Valaki ezért fizetni fog – azt is tudjuk, hogy mi leszünk azok
Néhány hete került nyilvánosságra az információ, hogy Magyarország – támogatások szabálytalan felhasználása miatt – akár százötven milliárd forintot is kénytelen lesz visszafizetni Brüsszelnek. Most, a 24.hu cikke nyomán már többet tudunk: az EU-hivatalok a vizsgált huszonkilenc projektből huszonnégy esetében találtak hibát, tehát vagy nyolcvan százalékuknál. Kaposvárt kettő érinti a huszonnégyből, a lehető legsúlyosabbak: a Kaposvár-Fonyód „elővárosi vasút” és az R67-es beruházás is vérzik jó pár sebből. Ezekről korábban már olvashattak a KAPOS-T-n: kabaréba illő variációk sorozata végén kap a város kevesebbet a 67-es útból – majd’ tizenöt milliárddal többért – és az sem kevésbé vicces, ahogy Mészáros Lőrinc átsétáltatja a Szántód-Balatonszentgyörgy vasútvonalról a leharcolt betonaljakat és síneket a Kaposvár-Fonyód viszonylatra hetvenöt milliárdért felújításnak álcázva. Nos, úgy látszik, mindez nem csak nekünk tűnt fel…
A durvább, mindkét projektnél megjelenő hiba, hogy a becsült költséghez képest végül jóval túlárazták azokat: a Szántód-Kőröshegy-Balatonszentgyörgy, benne a Fonyód-Kaposvár vasútrekonstrukció 16,8 milliárddal lett drágább, míg az R67-es Somogyaszaló-Somogybabod közti 33 kilométere 14,3-mal – nettóban: utóbbi 51,4-ről szép csendben 65,7-re nőtt.
Közbevetőleg: a 67-essel kapcsolatban úgy sejtjük, nem csak nekünk okozott meglepetést az épülő nyomvonal: az út a Kaposfüredet elkerülő szakasz végétől, a jelenlegi magyaregresi út torkolatától egy körforgalom segítségével kilencven fokban irányt vált, lemegy egészen Magyaregres határáig, egyszóval jókora, legalább három kilométeres kitérővel kerüli meg a Desedát – így nyilván olcsóbb.
A vasútfelújítási projektnél pedig az uniós vizsgálók által egészen konkrétan rögzítve van az általunk már többször tárgyalt „bontott anyag-problematika”, többek közt ezért is van itt a maximális, 25%-os támogatás-megvonás. A kiírásokban és a szabályok között ugyanis elfelejtettek rendelkezni arról, hogy milyen módon ellenőrzik a felhasznált anyagokból az újrahasznosítottak arányát.
Lőrinc barát örül, háttérben a közpénz-felmarkoló gépezet három műszakban dolgozik. A Kapostüskevár Facebook-oldala nemrég posztolta ezt a találó Mészáros-portrét, s ugyanitt további, első kézből származó információk olvashatók a minőségi munkáról.
Ettől aztán nyilván vérszemet kaptak az ilyen-olyan sameszok, alvállalkozók, akiknek a fele pénzből kell kihozni a beruházást:
információink szerint az „állítólag elkészült” Kaposvár-Fonyód vonalon az elmúlt hetekben is van/volt, számos pályahibából adódó lassújel, és egymást érik a szemmel látható kivitelezési hiányosságok. Kérdés, hogy mennyi írható ebből a felhasznált anyagminőség, ill. a silány, spórolós munka rovására.
Másrészt a pályázat kiírója megtette Mészáros Lőrincnek azt a szívességet, hogy a tender megnyerése után változtattak a szabályokon, és a 30%-os előleg helyett ötvenet állapítottak meg. Ez civilizált országokban (mint pl. Kenya, Zimbabwe vagy Tadzsikisztán) már elképzelhetetlen volna.
Tehát még hozzá sem nyúlt semmihez, és máris volt közel negyvenmilliárd forintja.
Mindez, s persze még sok-sok egyéb átlátszó simlisség, trükk vezetett oda, hogy az EU a lehető legsúlyosabb szankcióhoz nyúlt: van olyan támogatás, amit teljes egészében vissza kell fizetni, más esetekben – egyelőre – „csak” 10-25 százalék közti a bukás mértéke.
Persze ez még mindig jóval kevesebb annál, amiből Lőrinc barát(jának) alkotmányos költségei kijönnek. De aggodalomra semmi ok: ha az EU gazdagabb országainak adófizetői nem állják a cechet, akkor még mindig ott vannak a magyarok. Úgyis túl jól megy nekik mostanában.
H. I.
