Újraolvasni-valók a mögöttünk hagyott évből
Mindenki ízlése szerint csinál évértékelést: van, aki bárgyún mered a parancsnoksága alatti propaganda-eszköztár valamelyikének kamerájába, és utánozhatatlan eredetiséggel elrebegi, hogy „… a 21. század városát építjük”. Szerintünk éppenséggel valahová a sötét feudalizmusba rángatják vissza a várost és az országot a központosított médiájukkal, a perverz kultúrháborújukkal, a korrupt, urambátyám dzsentritempójukkal, képmutató ájtatosságukkal. Nem a levegőbe beszélünk: e jellemzők mindegyikére számos, tényekkel alátámasztott példával szolgáltunk írásainkban. Évértékelő, az egyszerűség kedvéért hónapokra bontva, első rész.
Januárban, miután az RTL klubtól az Indexen át minden számottevő médium átvette,
ország-világ előtt lepleztük le, hogyan is működik a fideszes agymosás: Gelencsér Attila, Kaposvár országgyűlési képviselője saját főszereplésével forgatott egy, az észak-koreai propagandahivatalt megszégyenítően hazug, demagóg kisfilmet arról, hogy milyen fantasztikusan, elképesztően boldogok is a magyar családok a Párt és a Kormány jótéteményeinek köszönhetően. Persze a videót a helyi propagandagépezet minden egysége fegyelmezetten leadta.
Az aprócska baj, amire rávilágítottunk: a „boldog família” a Fidesz kaposvári alelnökének, Gáspár Andrásnak a családja volt. Róluk valóban elképzelhető – lévén a NER haszonélvezői – hogy boldogok és elégedettek: az átlagos Fidesz-funkcionárius képességeivel egy normális társadalomban az életben maradás is kihívás lenne.
Februárban kiderült – szintén ország-világ előtt – hogy a kaposvári Fidesz-szervezetnek
a Szita Károly vezette önkormányzat gyakorlatilag fillérekért átjátszotta egy Füredi utcai ingatlan bérleti jogát. Először meghirdették irreális, 170 ezer forintos áron, amire persze senki sem jelentkezett, majd a polgármester a következő közgyűlésre már a testületet kész tények elé állítva közölte, hogy „ajánlati áron”, tehát, amennyit a bérlő gondolt érte, odaadták – mit tesz isten – éppen a Fidesznek.
Márciusban már minden a közelgő választásról szólt: a KAPOS-T mutatta be
a kamupártok és -jelöltek titkos világát: Kaposváron debütált Árpi, a bohócjelölt, és itt indult egy furcsa pár is: mindketten véletlenül biztosítási ügynökök, véletlenül ugyanannál a cégnél, véletlenül már 2014-ben is indultak, és akkor sem sikerült valami fényesen elszámolniuk a kampánypénzzel. Senki nem tartotta őket vissza attól, hogy ismét induljanak.
Áprilisban sok más, nyilvánvalóan választási téma mellett beszámoltunk arról,
hogy a március 30-i, amúgy nagyszerűen sikerült diáktüntetés már a diktatúrákra emlékeztető következményekkel járt az egyik felszólaló, az amúgy kiváló slam-poetrys Vass Karina számára. Iskolájában komoly vegzatúrának volt kitéve, tanárok, diákok támadták, amiért elmondta egy versét a rendezvényen, sőt az igazgató is berendelte a szüleit. Akadt tanár, aki órán egyenesen politikai bűnözőnek nevezte az ott felszólaló fiatalokat.
Májusban a kultúráé volt a főszerep: megírtuk, hogy mekkora öngól, s nem mellesleg szégyen is,
hogy éppen a Csiky Gergely Színház büszkélkedik annak a Mohácsi Jánosnak a sikereivel (ő lett a Pécsi Országos Színházi Találkozón legtöbbször díjazott rendező), akit szabályosan elüldöztek Kaposvárról, a színházból és az egyetemi színészképzésből is. Volt szó az elmaradt Demjén-koncertről, az egykori kaposvári színészhallgatók New York-i sikereiről, és még Szita Károly is leszerepelt a történelem érettségin, de csúnyán.
Júniusban szintén országos visszhangot kiváltó, tényfeltáró írást adtunk közre
az Átlátszó c. oknyomozó oldallal közös programban: lelepleztük, hogyan nyúlja le az új generáció, a „Fidelitas-fiókák” a minisztériumok által kicsengetett közpénz-milliókat arcátlan alibi-tevékenységgel, nyilvánvalóan politikai szolgálataik fejében.
Ez, ha jól számoljuk, öt vagy hat olyan törvénysértés, a költségvetési csalástól a hivatali visszaélésig, amiért a rendőrségnek vagy az ügyészségnek eljárást kellett volna indítani. Semmi sem történt.
Mi holnap folytatjuk.
H. I.
