Uniós vizsgálat indul a húsipari cégek szabálytalan állami támogatása ügyében
A HVG információja szerint, amelyet Brüsszelből is megerősítettek, az EU vizsgálódik a három nagy magyar húsipari cég, a Gyulai Húskombinát, a Pápai Hús Rt. és a Kométa 99 Zrt., az amúgy olasz állampolgárságú Pedranzini család tulajdonát képező kaposvári húsüzem tiltott állami támogatásának ügyében. Mielőtt bárki kaszát-kapát ragadna, hogy a vaksi, zsíros hajú, könyökvédős eurokratákat megbúbolja, olvassa el a HVG-cikket, amelyre fentebb utaltunk: a legkevésbé sem öncélú vegzatúra ez Brüsszel részéről. A versenysemlegesség a Unió egyik alapértéke, függetlenül attól, kik, hogyan és hányszor sértették-sértik meg azt, alapvetően tilos a piaci viszonyok közpénzek felhasználásával történő torzítása. Az, hogy mások esetleg ügyesebben csinálják, a fideszes és főleg a helyi hatalom birtoklóinak balfácánságát nem menti: Szita Károly egy ország előtt csinált hülyét magából, amikor nyilvánosan kijelentette: az, hogy Kaposvár 2012 végén kapott soron kívül 3,5 milliárdot részben gazdasági célokra a kormánytól, semmiféle összefüggésben nincs azzal, hogy néhány hét múlva kétmilliárdért résztulajdont vásárolt a csőd szélén álló, súlyosan eladósodott húsipari cégben.
A szánalmas polgármesteri alakításról egy régi-régi, a múlt század hetvenes éveiből való történet jutott az eszünkbe, melyben egy munkácsys diák, aki, miután lenyúlta a teljes osztálypénztárt, ugyanilyen vehemenciával bizonygatta, hogy az összeg eltűnése, és az, hogy rajta egy vadonatúj, piros címkés Levi’s 501-es farmer virít, „semmilyen összefüggésben sincs, csupán a véletlen műve”. Nem fog fejgörcsöt okozni olvasóinknak, hogy kitalálják: ma melyik pártban politizál az illető.
Hentesek és mészárosok: előbb-utóbb mindenki sorra kerül
Napnál világosabb volt, hogy Kaposvár városa sem 2013-ban, sem ma egy cipőboltban vagy egy kávézóban sem tudna résztulajdont vásárolni önerőből, nemhogy a Kométában, ahogy az is, hogy az Orbán-kormány nem szokott csak úgy „vegyetek rajta valami szépet, Karcsikám” -alapon milliárdokat osztogatni. Budai Gyula FVM-államtitkár és Lázár János, akkor miniszterelnökséget vezető államtitkár egybehangzóan nyilatkozott 2012 végén arról, hogy meg kell menteni a húsüzemeket és a munkahelyeket. December 18-án meg is jelent a kormányrendelet a pénz átcsoportosításáról, egy hónap múlva pedig Kaposvár közgyűlése rendkívüli ülésen döntött a résztulajdon-vásárlásról.
Az erről szóló polgármesteri tájékoztatón először még bőszen bizonygatta Szita, hogy valójában bármely kaposvári vállalkozás pályázhatott volna erre az összegre, ám pár mondattal később kiderült, hogy a Kométának szánt kétmilliárdon felül „… 600 milliót a város fejlesztési célú hiteleinek adósságszolgálatára, 500 milliót az oktatásban ránk maradt feladataink finanszírozására, illetve a sport- és közművelődési intézmények működési kiadásaira, s 400 milliót az önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságok működési kiadásainak pénzügyi fedezetére” költ a város, majd így folytatja: „Vagyis a kormány nem azért adta ezt a 3,5 milliárdot, hogy megmondja, mire költsük. Az kétségtelen, ha a város nem kapja ezt az általános működésre szóló támogatást, akkor Kaposvár nem tudott volna ilyen széles ívben gondolkodni.”
A széles ívben gondolkodó Kaposvár. Zavaros beszéd, és nincs benne rendszer. Tehát 2013 elején annyira „duzzadt az erőtől”, hogy nem tudta fizetni a kölcsönei törlesztését, nem tudta ellátni oktatási, kulturális és sportfeladatait, nem volt képes fedezni cégei veszteségét. Egy nagy túrós jutott volna más cégnek a kormánysegélyből a Kométán kívül, pedig ott volt még mondjuk megmentendőként a nyomda, melynek 2014 végi felszámolását hosszú agónia előzte meg, melynek során az önkormányzat a kisujját sem mozdította. Szita azzal akarja magyarázni, hogy a kétmilliárdot nem a Kométára kapták, hogy egyúttal a kormány adott másra is az éhenkórász Kaposvárnak. Világos, ugye!?
Tudják, mi a leginkább kiábrándító ebben a kutyakomédiában? Régi rögeszménk: a színvonal. Hogy ez itt Kaposváron mennyire nincsen. Vagy az színvonal Önök szerint, ha a közgyűlési jegyzőkönyv szerint egy polgármester azt állítja saját magáról, hogy „jól érvelt”, és, b@zmeg, a kormány azért segíti ki másfél milliárdos mentőövvel a legatyásodott Kaposvárt, „mert ezzel ismeri el az kaposváriak elmúlt évben végzett munkáját”? Ég az arcunk: ennyire lehet hülyének nézni egy közgyűlést, egy város és egy ország közvéleményét.
