Olvasóink közül többen szóvá tették már, hogy (túl) sokat foglalkozunk a helyi sajtóval. Ez természetesen nem véletlen, hiszen kezdettől és számtalanszor hangsúlyoztuk: a kaposvári sajtóviszonyok még a magyar vidéki átlaghoz képest is durván egyoldalúak, gondoljunk a Somogy TV izzadságszagú szervilizmusára, a Kapos TV meghitt viszonyára Magyarország szellemi dögkútjával, az Echo TV-vel, a Kapos Extra-Kaposvár Most ikrek bulvármoslékban úszkáló sunyi Schenk-Zichy-féle Fidesz-propagandájára, s persze a Somogyi Hírlapra, ahol a hetvenes évek pártújságírásának szellemében evickélnek a hatalom farvizén. Arra azért felhívnánk a figyelmet, hogy mi mindig ügyekről, esetekről beszélünk, csak – másokkal ellentétben – azt is megvizsgáljuk, hogy ezeket hogyan (vagy hogyan nem) mutatja be a helyi média, s azt, milyen kárt tudnak okozni látszólag jelentéktelen kis aljasságaikkal.
Évtizedekkel ezelőtt volt divat a „sajtóhírekre” való hivatkozás. Nyilván nem akartak ingyenreklámot a konkurenciának, ezért csak a szerkesztőségbe járó országos lapok kupacából kibányászott információmorzsákat másnap ezzel a felcímmel jelentették meg. Ez persze arra is jó, hogy a tényeket önkényesen, saját konformista szempontjaik szerint szelektálják, torzítsák. Csakhogy ez a 21. század, az Internet világa. Itt a tisztesség úgy kívánja, hogy a mások által megosztott információ forrását nevezzük is meg, miután a hírgyűjtők vagy a keresők úgyis ki fogják dobni.
Mint például azt, hogy a Kaposvári Rákóczi immár NB II.-es labdarúgócsapatának jelentős, negyedmilliárd forintot meghaladó tartozásai vannak, szemben azzal, amit a Somogyi Hírlap állít. Ez adott esetben akár a másodosztályban való indulást is meghiúsíthatja. „Sajtóhírek” szerint, mondja, amelyek afféle kósza, ellenőrizetlen információknak tűnhetnek. Ezzel szemben a valóság az, hogy a hírt a nagyon is jelentős, nagy tekintélyű Menedzser Fórum című lap hozta nyilvánosságra, a NAV adatainak ismeretében. Ezt vette át – hivatkozással, ahogy tisztességes – a Nemzeti Sport, és még több száz, jellemzően internetes médium, kivéve a kaposváriakat. Ide nem jutnak el a hírek, itt a haverság a fontos. Az, hogy továbbra is lehessen bokázni a Rákóczi VIP-büféjében az „Atinak”, a „Tominak” meg persze a „Karcsinak”, egyáltalán nem számít, hogy ez már jó esetben az NB II., és szemben a lelátón csak nyolcvanöten üldögélnek. Amúgy is a stadionfelújítás a lényeg. Igaz, hogy mások tizen-milliárdokat kaptak, de sebaj.
Kaposvár már úgyis régóta az Össz-nemzeti Bajnokság osztályon aluli résztvevője.
Nem hatvanmillió, és nem fizették vissza. A rosszakarók valóban hallgatnak Páder úr, de ők nem azok, akikre Ön gondol.
Jelentéktelen apróság? Nagyon-nagyon nem az. Illés János, a csapatot működtető kft. ügyvezetője valóban arról beszél, hogy „nincs lejárt tartozás”, ugyanakkor a Menedzser Fórum adóvégrehajtást említ. Nos, a kettő elvileg nem zárja ki egymást: lehet a tartozásra haladékot kérni, de amíg nincs rendezve, az adóvégrehajtás érvényben marad. (A fentieket a kaposvári sajtótisztesség oltárára szánt áldozatként ingyen és bérmentve felajánlom a Somogyi Hírlapnak utánközlésre, azzal, hogy igenis van a kft-nek lejárt tartozása: a városnak járó 75 millió is esedékes, ezen kívül számos játékos jó ideje vár a pénzére.)
Revolversajtó akcióban
És még messze nincs vége a Rákóczi-nótának: a klub nemcsak a NAV-nak tartozik, és a játékosok egy részének, hanem Kaposvár városának is. Én innentől válik igenis jelentőssé (és undorítóvá) a Somogyi szerecsenmosdatása: a cikk alatt ugyanis ott fityeg egy, azaz egy darab Facebook-hozzászólás, amelyben bizonyos – nyilvános, tehát mi is leírjuk – Páder József úr üdvözli, hogy a Rákóczi kifizette a hatvanmilliós tartozását, s így a „rosszakarók is hallgatnak”. Páder úr, Önt csúnyán becsapták: a Rákóczi nem fizette vissza a városnak a – nem hatvan – hetvenöt milliót, amivel tartozik. De ne vádolja magát: Önt a cikk sunyi csúsztatásai, a tények hamis színben való feltüntetése tévesztette meg. És persze eszébe sem jutott egyetlen illetékesnek sem válaszolni: ugyan, Páder úr, visszafizetésről szó sincs…
Sajtóterror kaposvári módra – egy kis demagógia mindig jól jön
Pedig nem is kell messze menni azért, hogy részletes információkra leljünk a Kaposvári Rákóczi valódi anyagi helyzetét illetően: elég – az orrunkat befogva ugyan – ellátogatni a Somogy Televízió weboldalára, a csapattal foglalkozó cikkre. A fideszes helyi hatalom ugyanis úgy járt a futballklubbal, mint Karinthy Frigyes: „álmában két macska volt, és játszott egymással”. Az egyik énjének az az érdeke, hogy úgy tűnjön, mintha a klubnál minden a legnagyobb rendben lenne, a másiknak pedig az, hogy, miután az egyik tulajdonost, a 25% tulajdonrésszel bíró dr. Takács Norbert ügyvédet ki akarják szorítani a működtető kft-ből, a problémákat drámai következményeivel együtt a nyakába varrják. Ezért aztán a médiumok megosztották egymás közt „jó zsaru, rossz zsaru” módjára a feladatokat: a Somogy Tv tudósításából az derül ki, hogy Kaposvár városa tulajdonrészre váltaná a tartozást (tetszik figyelni, Páder úr?), de akkor a tulajdoni viszonyok megváltoznának, s ebbe Takács Norbert nem egyezik bele. Ő tehát most az első számú közellenség a Somogy TV drámai hangvételű tudósítása szerint.
Ha csak azt nézzük, mit nyilatkozott Illés János a Somogyi Hírlapnak, és mit a Somogy TV-nek, mi már mindenki helyett elsüllyedtünk volna szégyenünkben…
Meg is volnánk: kaposvári sajtóviszonyok 2014. július második hetében: hazugság, csúsztatás, szerecsenmosdatás az egyik pribék dolga, a másik, aki bármire hajlandó, ő lett a Párt ökle, akit Kéki Zoltán főjegyző és Dér Tamás Rákóczi-elnök urak uszítottak az aktuális áldozatra. Lesújtja a földre, akit kell, akár a dalban a Bunkócska.
A drága.
H. I.
