Közgyűlési napirenden a Kétfarkú-rendelet, avagy a nevetségessé válás biztos receptje

Városi önlejárató-verseny fedősztorival – frissítve, többször is*!

Rendesen bejárta a kaposvári önkormányzat járdafestés- és Kétfarkú-ellenes rendelet-tervezete az országos médiát. Nyugodtan kijelenthetjük: a fideszes városvezetésnek önállóan, segítség nélkül sikerült ismét totálisan hülyét csinálnia magából. És ezúttal sem túlzás kijelenteni, hogy Szita Károly agyszüleménye mindez, aki valószínűleg – és ismét a szokásos besúgó-túlbuzgóságától fűtve – csupán meg akarja mutatni a fideszes világnak, hogy ő aztán eredményesen tud harcolni Kétfarkú Kutya Párt látszólag bohókás, ártalmatlan, ám a hatalomra nézve veszélyes taktikája ellen. A nevetségessé válás ölni tud, s ezt a Fidesz és kapcsolt részei egyre jobban érzik. De szegényeknek addig már nem terjed a belátási képessége, hogy nem a járdafestés az, amitől nevetségessé válnak, hanem épp a reakció, amit ezekre a gesztusokra adnak. De mennek, és csinálják: rendeletet alkotnak a semmiről, s ezen egy ország röhög.

Cikkünk megjelenése után már nem kell sokat várni a nyilván tűkön ülő kaposváriaknak, hogy felszálljon a fehér füst a városházáról: rend lesz immár a városban, senkit nem zavarnak többé az ilyen-olyan felfestések. Mert az ördög persze, mint mindig, ezúttal is a részletekben rejtezik.

Az Együtt – Korszakváltók Pártja kaposvári választókerülete tegnap sajtótájékoztatót tartott e témában: Pintér Lóránd elnök és Kerepesi Tibor alelnök kifejtették, mennyire értelmetlennek és kontraproduktívnak tekintik az ehhez hasonló átgondolatlan és szakszerűtlen jogszabályalkotást. Pintér Lóránd szerint a rendelet nem más, mint egyszerű politikai deklaráció, amely a Kétfarkú Kutya Párt akciózása nyomán született, és sem a felsőbb jogi fórumok, pl. az Alkotmánybíróság vagy a Kúria előtti elfogadtatása, sem a napi gyakorlatban való betartatása nem lesz egyszerű.

A járda amúgy is sérült, cserére szoruló részeinek festékkel történő kiemelése semmiképpen nem nevezhető rongálásnak, ez a leginkább problematikus – fogalmazott Pintér Lóránd – a más közterületi értékek, ill. vagyontárgyak festése viszont, amelyet a BTK is graffitizésként nevesít, magasabb szintű jogszabályban rongálás címszó alatt már szankcionálva vannak.

A kisgyermekes szülőknek ezután vigyázniuk kell, mivel rajzolnak a csemetéik az aszfaltra, mert pl. a zsírkréta „nem vízoldékony anyag”, s ezt a rendelet tiltja.

Kerepesi Tibor szerint ez a rendelet tipikus pótcselekvés az önkormányzat részéről, számos más, fontosabb kérdésben, pl. a Donner helyzete, viszont hosszú idő óta semmiféle előrelépés nem történik. Kiemelte, hogy sem a közgyűlés mellett dolgozó Érdekegyeztető Fórum, sem a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa nem támogatta az előterjesztést.

De lesz ám egy fedősztori is:

Értesüléseink szerint azért megszottyant kicsit a nagy rendcsináló indulat azok után, hogy híre ment, s egy ország szórakozott kiválóan a kaposvári városháza újabb baromkodásán. Még nagy dacosan bele is vágták az egyik médiumba, hogy „Kaposvár nem tűri a rongálást”, s ezt Szita Károly még elmondta háromszor,

tudomást sem véve arról: éppen az a baj, hogy ez nem rongálás.

Most előrángattak egy másik esetet, amellyel megpróbálnak takarózni: Néhány héttel ezelőtt számoltunk be arról, hogy Fülöp Péter, a Csiky Gergely Színház megbízott, amúgy minden szakmai múlttól mentes igazgatója kirúgott négy, összesen vagy egy évszázada a teátrumban dolgozó megbecsült színészt, sokszoros családfenntartókat. Egyikük, Fábián Zsolt érhető elkeseredésében, mondhatni kétségbeesett gesztust tett: a városháza bejárata mellett ékeskedő két óriás-kaspóra odafestette a Csiky emblémáját,

mintegy jelezve, hogy a színházszakmai döntések a városházán születnek, illetve, hogy a városházi műsor nem egyéb olcsó színháznál.

 

A feldíszített virágtartó a városháza bejáratánál. Színház az egész város.

 

Fábián Zsolt vállalta tettét, rendőrségi eljárás indult ellene rongálás miatt. Ám nemrég arról értesültünk, hogy a hatóság ejtette az ügyet, számunkra nem egészen érthető okból. Szerintünk ugyanis ez esetben megvalósult a graffiti tényállása, s épp emiatt nem is biztatnánk effélére senkit.

Most viszont „az van mondva”, hogy emiatt kell szigorítani a helyi rendeletet. Ez persze csupán ürügy, némi „vízoldékony” csomagolás, amit csak a nagyon hülyék – beleértve a helyi cselédmédiát – vesznek be, hiszen,

ha erről akar rendeletet alkotni a közgyűlés, akkor miért nem erről alkot? Miért van benne a járdafestés?

Nem kell nagy fantázia hozzá: a gíberek, csutorok, mihaleczek, szépek (hajjaj!), tormák, nagyattilák és a többiek, szóval ezek így is meg fogják szavazni, legfeljebb megint egy kicsit jobban behúzzák majd a nyakukat, mikor osonnak kifelé a városházáról.

Akkor ki is csinál politikai cirkuszt a közgyűlésből? Merthogy ezt szajkózták az előbb említett csepűrágók tavaly nyáron, a gumiégető-ügy kapcsán. De elég, ha számba veszik: hány esetben indított eljárást a hatóság a legutóbbi, a közterület nem rendeltetésszerű használatáról szóló módosítás alapján?

Arra is nagyon büszkék voltak.

H. I.

*Frissítés: Persze, hogy megszavazták, nem is vártunk mást. Az ellenzékből négyen tartózkodtak, egy képviselő nemet nyomott. A kormánypártiak hozzászólásai nagyjából egy óvodás lelkivilágát és szellemi szintjét tükrözték, ahogy máskor is – akárcsak maga az előterjesztés. Aztán majd lehet puffogni, hogy az Alkotmánybíróság vagy a Kúria nem a kaposváriak hótiszta, nemes szándéka mellett áll.

Közben az érintettek, a Kétfarkú Kutya Párt aktivistái a „Krakus” feliratot rajzolják „vízoldékony”  krétával a csepegő esőben a Kossuth tér díszburkolatára:

 

Ilyen még nem volt: kíváncsiak vagyunk, meddig ékesíti Szita Károly állampárti besúgó fedőneve Közép-Európa legszebb terét. (Via: térfigyelő kamera képe, Kapo(c)s közösség, Facebook)

 

Kapcsolódó dosszié: Rossz hírünk a világban: kínos elszólások, leszereplések, blamák – Kaposvárról

Nyilvánítson véleményt (lájk, komment, megosztás, ilyenek) a KAPOS-T Facebook-oldalán!