A jegyzőkönyv: egy kis abált hasaalja jutifali Vikitől, avagy így beszél az, aki mindenkitől “több szerénységet” vár.
És erről a játszótéri homokozóban is gyenge vitakultúráról, ennek az embernek a politikai teljesítményéről zengenek dicshimnuszokat országszerte. „Jól érveltél, Karesz” veregeti meg a saját vállát.
A Kométa esete azonban még ennél is sokkal többet mutat meg a Fidesz-rendszer nettó aljasságból, emberi hitványságból szőtt hálójából, ám előbb a tények: Szita Károly egy olyan cégről próbálta meg elhitetni, hogy „jó befektetés”, mely – a HVG szerint – 2006-os megalakulása óta egyszer sem ért el pozitív előjelű eredményt, és adósságállománya tavaly már 12 milliárd forint volt. Ez persze nem meglepő: a kaposvári polgármester 1981-es beszervezése óta, mikor a III/II. ügyosztály besúgója lett, gyakorlatilag teljes környezetét, családját, „barátait”, kollégáit és választóit átverendő, kihasználandó baleknak tekinti, nem többnek.
Ami azonban súlyosabb: a Kométa esetében a fogadkozások ellenére nyilvánvaló, hogy nincs kiút a gödörből: annak ellenére, hogy az önkormányzat-Kométa szindikátusi szerződésben „hozamgarancia” van, a cég a 2013-ban és 2014-ben befizetendő 2% hozam alig több mint negyedét fizette be, tehát még egy hatvanmilliós összeg is gondot okozott nekik, bár azt terjesztik széltében-hosszában a városban, hogy „hasít” a Kométa. Igen, olykor – disznókat, hosszában.
Lehet, hogy nem is disznó, hanem lófej?
Kaposvárnak tehát már fel kellett volna mondania a szerződést, de nyilván nem tette, ahogy akkor sem, mikor a cég korábban is megszegte a megállapodást azzal, hogy nem szerzett döntő befolyást a leányvállalatban, az olasz Kometa Italia-ban, magyarul nem teljesítette a szerződés azon részét, hogy ő is járuljon hozzá az alaptőke-emeléshez egymilliárddal, és nem találtuk nyomát a korábban tervezett, Magyar Fejlesztési Bank által nyújtandó újabb forgóeszköz-hitelnek sem.
Folytathatnánk a sort azzal, hogy nem sokkal az ügylet megkötése után Kéki Zoltán címzetes főjegyző megígérte: „az üzleti titkot és személyiségi jogot érintő adatok kivételével nyilvánossá teszi a kaposvári önkormányzat mindazokat a dokumentumokat, melyek előkészítették a kétmilliárdos üzletrészvásárlást a Kométa Zrt.-ben”. Ebből is csak szórványosan, itt-ott valósult meg valami: oknyomozó legyen a talpán, aki összehalássza az anyagot Kaposvár ronda, zavaros és elavult honlapjáról.
Két vélekedés tartja magát nagyon erősen Kaposváron azok körében, akiknek bármilyen okból némi rálátásuk van a város és a régió gazdaságára: az egyik, hogy valójában a Pedranzini-családnak volt erős szüksége a tőkeinjekcióra bizonyos más, szintén családi formában működő délolasz vállalkozásoknak való tartozások miatt, s pl. az olasz leánycégben tervezett tőkeemelés helyett erre ment el a pénz egy része. Ez, hangsúlyozzuk, vélekedés, bár, miután a vonatkozó dokumentumok nem érhetők el, ki sem zárható – cáfolni sem sietett senki.
A másik, hogy valójában a Kométa, hogy stílszerűek legyünk, „kivéreztetése” folyik: a szorult helyzetben lévő olasz tulajdonos, miután Kaposvár városa strómanként belépett a cégbe, szinte teljesen kiszolgáltatott lett, s így hamarosan kénytelen lesz bedobni a törölközőt. Így megnyílik az út, hogy a viszonylag jól felszerelt, modern húsfeldolgozó a csőd, ill. felszámolás után (a kiemelt státuszt ugyanis, pl. a pápai gyárral szemben Kaposvár nem kapta meg – talán nem véletlenül) olcsó áron az ölébe hulljon annak, aki mostanában erősen nyomul a húsfeldolgozás területén. Hogy közben kétmilliárdnyi közpénz megy a levesbe? Bagatell.
Ugyanez persze akkor is bőven elképzelhető, ha az EU-vizsgálat elmarasztalja a magyar államot a tiltott piacbefolyásolás miatt (pontosan így járt, és ezért bukott meg a nagy múltú MALÉV), és a Kométának vissza kell (kéne) fizetnie a kétmilliárdos támogatást, mert ez, bármennyire is szeretné ezt Kaposvár egyenes beszédű, egyenes gerincű polgármestere elhitetni a közvéleménnyel, a legkevésbé sem „jó befektetés”.
Ez az, ami: tiltott piaci beavatkozás állami segédlettel, piaci kiszorítósdi, strómankodás, politikai zoknibábozás, korrupció. Kérdés, hogy ez mennyiben különbözik attól, ahogyan az ügyeiket intézik az említett délolasz családok.
H. I.
