Elszállt a buborék: elmaradt a színházbejárás
Több, zavarba ejtő információ jutott el hozzánk a kaposvári színház átépítésével kapcsolatban: egyrészt érthetetlen módosítás jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben, mely szerint 2019. augusztus 31-ről 2019. augusztus 31-re módosítják a befejezési határidőt az elektromos mérőhely átadásának csúszása miatt. Egyúttal színházi körökből arról is tudomást szereztünk, hogy Szita Károly polgármester mindenkire vonatkozó, fővesztés terhe melletti hírzárlatot rendelt el: a választásokig szigorúan tilos beszélni arról, hogy nem lesz díszbemutató október 23-án.
A módosítások a magyar és az európai közbeszerzési értesítőben is így szerepelnek.
A magyarázat keresése során megnéztük az első, 2018. december 3-i szerződésmódosítást, amely azt a bizonyos 400 millió forintos többletköltséget is tartalmazza: itt 2019. július 31. a befejezési határidő. Tehát valójában a július 31-et módosították augusztus 31-re? OK.
Csakhogy ma szeptember 22-e van, és a színház qrvára nincsen kész.
Arról ne is beszéljünk, hogy az augusztus 31-i határidő-módosítás közzétételének dátuma szeptember 4. – az már bagatell.
Így festett a helyszín szeptember 21-én:
Így nézett ki szeptember 21-én a színház külső része: késznek a legjobb indulattal sem nevezhető a “várárok”, amelynek talán az a rendeltetése, hogy vízzel feltöltve távol tartsa majd a látogatókat, bár erre a hírek szerint az újabb produkciók is alkalmasak.
Ez az épület e pillanatban még egészen biztosan nem áll készen a műszaki átvételre,
a hatósági: elektromos érintésvédelmi, katasztrófavédelmi, stb. engedélyek megszerzésére. Arra, hogy az október 23-i díszbemutatón közel ezer ember itt ünnepeljen, legfeljebb úgy, ha mindenki aláír egy nyilatkozatot, hogy saját felelősségére lépi át a küszöböt. Már, ha lesz küszöb.
Arról sem árt szót ejteni, hogy egy ilyen bonyolult üzem, ill. hatalmas épületkomplexum „belakásához” minimum hónapok szükségesek: hogy a műszaki háttér, díszletgyártás, hangosítás, világosítás, vagy akár a fodrászat működésének feltételeit megteremtsék. Tehát egy reális, év végi műszaki átadás után nagyjából
a következő fél év próbaüzem, s kb. a 2020-21-es évad lehetne „teljes”.
Tegyük hozzá, mindezt úgy, hogy gyakorlatilag nincs a színháznak igazgatója, aki az operatív, napi ügyeket kézben tartaná. Eredetileg Fülöp Péter, mint menedzser-igazgató pontosan erre szerződött, ám azzal, hogy kinevezték államtitkár helyettesnek, kétséges, hogy el tudja-e látni ezt a feladatot.
Úgy tűnik, a városháza, ill. Szita Károly el is engedte már a határidő kérdését:
már csak az a fontos, hogy ne zavarja meg a polgárok fejét egy újabb hamis ígéret, amikor a szavazólapon október 13-án kedvenc pártjukat vagy jelöltjeiket keresik.
H. I.
És egy utóirat: most már tényleg leég az arcunkról a bőr. Az a város, amelynek nyilvánossága ilyen nyomorult, gyáva, hazug módon működik, az tényleg megérett a pusztulásra. Tegnapra, 21-ére ugyanis – a Kulturális Örökség Napja rendezvénysorozat keretében – bejárást hirdettek a színházba. Előzetes regisztrációval lehetett jelentkezni, s a helyek be is teltek.
A rendezvényről előzetesen minden helyi lihegnyik médium bő nyállal tájékoztatott, ám arról, hogy a rendezvény végül elmaradt – arról senki. Az érintetteket emailben tájékoztatták, s amúgy annyit sem mondtak: fapapucs. A Kaposvár Moston még a címet is kidobja a kereső, ám az ígért videónak nyoma sincs.
Nem kell nagy fantázia: ez is a már említett hírzárlat következménye. A színház nincs olyan állapotban, hogy ott emberek bóklásszanak, de főleg: hogy kotnyeles Facebook-huszárok esetleg megírják a közösségi oldalakon, hogy ez az épület messze van attól, hogy ott október 23-án díszelőadás legyen.
Mindenki szem a láncban: az eddig folytonosan szereplő, lepcses-jópofizós (Sz)épül a Csiky Facebook-oldal tíz napja úgy hallgat, mint az a bizonyos sült hal. A városháza sajtóosztálya mindenkinek kiadta az ukázt: kussolsz, paraszt, ez most nem téma. És lőn nagy hallgatás Kaposváron, kivéve persze arról, hogy Horváth Ákos a Messiás, ugyanott választási tengerimalacok ingyen elvihetők.
H. I.
