt ki a szegregáció mellett, hogy az még az országos sajtónak is feltűnt. Az összefogásban sokak szerint ő volt a vakond, most majd előjöhet a fényre, arra, amit Szita Károly és Borhi Zsombor sugároz nagy intenzitással.
H. I.
