Becéző szavak, avagy Kaposvár közlekedésfejlesztési terve, első rész: katasztrofális népességi adatok

Optimizmus a megrendelő ízlése szerint

Csak egy rövid hír jelent meg a helyi sajtóban az év elején arról, hogy készülőben van Kaposvár közlekedésfejlesztési (szerintünk rossz szóhasználattal mobilitásinak nevezett) terve. Az önkormányzat az egyik legtöbbet foglalkoztatott közlekedési tanácsadó és tervező céget, a Trenecon Kft.-t bízta meg a tanulmány elkészítésével (23 millióért), majd, miután ez egybeesett a gumiégetős népszavazási-aláírásgyűjtő politikai viharral, melyben az ellenzők jogosan hiányolták a közösségi tervezés fejlett országokban már természetesnek számító gyakorlatát, februárban azzal tették ki a város honlapjára, hogy márciusig hozzászólhat a nép. Azóta se kép, se hang. Nos, nálunk egyelőre itt tart ez a műfaj: gyanítjuk, hogy a kutya sem olvasta, beleértve az illetékeseket, pedig – s ez volt számunkra az igazi meglepetés – igencsak tanulságos anyag, mely olykor éles kritikával illeti a korábbi idők városi közlekedéspolitikáját, s a jelenlegi helyzetet. Miután azokban az években ugyanazok vezették a várost, akik most, nem csodálkozunk azon, hogy hallgatás övezi a szöveg egyes, néhol ijesztően őszinte megállapításait.

A szokásos, benyalós-semmitmondó-dicsérő duma helyett meglepően reális helyzetkép olvasható, helyenként udvarias megfogalmazás mögé rejtve a százhatvan oldalas munkában – többnyire. Így is volna ez rendjén, s szót sem érdemelne, ha nem ütköznénk naponta az ellenkezőjébe, a tankönyvekből copypastézott kamutanulmányok sorába, melyekért vastag milliókat fizetnek csókosoknak.

A mobilitási terv címlapja. Nekik is vannak kétségeik, nekünk is.

Ám akad azért itt érdekes megfogalmazás is bőven: az normális, hogy egy közlekedés-fejlesztési koncepció a lakosságszám alakulásából és a regionális szerep elemzéséből indul ki,

így a cikk elő részében mi is ezzel foglalkozunk kicsit behatóbban,

de az „optimista szcenárión”, mely szerint 2050-re Kaposvár lakossága ismét elérheti a 70 ezret, azért konkrétan felkacagtunk. A „reális forgatókönyv” 57-59 ezer fővel számol a század közepére – ez is erősen optimista: tudjuk, hogy a jelenlegi, számított KSH adat 2015 végéről 63.186 fő, s mivel közel ezerrel csökken évente,

2050-re elérheti akár az 1910-es évek nagyszerű, huszonötezer fős lélekszámát is.

És akkor még nem beszéltünk arról a láthatatlan elvándorlásról, mely országosan öt-, egyes vélemények szerint akár hétszázezer honfitársunkat is érintheti, s amelyet, ha az egyszerűség kedvéért az országos hat százalékos arányból kiszámítunk, újabb négyezer fő a veszteség. Bár szerintünk ez az olyan fejletlen településeknél, mint Kaposvár, nyilván nagyobb arányú. Ráadásul az elemzés egy későbbi pontján hivatkozik arra, hogy 2004 és 2014 között Kaposvár lakossága 6.2%-kal csökkent, míg a közismerten elnéptelenedő, aprófalvas Somogy megyéé ugyanebben az időben 6.3 százalékkal.

Ez az adat minden másnál siralmasabb Kaposvárra nézve: menekülj innen, amíg megteheted.

Szóval mindenki hülye, csak Kaposvár lesz helikopter a következő években. El is szálltak már néhányan.

A tanulmány egyes pontjai éppen ezt üvöltik bele az olvasni tudó arcába: a 30. oldalon ugyanis van egy „népesség-előrejelzés” című fejezet, amely éppen azzal sokkol, amit megpróbál elhallgatni:

Értjük: tehát az elmúlt évtizedekben Szita Károlynak, alattvalóinak, klienseinek, üzletfeleinek és barátainak (ja, azok nincsenek) köszönhetően olyan tempóban csökkent Kaposvár lakossága, mint az aprófalvas, halmozottan hátrányos helyzetű Somogy megyéé, de majd most…

Mostantól minden szép és jó lesz, és annak ellenére, hogy az országban 2050-ig 18%-os népességcsökkenést jeleznek előre, Somogyban 21%-ot, a kaposvári járásban 29 százalékot (!) – tehát ahogy közeledünk Kaposvár felé, egyre vészjóslóbbak a számok – Kaposvárról viszont nem közöl adatot, csak annyit, hogy

„Kaposvár lakosságszáma az elmúlt években a járási, megyei és országos trendekhez hasonlóan csökkent. Azonban, a város erős gazdasági, kulturális, oktatási szerepének köszönhetően, mind az országos, megyei és járási átlagnál kedvezőbb népességváltozás prognosztizálható.”

Mi van? Ha eddig jelentős mértékben csökkent, akkor mi a jó fenétől változna meg ez a tendencia?

Hol látja itt bárki a gazdasági, kulturális, oktatási szerepek erősödését?

Megint holnaptól, de most majd tényleg, és beccszóra? Meddig lehet ezt játszani?

Nyilvánvaló: a megrendelő polgármesteri hivatal elvárására próbál ilyen szerencsétlenül, ravaszkodva fogalmazni a tanulmány. És még rátesz egy lapáttal, mikor a lakosság kor szerint megoszlásáról beszél:

„Mivel Kaposvár népességének korösszetétele a megyei, illetve országos átlagnál is idősebb társadalmat mutat, az előrejelzés során, bár a nagyobb térségek átlagához képest egyre kisebb mértékben,

de gyorsabb elöregedéssel és népességszám csökkenéssel számolunk.

Összességében azonban a megyei és országos tendenciákhoz hasonló mértékű változások várhatóak.” És: „… a hosszú távú előrejelzés szerint a mainál mintegy 3000-rel kevesebb általános- és középiskolai tanulóval lehet számolni Kaposvár esetében.”

Két bekezdéssel korábban még azt mondtad b@szki, hogy nőni fog a lélekszám. Hogyan? A gyorsabb elöregedéssel párhuzamosan?

Vagy Szita Károly megszerzi a kaposváriaknak az örök élet kódját? Hacsak úgy nem…

Efféle bárgyú, tökéletesen légből kapott optimizmust utoljára a Fekete Lovagnál láttunk. Vagy, hogy egészen korrektek legyünk: úgy fogalmaznak, hogy mindenki, aki egy lépcsőfokkal is feljebb jutott az alapfokú olvasás-szövegértés terén, mint a polgármester és az őt körülvevő szürke állomány, ne csak a kincstári dumát, hanem a kemény, kiábrándító valóságot is megértse.

H. I.

Folytatás hamarosan: vasút, tömegközlekedés, úthálózat, kerékpározás, parkolás…

Nyilvánítson véleményt (lájk, komment, megosztás, ilyenek) a KAPOS-T Facebook-oldalán!