3273 fő a hivatalos adat – a tényleges szám ennél nagyságrenddel magasabb
Megtudhattuk végre, hogy hivatalosan hány COVID-fertőzöttet regisztráltak Kaposváron az elmúlt közel egy évben, igaz, hogy az amúgy nyilvános adatot úgy kellett kitaposni Nyunyókáékból. A K-Monitor Iroda nevű civil szervezet, amely 2007 óta küzd a közpénzek átlátható felhasználásáért és a korrupció visszaszorításáért, többször kérte a Nemzeti Népegészségügyi Központot, hogy adják ki a településszintű adatokat, a regisztrált fertőzöttek számát. A hivatalos táblázatból, melyben minden magyar település szerepel, kiválogattuk a megyei jogú városokat: kiderült, hogy Kaposvárnak, mely állítólag kiemelkedően jól kezelte a járványt, nincs oka büszkeségre. A lakosságarányos fertőzöttségi mutató jóval öt százalék feletti, amellyel a somogyi megyeszékhely Szombathely és Salgótarján után a harmadik legrosszabb adatot produkálta.
A Müller Cecília által vezetett intézmény először két körben simán letagadta,
hogy kezelnének településszintű adatot, végül a Miniszterelnöki Kabinetiroda levele után már kénytelenek voltak kiadni, igaz, hogy heti vagy havi bontás helyett ömlesztve, 2020 márciusa és idén február közti számokat összesítve.
Fertőzöttek hivatalos száma a megyei jogú városokban az NNK által közölt adatok alapján, 2020 március és 2021 február között. Az első oszlopban a fertőzöttek, a másodikban a település teljes lélekszáma, a harmadikban a százalékos, tehát lakosságarányos adat. Kaposvárt az első háromban érdemes keresni.
Nyilvánvaló volt, hogy vannak ilyen adatok, a kérdés az, hogy miért kellett görcsösen ragaszkodni ahhoz, hogy nyilvánosságra ne kerüljenek. Kaposváron olykor kiáltó volt az ellentét a mindennapi, személyes tapasztalat, és a hivatalos kommunikáció között, mely folyamatosan azt mantrázta, hogy minden rendben, a szennyvízben alacsony a vírus jelenléte, az egészségügyi szervek és a városvezetés ura helyzetnek.
Igaz, a múlt héten pl. előfordult, hogy Kaposvárról egyáltalán nem szolgáltattak szennyvízadatot – magyarázat azóta sincs.
Az összesített adatokból sajnos továbbra sem derül ki, hogy melyek voltak azok az időszakok, amikor igazán megugrott a fertőzöttek száma. Ebből talán hasznos információkra lehetne következtetni a járványintézkedések hatékonyságát illetően, de úgy látszik, ez nem cél.
Ha valakinek ez a Kaposvárral kapcsolatban közölt – tavaly március óta összegzett – számadat alacsonynak tűnik, nem jár rossz nyomon: a tényleges átfertőzöttség szakemberek szerint ennek akár sokszorosa is lehet. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora pl. nemrég az Indexnek arról nyilatkozott, hogy a legutóbbi antitest alapú vizsgálatok azt mutatták, hogy a tényleges átfertőzöttség a hivatalos adat tízszerese.
Természetesen ez esetben szó sincs arról, hogy akár a városvezetés, a helyi népegészségügyi szervek, vagy az egészségügyi intézmények lennének a felelősek: tőlük már az elején elvették a jogot, hogy településszintű adatokat szolgáltassanak. Legfeljebb a NER alapjává vált titkolózás hasznát élvezték.
Mindössze annyi történt, hogy egy információ most, nagy nehezen – kb. mintha Észak-Koreában élnénk – napvilágot látott. Sokra ugyan nem megyünk vele, de, úgy tűnik, más hűbérurak mellett Szita Károlynak sem sikerült megállítania „erős városállamának” falai előtt a járványt.
H. I.
