Csányi nagyúr bosszút állt Kaposváron?
Ezek után a leginkább felvilágosodottak is nyugodtan hihetnek a baljós előjeleket hordozó dátumokban: az eszelősök jeles napján, április elsején (pénteken) jelentette be Szita Károly az „örömhírt” a gumihulladék-üzem létesítéséről, alig több, mint egy hónap múlva, május 13-án (persze szintén pénteken) jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé” nyilvánítja a Homatech Százhalombattáról kipaterolt beruházását. Ez nagyjából annyit jelent, hogy ettől a perctől lényegében semmiféle hatósági engedély, vizsgálat nem állhat a terv útjába. Akár a „curling” nevű sport egy jelenetét látnánk, amelyben a játékosok elszántan sepregetik a gránitkorong előtt a jeget, hogy minél jobban csússzon. Egy biztos: azoknak, akik tenni akarnak valamit a gumiégetőmű ellen Kaposváron, sokkal kevesebb idejük lesz és nehezebb dolguk.
A rendelet melléklete felsorolja, hogy mely területeken számíthat rövidebb határidejű, könnyített elbírálásra a terv az állami szervek részéről. Ráadásul ezekben az esetekben a kormánynak, ill. a kormánybiztosnak joga van kijelölni az eljáró hatóságot – nincs területi illetékesség.
Magyarul az, és úgy történik, amit és ahogyan az „urak” akarnak.
Az mindenesetre különös, hogy a rendeletben továbbra is a Pest megyei kormányhivatal megbízottja szerepel kormánybiztosként – ne örüljünk, egy Tarnai Richárd nevű ifjúkeresztény Fidesz-csinovnyikról van szó – aki persze lehet, hogy csak a nagy sietségben maradt benne a rendelet „copy-paste” módszerrel megalkotott szövegében. A Százhalombattára vonatkozó részt hatályon kívül helyezték.
Jellemző, hogy a rendelet lehetőséget ad arra, hogy „az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági eljárásokban a szakhatóság – a hatóság határozatának meghozataláig felhasználható – előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki azzal, hogy a kérelemhez benyújtott előzetes szakhatósági hozzájárulást a hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (8) bekezdése szerint használja fel.”

A kormányrendelet, aláírója Orbán Viktor. Látható, hogy “magas” helyről nyomják, ugyanakkor túl könnyen lemondtak Százhalombattáról.
„Előzetes szakhatósági állásfoglalást”, kapnak, vagyis egyszerűen fogalmazva minden megkötés nélkül tehetnek bármit, a hatóság utólag úgyis rábólint majd.
Illés Zoltán a 9-i fórumon elmondta, hogy személyesen konzultált Csányi Sándorral, aki a döntéshozó tulajdonosa a cégnek, és biztosította róla, hogy a technológia nemcsak értelmetlen, de drága és veszélyes is. Ugyanezt állítja a Népszabadság cikke: „Úgy tudjuk, hogy Csányi Sándor ebből a megfontolásból nemcsak a Magyar Tudományos Akadémiától kért tanácsot, hanem a Fidesz egyik ismert környezetpolitikusától is, és az utóbbival folytatott beszélgetés során derült ki számára, hogy a létesítmény referenciái nem a megvalósítani tervezett konkrét üzemre, hanem csupán általánosságban a pirolízisre, vagyis a hőbontással történő ártalmatlanításra vonatkoznak.”
A százhalombattai polgármester akkor a Facebook-on tájékoztatta a várost: szerinte Csányi Sándor kijelentette, hogy a technológia vizsgálatára felkérte az MTA-t, „és további befektetői lépéseit az akadémiai véleménytől teszi függővé, mivel egyelőre ő maga sincs meggyőződve arról, hogy az eljárás milyen környezeti hatásokkal járna”.
Eszerint Csányi akár meg is várhatta volna a március 22-ére datált MTA-kutatócsoport-szakvélemény megjelenését, és maradhatott volna Százhalombattán? Vajon miért nem tette?
Azt azért jegyezzük meg ismét, hogy a dokumentum a legkevésbé sem áll egyértelműen a technológia mellé: számos ponton feltételes módban fogalmaz, és felhívja a figyelmet a veszélyekre, a további teendőkre és a nyitott kérdésekre. Tegyük hozzá azt is: a Homatech honlapján található szöveg csupán egy szerkesztett kivonat, a teljes hatáselemzést a megrendelő cég titkosította éppen úgy, mint a százhalombattai Műszaki Tanácsadó Testület részletes véleményét.
Illés Zoltán a fórumon szembesítette azzal is a Homatech megjelent képviselőit, hogy az MTA-hatáselemzés egy jelentős összegért, felkérésre készült anyag, sok vonatkozásban a megrendelő szája íze szerint. István Gábor, a cég vezérigazgatója egy szóval sem tiltakozott, ahogy az ellen sem, mikor Illés Zoltán azt állította, hogy az az ISCC tanúsítvány, amire a cég lépten-nyomon hivatkozik, olyan, mintha valaki egy egész irodaház átadásakor amiatt örvendezne, hogy a mosdókban lévő csaptelepekre van minőséget tanúsító bizonylata.
A Homatech eddig csak a ködösítésben jeleskedett: „állítólag” válaszoltak dr. Falussy Lajos kaposvári mérnök tíz pontos beadványára is, melyet Szita Károlynak küldtek meg, de ezt – mint a fórumon kiderült – még senki nem látta. A fórum után István Gábor vezérigazgató személyesen biztosította a KAPOS-T-t arról, hogy elküldi nekünk a szöveget – természetesen a mai napig nem kaptuk meg.
Észrevették, hogy a Homatech képviselői – hasonlóan Kaposvár vezetőihez – abban a pillanatban hallgatásba burkolóznak, amint bármilyen érdemi vita, szakmai állásfoglalás „fenyeget”? A nyilvánosság mindig csak azzal szembesül, hogy innentől kezdve titkosak a dokumentumok és az információk. Még azt sem hajlandók elmondani, hogy az 1920 óta ismert pirolízis mellett mi is az újdonság a technológiájukban:
nyilván azért titkosították magát a titkot is, mert kiderülne: az égvilágon semmi új nincs benne…
Több forrásból hallottuk viszont azt a kissé abszurd, de a mai közéletben épp ezért hihető „elméletet”, hogy a Homatech Csányi Sándor bosszúja a Kométáért. Közismert, hogy a néhány éve a húsiparban agresszíven terjeszkedő oligarcha szemet vetett a súlyos gondokkal küzdő, a csőd szélén tántorgó Kométára, mely akkoriban legfeljebb „a leghülyébb nevű húsipari cég” címért lehetett volna versenyben.
Az állam Kaposvár önkormányzatán keresztül kétmilliárdos tőkeinjekcióval megmentette a kaposvári húscéget (információink szerint még mindig folyik az ezzel kapcsolatos EU-vizsgálat), és Csányi hoppon maradt. Most pedig visszavág. Idenyomja – ráadásul a Kométa közelébe – a legdurvábban környezetszennyező termékeket előállító vállalatot, melynek kockázatai, következményei egyelőre felmérhetetlenek, s aminek már a hírére is csökkent a kaposvári ingatlanok iránt az érdeklődés. Nyilván ez lesz a sorsa környéken előállított élelmiszeripari termékeknek is.
És az a Csányi Sándor, aki nagy érzékenységet tanúsított Százhalombatta lakóinak véleménye iránt, láthatóan telibesz@rja azt, amit a kaposvári emberek gondolnak a gumiégetőjéről.
H. I.