Bónusz: egy kis kaposvári hazugság-kaleidoszkóp – Frissítés!
Úgy tűnik, a szemérmetlenségnek tényleg nincs legalsó foka, s mindig van a legutolsónál is arcátlanabb kormány-, ill. Szita-párti sajtó-megnyilvánulás. Nemrég írtuk meg az Átlátszón, az ország vezető oknyomozó portálján a 74nullanulla ügyét: a helyi közéletbe belekorfinyáló reklámlapocska nem volt hajlandó közzétenni a Pécsi Táblabíróság jogerős ítélete alapján egy helyreigazítást, s ezért a szerkesztőség berendezése a végrehajtó kalapácsa alá kerül május 15-én. A cikkben szó volt arról is, hogy a másik anyaszomorító bagázs, a Kaposvár Most is vastagon sáros: ők sem hajtottak végre egy jogerős ítéletet. Az Átlátszó cikkét átvette a 24.hu, s erre reagált S. Kovács: állítja, őket nem kötelezték helyreigazításra, minden pert megnyertek. „Jó reggelt kívánunk” hazudta a Kossuth rádió 1952-ben. Itt tartunk.
Téved, aki azt hiszi, hogy itt netán afféle jogi csűrés-csavarásról, szavakon való lovaglásról
van szó, mint 2014-ben, mikor az önkormányzati választás előtt az LMP akkori elnöke, Schiffer András azzal kampányolt Kaposváron a Fidesznek, hogy a „baloldal nem tudott polgármesterjelöltet állítani”, s beszúrta elé a „parlamenti” szót, hogy aztán azzal magyarázhassa a sunyi hazugságot, hogy ő az MSZP-re gondolt.
Legszorgalmasabb kaposvári tanítványával, szegény Felder Frigyessel is felmostuk oda-vissza a padlót nemrég, mikor ordító, vörös „fake news” képpel illusztrálva azzal etette reménybeli követőit – Gálvölgyi-ügyben – hogy a KAPOS-T „álhíreket gyárt”. Ezt arra alapozta, hogy „neki, személyesen, a fülébe” (!) egy meg nem nevezett ATV-s munkatárs belesúgta, hogy a művésznek kínos az ügy.
Bizonyíték, igazolás? Semmi: „Frici” szava szent, legalábbis ő így gondolja.
Nemrég aztán fény derült rá, miről szólt a mesterterv: fideszes recept szerint szükség volt egy ellenségképre. Álhírgyárnak kellett bélyegezni egy mondvacsinált ürüggyel a KAPOS-T-t, hogy megágyazhasson egy „LMP-közeli” weboldalnak, melyben ő osztja az észt.
De megemlíthetnénk a DK-s Kováts Imrét is, aki szívesen posztolgat követőinek a Facebookon,
s eközben az általa fetisizált „tárgyilagosságnak” és „tényszerűségnek” korábban elérhetetlennek vélt magaslataira jutott: azt állította nyilvánosan, hogy ő már 2002-ben egy kaposvári sajtótájékoztatón beszélt Szita Károly ügynökmúltjáról. Csakhogy ez évekkel később, 2004 legvégén, ill. 2005 januárjában vált közismertté, s a képviselő által említett leleplező közlésnek sehol, semmi nyoma.
Kössünk ki ismét a jelenben kicsiny időutazásunk után:
tehát május 15-én – ahogy az Átlátszóban megjelent írásunkban áll – árverés lesz a 74nullanulla szerkesztőségében, már, ha addig nem fizetnek. A Kaposvár Mostról szintén szó van a cikkben, miután ezt az ítéletet is volt szerencsénk látni: igen, jogerős bírósági ítélet van arról, hogy a Kaposvár Most köteles sajtó-helyreigazítást közzétenni a „sétálóutcai parkolás” ügyében:
A Kaposvár Moston megjelent cikkel kapcsolatos jogerős törvényszéki ítélet szövegének érdemi része. Szerepel benne a helyreigazításra való kötelezés, valamint az, hogy a sétálóutcai parkolással kapcsolatos állításaikra is vonatkozik. Persze a csillagokat is le lehet tagadni az égről…
S. Kovács ahhoz gyáva volt, hogy az Átlátszónál jelentkezzen a „cáfolatával”:
gondolta, a bulváros hangvételű, nyilván kissé felületesebb hírportálon „átmegy” a megtévesztés. Jól számított: ahelyett, hogy megkeresték volna az Átlátszót, vagy személyesen engem, netán az érintett Takács Richárdot, leközölték a Kaposvár Most nettó, egyértelmű hazugságát. Mert így kényelmes, és adtunk az újágíró-szakmaiságnak is egy pofont.
Ez jelent meg a 24.hu cikke után frissítésként. Az ítélet szövege alapján egyértelműen tarthatatlanok S. Kovács állításai.
S. Kovács Zoltán vérlázítóan pimasz, következmények nélküli hazudozása
rávilágít arra, hogy kinek mennyi a felelőssége abban, hogy a magyar közbeszéd ma idáig jutott: van minimum két (valójában jóval több) jogerős, érvényes bírósági ítélet, melyet néhány magyar állampolgár egyszerűen semmibe vesz.
Köp rá. Leszarja, mert tudja, hogy a Fidesz-hatalom megvédi. És mindez előtt a magyar hatóságok, bíróságok, jegyző, kormányhivatal, rendőrség, végrehajtók, akik, hogy mást ne mondjunk, sikert sikerre halmoznak egy kilenc gyermekes család utcára tételénél, tehetetlenül állnak.
És tényleg szögezzük le: ez nem Takács Richárdról szól. Számos kiszolgáltatott ügyét felvállaltuk, pl. a Centrál kávézóét, az elbocsátott színészekét, vagy a Kétfarkú Kutya Pártét. Mindazokét, akikről úgy gondoltuk, hogy védtelenek a hatalommal szemben, és csak a nyilvánosságra, a közvélemény szolidaritására számíthatnak – pl. a lejárató, rágalmazó propagandával szemben is.
H. I.
Frissítés, 5. 11.: A 24.hu május 3-án újra frissítette a frissítését: becsempészett egy nem túlságosan feltűnő mondatot S. Kovács szerkesztő „cáfolata” után, így: „Ellenben, ahogy azt Takács lapunknak az ítéletek másolatát bemutatva megerősítette, a jobbikos képviselő 2018-ban nyert sajtópereket a lap ellen.” A mondat magyarságát nem minősítenénk, de egyértelmű, hogy a lap elismeri: S. Kovács hazudott. H. A. Z. U. D. O. T . T., mint rendesen.
