Ideje szembenézni néhány ténnyel
Üzembiztosan lehet rá számítani, hogy a kpsvr nevű képződmény – megfelelő besorolást nehéz lenne nekik találni – időről időre tanújelét adja annak, hogy arctalan manipulátora sem erkölcsi, sem ízlésbeli gátlásokat nem ismer. Időnként maga elé tolja továbbszolgálatosát, Meggyes Józsefet, aki többnyire azt sem tudja, éppen hol van, és mit beszél. Legutóbb pl. olyan „média genyákról” delirált, így, különírva, akik szenvedő anyák arcába tolják lelkiismeretlenül kamerájukat, miközben pont az az oldal, ahol mindezt kifejti, nagyságrenddel alávalóbb módon gázol bele emberek életébe, hangsúlyozzuk: arctalanul, ellenőrizhetetlenül, számonkérhetetlenül.
A történet tavaly május 14-én kezdődött, mikor a kpsvr oldalon feltűnt egy cikk
– akkor még Bogdán Erik aláírással – „Szeméremsértés gyógymasszázs közben a kórházban?”, ahol egy hölgy plasztikusan részletezi, hogyan zaklatta „egy fiatal férfi masszőr” a Kaposi Mór Oktató Kórházban. A sztorinak egyoldalúan csak a hölgy által előadott verzióját ismerhettük meg, Bogdán Eriknek esze ágában sem volt az újságírószakma alapvető etikai normái alapján a másik, súlyosan megvádolt felet is megkérdezni.
A hölgy vádjai annak ellenére nyilvánosságot kaphattak a kpsvr-en,
hogy már túl voltak a teljes jogi procedúrán: először feljelentette a masszőrt a rendőrségen, ahol ejtették a gyanúsítást, mert nem támasztotta alá kellő bizonyíték az állításait. Pótmagánváddal élt, így kerülhetett bíróság elé az ügy, ám első és másodfokon is elbukott bizonyítottság hiányában. Ez azonban messze-messze nem jelenti azt, hogy egy önjelölt sértett büntetlenül tovább rágalmazhat bárkit is – ez csak a kpsvr-nél elfogadott.
Abszurd: tehát egy jogerősen elvesztett per után gondolta úgy a kpsvr és a vádló,
hogy minden alap nélkül bemocskolhatnak egy felmentett, tehát ártatlan embert, aki amúgy felismerhető a cikkből, miután ő volt az egyetlen fiatal férfi masszőr a kaposvári kórházban.
Hangsúlyozzuk, „volt”, miután a hercehurca és a gyanúsítás miatt elvesztette az állását.
A másodfokon is megnyert per után M. – nevezzük így, hogy ne okozzunk neki még több kárt – jogi elégtételt próbált keresni a kpsvr-nél, hiába. Falakba ütközött, ugyanis sem a korábbi rágalmazó, Bogdán Erik, sem a jelenlegi „névtelen” nem reagálnak a megkeresésekre, s, ahogy korábban többször hangsúlyoztuk, a megadott „felelős kiadó”,
Paizs Lajos egy fiktív név, sem címe, sem elérhetősége nincs.
A cikket egyébként – lelkiismeretük ugyan nincs, viszont kellően gyávák, és érzik a vesztüket – már levették az oldalról, ám ezzel természetesen nincs az ügy meg nem történtté téve. Ugyanis az Internet archívumából pillanatok alatt elővarázsolható, s csak azért nem adunk hozzáférést, hogy ne tépjük fel a rágalmak által okozott sebeket, ne ismételjük azokat. Tegyük hozzá: a kpsvr-nek eszébe sem jutott bocsánatot kérni a rágalmakért – jellemző a feltehetően masszív szociopata tartalom-előállítókra.
Végeztünk némi nyomozást, miután a sértett és ügyvédje egyelőre ott tart,
hogy nincs kit perbe hívni pl. személyiségi jog megsértéséért, mivel Bogdán Erik és a másik sejthető tettes minden eszközzel igyekszik kibújni a felelősség alól.
Habár megpróbálják eltitkolni, a tracker (nyomkövető) megmutatja: a sérelmezett tartalmak forrása a kaposvári Ratior Kft. szervere. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a cég alapon felelős lenne az esetleges törvénysértésért, de ettől még tény, hogy a kpsvr tartalmait előállító személy(ek), akik megpróbálnak rejtve maradni, ezen az úton érhetők el.
A tracker – amint a mellékelt ábra mutatja – elvezet bennünket
a tárhelyszolgáltatóhoz, a kaposvári székhelyű Ratior Kft.-hez, amelynek ügyvezetője és tulajdonosa Fogarasi András, címe: Kaposvár, Koppány vezér u. 3. A domainnevet – kpsvr.hu – pedig az ugyanezen a címen felelhető Internet Megodások Kft.-től vették, melyben Fogarasi mellett bizonyos Tarnai Ákos is részes. Ezek törvény szerint nyilvános cégadatok, ezzel is szeretnénk rábírni az urakat, hogy
ne falazzanak esetlegesen bűncselekmény-gyanús tevékenységekhez.
A tárhelyszolgáltatónak ebben az esetben – miután a jogsértő tartalomért felelős személy eltitkolja kilétét, vagy kötelessége eltávolítani az adott tartalmat, vagy – ha nem ő akar helytállni a bíróság előtt – közölni a valódi tartalomfelelős kilétét. Tudjuk, hogy a szolgáltatói szerződésben általában ott van, hogy „a tárhelyszolgáltató nem vállal felelősséget az ott elhelyezett tartalmakért”, azért viszont már felelős, ha bebizonyosodik, hogy az ő szerverén van a jogsértő tartalom, és titkolózásával megnehezíti a jogorvoslatot.
Tegyük hozzá: a Ratior Kft. szolgáltatja a tárhelyet pl. a Kaposvár Mostnak is
– mindkettőhöz kell némi gyomor, de az úgy látszik, van – viszont ezt a Kaposvár Most korrekten kiírja az impresszumában, sőt, felelős szerkesztőt, valódi (!) kiadót is megnevez, amelyet pl. az emlékezetes trafikosgyilkosságban ártatlanul hírbe hozott soproni fiatalember be is tudott perelni, és kivasalt belőlük másfélmillió forintot egy szerintünk kevésbé súlyos ügy után.
Itt van tehát egy névtelenül rágalmazó, mocskolódó weboldal, amely hű tükre
annak a kaposvári „ellenzéki összefogásnak” (már, aki még nem határolódott tőlük) amely milliókkal szponzorálta és nyomta a Facebookon, nem beszélve arról, hogy szakmai értelemben nívótlanabb gennytelepet keresve sem lehetne találni. Emberi sorsokkal játszadozik, rágalmaz, hazugságokat, álhíreket terjeszt, s mindezt, úgy látszik, Kaposvár közönségének egy része nyeli, mint kacsa a nokedlit. Ez a Fejes Istvánok, Meggyes Józsefek és a többi „kapocsos” lapja,
akik cinkosságukkal erre a szellemi-erkölcsi nívóra helyezték magukat.
Akik cinkosokká váltak, mert egyszer nem jutott eszébe felemelni a szavukat: ember, ki vagy te, hogy névtelenül fertőzöd a kaposvári közéletet? Miért falaznak neki, mikor amúgy rettentően kényesek, hogy egy-egy Facebook-poszt mögött ki rejtőzik?
Szívből reméljük, mert úgy tűnik, másképp nem megy, jogi úton véget lehet vetni ennek az ámokfutásnak, s elégtételt kaphatnak, akik a névtelenül rágalmazó-hazudozó szennyoldal áldozataivá váltak.
H. I.
