Mindenki megkapta a magáét a koronavírus-járványból…
… ki többet, ki kevesebbet, s láthatóan abban sincs vita, hogy a legnagyobb áldozatot vállalók, egészségüket naponta kockára tevők a kormány döntése alapján „a veszélyhelyzet során nyújtott többletmunkájuk elismeréseként egyszeri rendkívüli juttatásban” részesüljenek a 275/2020. (VI. 12.) Korm. rendeletben foglaltak szerint. Arról azonban alig esik szó, hogy sokan, akik ugyanolyan nehéz és veszélyes, nagy áldozatot követelő munkát végeztek, kimaradnak ebből, csupán azért, mert korábban egyszerűen kiszervezték őket egy külső cégbe.
„EGY külső cégbe? Ugyan! Én néhány év alatt, mióta a kórházban, ugyanazon az osztályon takarítok, már a hatodik cég alkalmazottja vagyok!” – fogalmaz a Kaposi Mór Oktató Kórházban dolgozó kb. hetven kiszervezett takarító egyike azok közül, akik megkeresték a KAPOS-T-t történetükkel. Nevüket, a foglalkoztató cégével együtt kérésükre nem hozzuk nyilvánosságra.
„Igazságtalannak érezzük, hogy mi, akik ugyanolyan megterhelő és egészségre veszélyes
munkát végeztünk nap, mint nap, sokan közülünk a fertőzöttek vagy elkülönítettek közelében, nem kapunk egy fillért sem, csupán azért, mert nem közvetlenül a kórház alkalmazottai vagyunk” – fogalmaz kollégája. „A „belsős” takarítók, technikai dolgozók, akik a legtöbbször beteggel nem is találkoztak,
sokszor csak irodákat takarítanak, megkapják a jutalmat, mi nem!”
„Sőt, pl. a műveseállomáson dolgozók is, pedig ők nem is a kórház alkalmazottai” – mondja társa. „Mi nem sajnáljuk senkitől, de úgy gondoljuk, akkor nekünk is megjárt volna.”
Először az RTL Klub híradója foglalkozott a problémával: a miskolci kórház 200 takarítója közül állt ki a nyilvánosság elé három hölgy. Kaposvári sorstársaik is a plusz terhelésről beszéltek, arról, hogy folyamatosan védőfelszerelésben, olykor szinte fuldokolva kellett dolgozniuk, s azzal a tudattal, hogy
nem tudják, mikor fertőződnek meg, mit visznek haza a családjuknak.
„Szedjük a fertőző hulladékot, takarítjuk a betegek között a kórtermet, a fürdőket, vécéket, fertőtlenítjük a lifteket, folyosókat – csinálunk mindent, amit kell.”
„Volt köztünk, aki a gyerekeire való hivatkozással kérte, hogy tegyék olyan helyre, ahol nem kaphatja el a fertőzést – másnap kirúgták. Egy munkatársunk megkapta a koronavírust, hál’ istenek nem volt súlyos lefolyású, de a betegsége idejére persze nem kapott száz százalékos táppénzt” – mondják keserűen.
A Szabad A Hang petíciója a kórházi takarítók érdekében. Ha alá kívánja írni, kattintson az utolsó bekezdésben található hivatkozásra!
A kiszervezéseket már korábban is sokan vitatták, miután az állami feladatok:
egészségügy, oktatás, közigazgatás számos területén külső cégeket bíznak meg pl. a takarítási munkák elvégzésével. Ezekben a cégekben jellemzően más elbánásban részesülnek, sokkal kiszolgáltatottabbak a munkavállalók, mint korábban, közalkalmazottként. Sokszor változik a munkaadójuk, átalakulnak, újabb és újabb, véletlenül mindig rosszabb feltételeket tartalmazó szerződéseket dugnak az orruk alá:
„aláírod, vagy mehetsz isten hírével”.
Előfordul – nem a jelenlegi esetről beszélünk – hogy rövidebb munkaidőre vannak bejelentve a ténylegesnél, zsebbe kapják fizetésük egy részét. Jubileumi jutalomról, hosszabb felmentési időről nem is álmodhatnak. Mindezzel együtt hangsúlyoznunk kell, hogy ez nem a foglalkoztató cég vagy a szerződő kórház hibája, ezért egyértelműen a kormány a felelős.
Ám a megkülönböztetés a munkavállalókat sújtja.
A Szabad A Hang petíciós oldalon cikkünk írásakor már 1330-an írták alá azt a petíciót, amely követeli, hogy a külsős, kiszervezett kórházi takarítók is megkaphassák a különjuttatást, hasonlóan az ugyanolyan munkát végző kórházi alkalmazottakhoz. Nyolcvan kórházat feltételezve nyilván több ezer emberről lehet szó. Habár sokkal többet érdemelnének, egy támogató aláírás erejéig legyünk szolidárisak velük.
H. I.
