Vége a választási évnek: bár nulla százalék volt az infláció, Kaposvár számos területen áremelésre készül

Nem ígérnek túl sok jót a december 10-i kaposvári közgyűlésre készült előterjesztések: a korábban elhatározott adóemelések mellett most a könyvtári tagsági díjak, a múzeumi belépők és a kulturális intézmények rendezvényeire szóló jegyárak, valamint a parkolási díjak is vaskosabbak lesznek átlag tíz, ill. hat százalékkal. A kéményseprési díjak esetében pedig a szokásos „rezsicsökkentési” trükkel találkozunk: miután a törvény kötelezi az önkormányzatokat a lakossági árak csökkentésére, az előterjesztés nemes egyszerűséggel bevasalja a mínuszt a vállalkozásokon és intézményeken: itt egyes szolgáltatások esetében előfordul az 614%-os, tehát több, mint hatszoros díjemelkedés is. Ők persze érvényesítik majd az áraikban, vagy a szolgáltatás színvonalának csökkentésében, a polgárok pedig lenyelik ezt is, mint a többi békát.

Legyünk pontosak: tehát az önkormányzati intézményekben egységesen 10%-kal emelkednek a múzeumi, művelődési házi jegyárak és a könyvtári használati díjak a dr. Kéki Zoltán címzetes főjegyző által jegyzett előterjesztés szerint „figyelemmel a költségek alakulására”. Miután részletes költségelemzés nem készült, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy mindez afféle „ex-has” alapon történt, hisz semmi, ami a költségeket felfelé hajtaná, úgy a bérek és a rezsi vagy mindez az infláció mutatószámával kifejezhetően – nem nőtt. Magyarázat tehát nincs, legfeljebb annyi, hogy mindez – ahogy azt az utolsó közgyűlésen többször hangoztatták a pulpituson ülők – „egy korsó sör, vagy egy hamburger ára”, vagy még ennyi sincs.

kemenysepres_közuleti_dijak

Szép százalékok a kéményseprésnél: 614, 535, 575… Ez tehát nem lakossági, ezt majd csak később fizetjük meg az emelkedő árakban

Gyanítjuk, nem is ez az igazi cél, hiszen, bár a „sok kicsi sokra megy” elve itt már lassan érvényesülni kezd, hanem az, ami itt nem szerepel: pl. a fürdőbelépők vagy a színházjegyek és bérletek ára. Ezek tíz százalékos emelése már súlyos érvágás lenne amellett, hogy a legnagyobb számban értékesített tanuló és nyugdíjas tömegközlekedési bérletek árát is közel hat százalékkal emeli a város. Elképzelhető, hogy kulturális jegyárak emelése hivatkozási alapul fog szolgálni a súlyosan alulfinanszírozott színháznak, és a kórosan deficites városi fürdőnek is.

Ami ennél is megrázóbb, hogy növekednek a parkolási díjak, átlagosan hat százalékkal, holott ehhez sem tudnánk jelentős költségemelkedést társítani hirtelen. Az előterjesztő elmésen egy összehasonlító táblázatot is mellékelt, melyből kiderül, hogy a „környező városokban” mennyi volt az idén a parkolási díj. Ezzel viszont csúnya öngólt lőttek: a fejlettségben bennünket tizennégy hellyel megelőző békési megyeszékhelyen pl. kevesebbért lehet parkolni, ezen kívül persze többségben olyan városokat válogattak ki, ahol magasabb a parkolási díj, mint Kaposváron. Kérdés az is, mióta számít környező városnak Eger vagy Békéscsaba…

A parkolási adatbázisból kiderül, hogy országos összehasonlításban sem kedvező a kép. Számos megyei jogú városban vannak barátságosabb parkolási viszonyok: pl. azon kívül, hogy Veszprémben olcsóbb parkolni, szombaton nem kell fizetni, ahogy Pécs döntő részén sem a szűkebben vett belvárost kivéve, Nyíregyházán, Kecskeméten vagy Székesfehérváron hasonlóképpen. Nagyon kevés helyen jár együtt a hasonló nagyságú és szerepkörű (tehát nem idegenforgalmi centrumnak számító) városokban az, ami Kaposváron van: viszonylag magas parkolási díj, hétköznap 18 óráig tartó, és a fizetős szombati parkolás. Miután az eladott parkolóbérletek száma húsz-harminc százalékkal csökkent, itt az árakat valamelyest mérsékelték – hátha…

Hogy ehhez már csak egy, közönséges útonállásnak nevezhető arcátlanságot tegyünk hozzá: a piac környékén már hat órától fizetni kell. Ott  sarcolnak, ahol csak lehet, holott a fizető parkolás rendszere eredeti célját tekintve nem a pénzszerzésről szólt, hanem a korlátozottan hozzáférhető javak (parkolóhelyek) szabályozásáról. Nagyjából így is működik ez, kivéve Kaposváron, s akkor még nem szóltunk a feltételekről, pl., hogy a drága pénzen megváltott parkolóból általában majd’ embermagasságú, mocskos, olajos-sáros-poros bozóton kell keresztülvergődnie az autósnak, hogy a járdát elérje.

parkolasi_dijak

E városok mindegyikében magasabb az átlagjövedelem, mint Kaposváron

Valójában azonban az égvilágon semmit nem jelentenek ezek a számok, miután még nincs költségvetése az országnak, s, ha lesz is, az bármikor, akár naponta többször is módosítható olyannyira, hogy az idén már költségvetési koncepciót sem kellett csinálniuk az önkormányzatoknak – felesleges, miután az ötletszerű, kézivezérlésen alapuló rendszerben holnap már minden érvényét veszti, ami ma még gránitba volt vésve. Egy biztos: az egyre durvuló feltételek első számú áldozatai a helyhatóságok lesznek, akik persze NER szellemiségétől áthatva lelkiismeret-furdalás nélkül hárítják tovább a terheket a polgáraikra, akár év közben is.

Van jó hírünk is: mostantól Tóth István – van-e, ki e nevet nem ismeri? – főmérnöki pozíciójánál fogva jogosult lesz a városi parkolók ingyenes használatára. Erről immár papír is lesz. Tóth elvtársnak hosszú alpolgármesterkedése alatt mindössze egy emlékezetes megnyilvánulása volt: azon a „bizonyos”, szimpátiatüntetésbe torkolló, utolsó Mohácsi-féle56 06 őrült lélek, vert hadak” előadáson, mikor a jelenlévő, többségben fővárosi közönség álló ovációval ünnepelte az alkotókat és a színészeket, ő egyedül ült, és dacosan keresztbefont karral, szemét forgatva durcizott a nézőtér közepén.

Most kiélvezheti hűsége gyümölcsét: ingyen parkolhat rogyásig.

H. I.