Két-három évtizede még divatos foglalkozás volt a kremlinológusé: a brezsnyevi pangás éveiben az elnyomó szovjethatalom fellegvárából, a Kremlből kiszivárgó híreket lesni, abból ókori madár- és béljósokhoz hasonló egzaktsággal következtetéseket levonni menőségnek számított. Ma már korántsem az, hiszen az orosz sajtó sok szempontból szabadabb, mint a magyar. Csak egy szegény fideszes kurzustörténész, Kun Béla unokája felejtette ott magát, mint a japán katona az indonéz dzsungelben.
Kaposváron azonban hamarosan „új életre kelhet a kihalófélben lévő szakma”, hogy ne rugaszkodjunk el túlságosan a vidéki újságírás bevett szófordulataitól: a helyi hatalomnak és lakájmédiának kiszolgáltatott polgár ugyan most (még) nem kénytelen lesni a városháza erkélyét, hogy következtetni próbáljon a (szín)falak mögött zajló piszkos játszmákra, de már arra sem számíthat, hogy a „hiteles, sokoldalú és kiegyensúlyozott tájékoztatására” súlyos, százmilliónyi közpénzt elherdáló helyi hatalom épp ebben a tárgyban teljesítené alkotmányban és törvényekben rögzített kötelezettségét.
A pőre tény: január elsejével leváltották Katona Józsefet, a Kapos Tv ügyvezető igazgatóját. „Gyorsan, nyersen”, ahogy a költő mondja, és persze indoklás nélkül. Személyében korántsem kell sajnálni, hiszen hűséges, hiperlojális szolga volt, már nézésével is azt üzente a világnak: bármit megteszek, amit akartok. A városi szolgáltató holding sajtósaként a tejbe is lesz majd mit aprítania – nyilván ezért is hallgat mélyen.
Mára a kaposváriaknak illik megtanulni olvasni a sorok között, nyilván a keleti (észak-koreai) nyitás jegyében…
Csakhogy két urat szolgálni korántsem egyszerű, s nem volt titok, hogy az egyiket, a Fidesz képviselőjelöltjét, Gelencsér Attilát zavarta néhány dolog a kaposvári médiaviszonyokat illetően. Különösen az, hogy a Somogy TV, Gelencsér házitelevíziója, színvonalában, nézettségében nyomába sem léphetett még a Kapos TV-nek sem, és különben is: „minden a mienk, vagy nem?”. Megye, megyeháza, levéltár, trafik, nő… szólt valaki? Jellemző, hogy meg sem próbáltak jobb tv-t faragni a „sajátból”, bár mostanában már röppentek fel a nagy kaposvári médiafúzióról kósza hírek. A fantasztikus médiacsapat a Duna Tv-től kirúgott s az Echo Tv-től, Magyarország szellemi dögkútjától is eltanácsolt médiamogullal, Kresz Lászlóval az élen, egy látványában kínos, tartalmában, politikai elfogultságában vállalhatatlan vircsafttal járatja le az „ezeréves megye” nevét.
Megbízható források szerint Gelencsér számos alkalommal szóvá tette, hogy miért nem kapja meg ugyanazt az a napi rendes, mondhatni kötelező nyilvánosságot a Kapos TV-től, mint Szita, aki erre meglehetős keresetlenséggel reagált: „van neked tévéd b.zmeg, szerepeljél ott”. Attilánk erre – hisz választási kampány van – „… bosszút forral, és ahogy van, véres orral megy panaszra…” egyenesen a Fidesz-központba, Orbán Viktorhoz. A keresztapai utasításra aztán kénytelen volt Szita eltávolítani Katonát, de nyilván nem engedhette meg magának, hogy a helyébe ne ismét a bizalmasa kerüljön, s így az Azori-szigetek hősének hirtelen két tévéje is legyen Kaposváron. Így avanzsált a városházi démon, a sajtóreferens, Répás Orsolya igazgatóvá, s az első stábértekezleten megígérte – ezt már a munkatársaktól tudni – hogy természetesen az állása senkinek sincs veszélyben. Ekkor kellett volna gyanút fognia a főszerkesztőnek, Szabó Kingának, és az egyik beosztottnak, Kovács Gábornak, mert két hét múlva repültek. „Az ügyre rálátó forrásaink szerint” a tisztogatás hátterében szimpla erőfitogtatás, amolyan sminkügyi cicaharc állhatott.
Nyilvánvaló, hogy Szitának ürügyet is kellett találnia Katona kiakolbólításához, azt nem ismerhette el, hogy Gelencsér csak úgy lazán átnyúlt a feje felett. Erre jött neki kapóra a csókos cimbora, Kovács József, alias Trombitás Frédi pere, akit, mint közismert, tavaly december elején első fokon elítélt a kaposvári bíróság hivatalos személy elleni erőszakért, és aki még mindig a városi holding koordinációs igazgatója. Na, róla nem lett volna szabad tudósítania a Kapos Tv-nek, mint utólag kiderült… nesze neked, sajtószabadság.
Hiába, nehéz a katonák dolga. Azért egy, a szabadságjogaira ennél kényesebb város öntudatosabb polgáraiban néhány kérdés biztosan felmerült volna:
Miért hallgat egy, a város tájékoztatásában saját bevallása szerint kulcsszerepet játszó, súlyos, százmilliós nagyságrendű közpénzt felemésztő szervezet élén történt sorozatos, nyilvánvalóan politikai indíttatású vezetőváltásról Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata? Talán éppen a politikai indíték miatt?
Miért nem teljesíti egyetlen médium, köztük a Somogyi Hírlap sem a tájékoztatási kötelezettségét? Nincs ez összefüggésben véletlenül azzal, hogy január elsejével a felére csökkent az általuk használt, önkormányzati tulajdonú székház bérleti díja? Miért a sorok közül kell megtudnia a polgároknak, mi történik közügyekben?
Azt, hogy a kaposvári média harmad- és negyedvonala – a Fidesz-kitartottak – miért hallgatnak, nem nehéz kitalálni. Pontosan azért, amiért a bukottak is. Pénzért, félelemből. És van az úgy – mint történetünkből is kiderül –, hogy a helyezkedés, a lapítás, a hajbókolás nem ment meg az eltaposástól. Cselédsors, 2014.
H. I.
