…tizenhárommillió forintért
Sokan tiszta jó szándékból a szemünkre vetik, hogy csak a hibákat, negatívumokat vesszük észre, túl erős a kritikai él az írásokban. Megszívleljük a tanácsot, s elindítunk egy szerény sorozatot arról, hogy nemcsak rosszul járni lehet kies városunkban: vannak, akiknek nagyon is bejött ez a helyi klíma. Ilyen az élet, egyesek jól járnak, kettesek pedig így jártak. Az mindenesetre biztos, hogy az a három személy, a 2020-as kaposvári költségvetés e sorának kedvezményezettjei 12 millió 918 ezer forint erejéig, akik amúgy a maguk helyén és módján éppenséggel kiválóak is lehetnek, nem járt rosszul – kérdés, hogy hajtanak-e a köznek valami konkrét hasznot viszonzásul, vagy csupán egyszerű politikai, vagy inkább hatalmi megfontolások állnak a háttérben.
Ne is titkoljuk egy percig sem, kikről van szó: egyikük Sztojan Ivkovics,
a Kaposvári Kosárlabda Klub általános szakmai igazgatója és vezetőedzője, aki a polgármesternek sporttárgyú megbízásokat teljesít – már, ha szó szerint vesszük azt, amit a feladatról tudunk. Mert igazából nem tudunk semmit, s ezen meg is próbálunk segíteni: közérdekű adatigénylésben kikérjük a polgármesteri hivataltól az erre vonatkozó információkat mindhármukról.
Köztudott, hogy a Kaposváron méltán népszerű Sztojan Ivkovics nemrég a magyar kosárlabda-válogatott szövetségi kapitányi posztját cserélte fel kissé regényes körülmények közt a helyi csapat szakmai vezetésével. Tegyük hozzá: a sporttanácsadói tisztség nem újkeletű, már korábban is volt ilyen Szita Károly mellett. Az előd Prukner László volt, a Kaposvári Rákóczi nevű,
átmenetileg az első osztályban tartózkodó futballcsapat akkori edzője.
Érzésünk szerint azonban – akárcsak a másik két megbízott esetében – sokkal inkább az egyesület által nehezen megfizethető szakember jövedelem-kiegészítéséről van szó, semmint sportág-semleges, valóban a város sportéletét elősegítő szakmai munkáról, amely mondjuk egy stratégiai terv kidolgozásában, lobbizásban ölt kézzel fogható alakot.
Polgármesteri megbízottak díjazása a 2020-as költségvetésben. Nem hallottunk róla, hogy bárki kért volna indoklást, vagy magyarázatot a közgyűlésben, netán valamiféle elszámoltatást a korábban végzett munkáról.
Meg lennénk lepve, ahogyan a másik két kedvezményezett esetében is: Pintér Rómeó, az újdonsült frakcióvezető évek óta kapja az apanázst, szintén érzésünk szerint afféle fizetés-kiegészítésként, pontosabban ez volna a főtevékenysége,
és mellé kapja az önkormányzati tanácsnoki tiszteletdíjat.
Miután városmarketinggel főállású munkatárs (Kovács Kristóf) foglalkozik a városházán, s más magyar városokhoz képest a szatyorban sem vagyunk, nehéz lenne pontosan megmondani, hogy érdemben, s hivatalosan mit is csinál ebbéli minőségében Pintér Rómeó. Nagyjából azt, amit eddig.
A polgármesteri megbízottak foglalkoztatásának eddigi sikerein felbuzdulva
Szita Károly bővítette a csapatot: idéntől egy harmadik szellemi atommáglya, Oláh Lajosné korábbi alpolgármester is kapja a nagyjából bruttó 350 ezer forintnyi ellátmányt. Ő állítólag szociálpolitikával foglalkozik majd – nem, mintha nem lennének erre a feladatra számosan a Polgármesteri Hivatalban – miután októbertől kiesett a képviselői és az alpolgármesteri javadalmazásból, s 1957-es születésű révén még van vissza egy kevés a nyugdíjazásig – ha ugyan nem vette igénybe a Nők 40 programot.
Oláh Lajosné korábban pedagógus volt, tanítónő: kérdés, hogy mekkora szakértője lett a területnek az elmúlt, alpolgármesterséggel töltött években.
Úgy tűnik tehát, hogy a jóljárás kaposvári receptúrája elsősorban Szita Károly
megfontolásaihoz köthető: ha valaki a kedvenc sportjának mégoly elismert szakembere, vagy éppen az őt támogató frakció szépreményű ifja, akinek momentán sok a szabadideje és igényeihez képest kevés a tiszteletdíja, netán kiérdemesült, végtelenségig lojális asszonyság, akit csak úgy nem hagyunk az út szélén, bízhat abban, hogy határozatlan időre, míg a nagyságos úr kedve úgy tartja, polgármesteri megbízott lehet.
Nyilván a mi hibánk, hogy ebben sehol nem látjuk a város fejlődését szolgáló
szellemi hozzáadott értéket: sokkal inkább az látszik, hogy Szita Károly azt és azért részesít súlyos milliókban mérhető kegyeiben, akit és amiért akar. Vannak helyek a világon, ahol ezt szimpla önkényeskedésnek tekintik, de az nem Kaposvár.
H. I.
