Kaposvár önkormányzata közepesen nyitott és kevéssé törvénytisztelő

… legalábbis egy most megjelent kutatás adatai szerint. „A magyar városok önkormányzataira pár kivételtől eltekintve inkább az átláthatatlanság, az elzárkózás, az információk eltitkolása, mint a nyitottság, az elszámoltathatóság jellemző” – írja a Korrupciókutató Központ, mely 368 magyar önkormányzat honlapjának információközlési gyakorlatát vizsgálta az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az állampolgárok tájékoztatásának szempontjaiból. A kutatók szerint a törvénytelen titkolózás felveti a korrupció gyanúját és rombolja a közbizalmat.” idézi az átlátszó.hu, mely részletesen ismerteti a kutatás módszertanát és az eredményeit.

A Corruption Research Center Budapest (CRCB) második alkalommal vizsgálta hazai önkormányzatok honlapjait: 2013-as jelentésük 23 budapesti kerület, 23 megyei jogú és 322 egyéb város honlapjának vizsgálata alapján jelent meg most, augusztus elején. A kutatás alapja egy ún. „standard”, tehát mindenkire egyformán vonatkozó, objektív értékelést lehetővé tevő kérdőív volt, melyen az egészen egyszerű kérdésektől „Elérhető-e a honlap valamilyen idegen nyelven is? Van-e oldaltérkép a honlapon? Van-e keresőmotor a honlapon?” kezdve a minőségi értékelést lehetővé tevő, az EU-s fejlesztésekre, a közbeszerzésekre és a zárt ülésekre vonatkozókig mindent vizsgáltak. Ebben a nyitottsági „versenyben” Kaposvár esztétikusnak és áttekinthetőnek (ezt mi tesszük hozzá) nem nevezhető honlapja alapján „A Magyar Önkormányzati Nyitottság Index (MANYI) értékei a magyar városokban, 2013” a 18 megyeszékhely közül a tizenharmadik, tehát jócskán a rangsor második felében foglal helyet 0,59-es értékével, ahol az 1-es a teljes nyitottságot, átláthatóságot jelenti, a 0 pedig ennek teljes hiányát. Tegyük hozzá: az abszolút győztes Sopron lett 0,94-es mutatóval. A szégyenpadon pedig egy somogyi település, Nagybajom is ott figyel, 0,12-vel.

Capture_torvenytisztelet_index

ÖNTI – Önkormányzati tövénytisztelet-index: ezt sem tesszük a kirakatba

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása volt az általános negatív tapasztalaton túl: ami a leginkább hiányzik a magyar önkormányzatok honlapjairól, az a közgyűlések és a bizottsági ülések napirendje. Tehát jellemzően, az esetek majd’ 90%-ban nem közlik, hogy miről fog tárgyalni a közgyűlés vagy a bizottság, így a polgárok csak utólag szerezhetnek tudomást, miről és mi alapján is döntöttek a fejük felett.

Alkalmazott a kutatás egy másik szempontot is: azt, hogy az önkormányzatok által közzétett (vagy nem tett) információk mennyire felelnek meg a hatályos magyar törvényeknek. Ehhez is hasonló vizsgálati módszert használtak, s az eredmény kissé még kiábrándítóbb Kaposvárra nézve, mint az átláthatósági: itt a budapesti kerületek 0,71, a megyei jogú városok 0,73-as átlagához képest a 15. a rangsorban 0,5-ös értékkel. Valójában utolsó előttiek vagyunk, hisz a mögénk sorolt Egeré és Székesfehérváré is ugyanennyi, csupán az utolsó, Veszprém teljesített rosszabbul.

A kutatók legfontosabb, általános következtetése: a magyar önkormányzatok átláthatósága gyenge, a közzétételi törvényeket nem, késve vagy hiányosan alkalmazzák, s ezzel kiváló táptalajt kap a korrupció. Nyilván az sem elhanyagolható: a helyhatóságoknak nincs túl sok alapja számonkérni a törvényeket az állampolgárokon, ha maguk sem jeleskednek a betartásukban.

H. I.