Harcban a „legegészségesebb város” címért
A technika – és persze a globalizáció – csodákra képes amellett, hogy valószínűleg és belátható időn belül véget vet annak, amit ma civilizációnak nevezünk. De még a mi abszurditásokon edződött tekintetünk is fennakadt azon, amit a hvg.hu közölt a New York Times nyomán: a Berkeley Egyetem kutatócsoportja az egész világot átfogó, folyamatos levegőtisztaság-mérési adatokat tett közzé, amelyen – nem vicc – Kaposvár porszennyezettségi adatai is nyomon követhetők, s amelynek adatai szerint ma, 2019 december 18-án volt a legszennyezettebb a város levegője az év során.
Minderre Kaposvár tekintetes önkormányzata, beleértve a negyedszázados
polgármesteri fennállását ünneplő Szita Károly nagy ívben köp egy slejmosat, legfeljebb majd üldögélnek még egy kicsit az általa kinevezett egészségügyi tanácsadó bizottsággal, ahelyett, hogy réges-régen beszerezték volna azt a mérőállomást, amely hitelesen és percre pontosan jelzi a kaposvári polgároknak, hogy mennyi, légzőszerveket súlyosan károsító porrészecske van a levegőben. Nem állunk messze attól, hogy
ezt bűnös felelőtlenségnek, tudatos egészségkárosításnak nevezzük.
A NYT-cikk címe. Összehasonlíthatja a világ legszennyezettebb levegőjű helyeit és a saját városának adatait. Kaposvár is ott van a listán, ám az, hogy Új-Delhi a világ egyik legszennyezettebb levegőjű helye, a kaposváriakat korántsem vigasztalja.
Érdemes nézegetni kicsit élőben is a NYT cikkét, bár ehhez be kell regisztrálni a lapra, mert lassan meg kell(ene) tanulnia a magyar fogyasztóknak is azt, hogy az értékes információtartalom nincsen ingyen.
Ha valaki nem kíván belépni, szolgálunk képernyőképekkel neki:
És a leleplező ábra: Kaposváron az év legrosszabb légszennyezettségi adatát mérték ma – műholdas eszközökkel – a szálló por koncentráció 88 mikrogramm, “egészségtelen”, úgy tessék ma ajándékok után rohangálni a város utcáin.
A KAPOS-T már több alkalommal foglalkozott a kérdéssel, és változatlanul fenntartjuk:
ahhoz, hogy e téren valami előrelépés legyen, először kell egy mérőállomás, amelynek adatai mindenki számára elérhetőek. Aztán pedig szeretnénk látni pl. hiteles adatokat arról, hogy kaposvári kórházban, vagy épp a pécsi egyetemi klinikán hány beteget kezeltek az elmúlt tíz évben, ill. hányan haltak meg vélelmezhetően légszennyezettség okán, miután ez már világszerte bevett szokás.
Mérőállomás a holdban, intézkedési terv, amely a szálló por szennyezettségét érdemben csökkentené, sehol, ellenben van egy megvalósítás előtt álló biohulladék-égető fűtőmű,
amelynek égéstermékét az uralkodó széljárás kb. száz százalékban behozza a városba.
Egy kis kaliforniai “buziság”: az egész éves összehasonlításban jól látható a San Francisco környéki bozóttüzek hatása, és az is, hogy a nyolcmilliós településkomplexum központjában egész évben sokkal jobb a levegő minősége, mint Kaposváron fűtési szezonban.
Ehhez a kaposvári, hajdan szépreményű ellenzéknek mindössze annyi hozzáfűzni
valója volt, hogy Horváth Ákos (emlékszik még rá valaki?) egykori polgármester-jelölt felmászott a kecelhegyi rezidenciája kertjében álló legmagasabb uborkafára, és lepillantván észlelte, hogy a Cseri út elején lévő egykori Tanép-telepen valakik (szerinte) üzemszerű illegális hulladékégetést folytatnak.
Hiába: a lényeg, hogy kellően messziről nézzük a dolgokat,
bár érdekes, hogy a Kalifornia állambeli Berkeley Egyetem tudósainak az a csekély tízezer kilométer sem probléma, hogy tized százalék pontosságú légszennyezettségi adatokat közöljenek Kaposvárról.
Persze az a tízezer kilométer tényleg bagatell: valójában fényévekre vagyunk, és a világegyetem tágul.
H. I.
