Narancssárga hullafoltok…
„… bezártak már rég a boltok…” énekelte valamikor a nyolcvanas évek végén az emblematikus kaposvári altrock-punk zenekar, az Éhező Apácák. Ez jutott eszünkbe először, mikor a nagypiacon megláttuk, hogy a néhány éve hatalmas csinnadrattával, szalagátvágással, politikusi szólamokkal átadott „Kaposvár kincse, helyi termékek boltja” üresen, bezárva hervadozik, s már az idő vasfoga is kikezdte. Kevesebb mint három éve még módfelett büszke volt rá a városvezetés és az altestébe fúródott élősködő helyi médiacsőcselék: nem győzték szórni a bombasztikus jelzőket a helyi termelők, a helyi élelmiszeripar fontosságáról. Most, hogy a százszor elgyalázott, köpködött Európai Unió pénze elfogyott, elfogytak a fellengzős szavak is, pedig még nem járt le az a határidő, ameddig a megvalósulástól számítva fenn kell tartani a létesítményeket, és a programot. Újabb blama, újabb takargatnivaló szégyen.
A környékbeli kóbor kutyák is messze elkerülik, a festék pereg, s persze a felirat is kamu: “technikai okok miatt zárva”. Még hosszú évekig fenn kellett volna tartani a pályázati kiírás szerint, de, mint a városvezetés többi életképtelen ötlete, ez is csak a pénzlenyúlásról szólt.
2014 decemberében kürtölte tele a várost a helyi cselédmédia a hírrel: „megnyílt a Kaposvár Kincse bolt”. Nem volt véletlen ez a nagy igyekezet: a Kaposvár Mostot is fenntartó Zselici Forrás kft. a projekt ma is létező, de évek óta nem frissülő, elavult információkat tartalmazó honlapjának tanúsága szerint – konzorciumban a várossal és a Nagypiac Kft.-vel – részese volt a projektnek.
A 105 millió forintos beruházásból 68 millió volt a nagypiacon lévő üzlet építése, és 37 a „helyi termékek népszerűsítéséhez kapcsolódó kommunikációs és piackutatási feladatok elvégzésére” fordított összeg, melyet a Simicska-féle MAHIR kasszírozott, persze alvállalkozóként bőségesen foglalkoztatva a Zselici Forrást. Jutott belőle némi apró a Kapos Tv-nek is.
A „KEOP – 2009 – 6.2.0/B – Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek” c. pályázat előírásai közt az szerepel, hogy a pályázónak
öt évig fenn kell tartania a pályázati célként megjelölt tevékenységet.
Nos, ez még háromig sem sikerült, hiszen 2014 végén adták át az üzletet.
Annyira azért futotta, hogy a cégtáblát átírják: “helyi termékek boltja” helyett már “nagypiaci élelmiszer bolt” néven nem működik. Így sokkal jobb.
Ilyen esetekben, mint az közismert, vissza kell fizetni a támogatási összeget, vagy annak egy részét. Azzal most ne is kísérletezzünk, hogy mennyi volt ebből a százmillióból a tényleges ráfordítás, mekkora haszonnal „dolgoztak” a piackutató és reklámozó cégek, s főleg: mekkora hatékonysággal, ha a mindenki által körbeörvendezett projekt
alig több, mint két év után lehúzta a rolót.
Két dolgot azért megteszünk, hogy legalább a mi lelkiismeretünk nyugodt legyen, ha már a városvezetésnek nincsen (mármint lelkiismerete): egyrészt közérdekű adatigényléssel fordulunk a Polgármesteri Hivatalhoz, ugyan mondanák már meg, hogy milyen tartalommal küldték el az éves fenntartási jelentést, másrészt
küldünk egy csendes jelzést az OLAF-nak, az Európai Csalás Elleni Hivatalnak az esetről, hátha találnak valami kivizsgálni valót.
Arra is van bizonyíték, hogy Kaposvár városvezetése újfent rosszhiszeműen és sunyin járt el: habár a bolt bezárt, de arra volt eszük, hogy átfessék a cégért. Az átadáskor még büszkén „Helyi termékek boltjaként” aposztrofált kócerájon ma már a „Nagypiaci élelmiszer bolt” felirat díszeleg.
Ugyan korántsem kaposvári termékre éheztek, de, ha Apácákkal kezdtük, fejezzük is be velük:
Ez a klip – és a zenekar – valószínűleg bármikor nagyobb kincse volt Kaposvárnak, mint a Szita Károly, barátai és üzletfelei big band bármelyik produkciója, beleértve a Kaposvár Kincse projektet.
H. I.
Nyilvánítson véleményt (lájk, komment, megosztás, ilyenek) a KAPOS-T Facebook-oldalán!
