Nagy Károly a kaposváriakat ugratja
Ezúttal talán annyira se finomkodjunk, amennyire szoktunk: ami ma történt Kaposváron, az minden demokratikus norma, szokás, erkölcsi alap nyílt arculköpése Szita Károly polgármester által. Egy olyan veszélyeshulladék-feldolgozót akar a városba telepíteni, amelynek megítélése szinte egyértelműen negatív a környezetvédők és a szakma köreiben, s ami a gyalázat: senkit, sem a közgyűlést, sem a városlakókat eszébe sem jutott megkérdezni, s gondosan titkolta még azt is, hogy a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Homatechnél, mely Százhalombatta lakóinak elemi erejű felháborodása nyomán visszalépett az ottani beruházástól, ő sunyin bejelentkezett, hogy helyet adna a hulladék-feldolgozónak. Ötven munkahely és – állítólagos – öt százaléknyi iparűzésiadó-növekmény miatt elöntheti Kaposvárt a szemét, korom, mérgesgáz.
Nem volt elég három évtizednyi politikai kútmérgezés, most jöhet az igazi.
Ilyen nyílt és brutális önkénnyel még Kaposváron is ritkán találkozni: egyértelmű, hogy Szita kész tények elé akart állítani mindenkit, a közgyűlés tagjait, a városlakókat, az alig-alig működő nyilvánosságot. Senkit meg nem kérdezett, senkivel nem konzultált, szándékai nem szivárogtak ki, tehát erről valószínűleg a helyi Fideszen belül sem tudtak. Emlékeztetőül csak annyit: korábban milliókért végeztetett közvélemény-kutatást pl. arról, hogy támogassa-e a város a Rákóczi nevű, mára félig-meddig elfeledett futballklubot, vagy arról, hogy behajthassanak-e a Teleki utcába a Fő utca 2. számú ház lakói autóval.
A világ cirkuszát és médiafelhajtását kanyarították a bánatos színűre pingált buszok idióta dekorációja köré, mintha egy körömfeketényit is számítana, hogy épp melyik kaposvári híresség ábrázata díszíti az oldalukat. Erről bezzeg hetekig lehetett cikkezni, okoskodni és örvendezni, ám a valóban, s szó szerint életbe vágó kérdésekben levegőnek vagyunk nézve. A buszdekorációig tart a kaposvári demokrácia, vagy még addig sem, s a többség láthatóan hálás azért, hogy nem kell megerőltetnie az agyát.
Szita önkényeskedésén nem enyhít az a körülmény sem, hogy ezt a teljesítményéhez és gyalázatosan pimasz tetteihez képest még mindig elképesztő arányban támogatott Fidesz-kormány tette lehetővé azzal, hogy az eredetileg Százhalombattára tervezett Homatech használtgumi-feldolgozó üzem létesítését kiemelt kormányberuházássá minősítette, s így szinte minden, amúgy törvényileg kötelező eljárás vagy szükségtelen, vagy durván leegyszerűsödik.
A szlovákiai Homatech-telep a Google Maps képén (index.hu). A helyiek nem örülnek: még a felhalmozott gumi is bűzlik
Szita ugyanilyen önkényesen döntött tavaly arról is, hogy ne pályázzon Kaposvár a börtönberuházásra, ahol körülbelül háromszáz munkahely létesülhetett volna, szintén a városon kívül, a környezetszennyezés legkisebb veszélye nélkül. A fideszes többségű közgyűlés kritikátlan támogatása, a közvélemény hazug, szolgalelkű, lefizetett médiastriciken keresztül való manipulálása, esetenként terrorizálása, az ellenzék erőtlensége, a városi „értelmiség” gyáva meghunyászkodása mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy kaposvári polgármester ma már Nagy Károlynak képzelje magát, aki birodalmában bármit megtehet.
Ez – kivételesen – csak az első, rövid reflexiónk volt a történtekre, biztosak vagyunk benne, hogy még számos alkalommal szó esik még majd róla. Igyekszünk megszerezni azokat a dokumentumokat, amelyek alapján képet alkothatunk a technológiáról, a kockázatokról, s főleg arról, hogy legyen akármilyen – állítólag – „környezetbarát” eljárás, semmi nem lehet elég nyomós ok arra, hogy a kaposváriak véleményét semmibe vegyék, kiskorúként, taknyos gyerekként kezeljék őket, akinek nincs joga megismerni azt, hogy esetleg milyen levegőt, milyen mérgeket kell belélegeznie neki és a gyermekeinek a következő évtizedekben az otthonában, mely, úgy tűnik, egyre jobban ki van szolgáltatva egyetlen személy kénye-kedvének, avagy rajta keresztül ki tudja, miféle érdekeknek.
H. I.
