Interspar? Csokonai fogadó? Volt levéltári épület? Somogy áruház?
Talán kicsit formabontó lesz itt következő írásunk: ezúttal nem teszünk mást, mint, hogy egy-egy rövid bekezdésben sorra vesszük azokat a közelmúlt szokásos önünneplés közepette, bombasztikus szólamokkal felkonferált terveit, vagy már elindult beruházásokat, amelyekről egyszer csak elegánsan elkezdett hallgatni úgy az illetékes elvtárs, mint a nyomában lihegő cselédsajtó. Van belőlük bőven. Ezzel persze nem akarjuk azt állítani, hogy bárki tevékenységébe ne férne bele egy-egy bukás, ám akkor a tisztesség úgy kívánná, hogy az, aki a beharangozás politikai hasznait az utolsó kis fűszálig learatta, álljon ki a nyilvánosság elé azzal is, hogy „sajnos, erőfeszítéseink ellenére…” Már, ha voltak erőfeszítések. Ez persze soha nem történik meg, s ha néha a közgyűlésen az ellenzék fel is veti ezt, rögtön jön a replika: tessék, lehet hozni a befektetőket. A megfelelő válaszra azonban …
még várni kell: „húzd el a beled, mondjál le, s közülünk bárki megmutatja, hogyan lehet ezt jobban csinálni”. Pedig a versengés a demokrácia lelke, már, ha ez a szó mond még valamit.
Az első jelöltünk az évek óta a város szívében éktelenkedő,
A Csokonai Fogadó, legújabb fedőnevén Dorottya-ház. Éppen legértékesebb műemlék épületeivel nem tud mit kezdeni a város.
szó szerint széjjelrohadt Csokonai fogadó: számos bombasztikus bejelentés után a legkevésbé sem csodálkozunk azon, hogy augusztus óta mély hallgatás övezi azt a tényt, hogy a Közbeszerzési Értesítőben – nyilván a kóbor apácák megtévesztése végett – „Dorottya-háznak” kinevezett épület felújítására kiírt pályázatot
eredménytelennek nyilvánították, s azóta sem írtak ki újat.
Így még valószínűleg sokáig tehet fel kínos, a kaposvári hanyatlásra vonatkozó kérdéseket az ide tévedő turista…
Tematikusan ide tartozik még az ezerszer elbukott-elvetélt, s valószínűleg az eredeti elképzelés szerint soha meg nem valósuló, fürdő melletti wellness-szálló sem, amelynek évtizedes hiánya mindent elárul arról, mennyire van Kaposvár az idegenforgalmi érdeklődés fókuszában. A városvezetés sem hisz már abban komolyan, hogy jöhet egy befektető, aki hajlandó a nyomorúságos környezetbe – egyik oldalon a rozsdás-büdös-zajos rendezőpályaudvar, másikon a donneri, tudatosan lezüllesztett, elgettósított „látkép”,
aki ide egy milliárdos beruházást kockáztat ilyen idegenforgalmi termékkínálat mellett.
A volt levéltári épületre, amelynek sorsa nem kevésbé fordulatos,
a hangzatos fogadkozások ellenére még csak pályázatot sem adtak be: már egyszerűen elképzelés sincs arról, hogy mit is kellene vele kezdeni. A baj – és a vita – az volt, hogy a város „váratlanul” megkapta a múzeumot a kormánytól, így a magát ide kakukkfiókaként befészkelő megyei önkormányzat birtokon kívülre került. Egyszerű lett volna azt mondani, hogy OK, kiürült a levéltár, költözzetek oda. Ám a megyének jószerével benzinre sincs pénze, nemhogy milliárdjai a romos épület felújítására, viszont hivatali épületre, a bürokrácia terjeszkedésére nem ad pénzt az EU.
A volt levéltár a város egyik legszebb épülete. Fogalmuk sincs, hogy mit kezdjenek vele.
Így azt találták ki, hogy közösen adnak be pályázatot a várossal, lényegében a megyei közgyűlés által elfoglalt múzeumi épületrész pótlására. (Erre amúgy semmi szükség.) Ennek idestova egy éve, ám érdemi lépésnek, tervnek, netán pályázati kiírásnak híre-hamva sincs.
A Somogyi már a 2016 karácsonyára azt vizionálta, hogy
a Mező utcai csomópont közelében hatalmas, exkluzív Interspar nyílik majd.
Az az érzésünk, hogy a Holdon előbb sétálhatnak a szerencsések a nevezett áruház polcai közt, mint Kaposváron. A fellengzős tervek ellenére a betontorzó továbbra is ott éktelenkedik a hatalmas ingatlanon, ám annyi változás történt, hogy kikerült egy tábla is: ELADÓ. Eszerint a tulajdonosa már letett arról, hogy bárkivel is megegyezzen a beruházásról,
Csak a felhők játéka rajzol némi életet a félbehagyott beruházás lehangoló képére: igény szerint megosztva is, ami lefordítva annyit jelent, hogy esély sincs a megvalósításra.
leginkább megszabadulna tőle, akár több részletben is. Nos, nem sok jóval biztatjuk.
Ahogy a volt Hunyadi laktanya helyére tervezett fantasztikus bevásárló-élményközpont sem akar az istennek se megvalósulni. A közelbe tervezett biomassza-erőművel pedig úgy járt Kaposvár, hogy, bár eladták a területet, a vásárló cég, a KBE energiatermelő kft tönkrement, felszámolásra került, a város pedig a Végrehajtó Kamara honlapján látható árverési hirdetményben fut a pénze, a meg nem fizetett telekadó után.
Mementó párás ellenfényben.
Folytassuk? A Somogy áruházról már sokszor esett szó: Szita Károly válasza mindannyiszor az volt, hogy „magántulajdon”, nincs mit tenni vele. Szomorú sorsa azonban, az, hogy immár évtizedek óta szégyenfoltja a belvárosnak, mégis azt példázza,
hogy Kaposvárra az istennek nem akar megérkezni a királyfi azon a bizonyos fehér lovon.
Más esetekben viszont, úgy tűnik, nagyon is lelkesen ugat bele a városvezetés független vállalkozások dolgába.
Mert nem azt érezzük jelentős teljesítménynek, hogy felesleges, nézőkkel soha meg nem telő, pénzzabáló sportlétesítményekkel rakják tele a várost – EU-s, ill. állami forrásból – hanem azt (éreznénk), ha olyan környezetet sikerült volna teremteni szállodásnak, kereskedőnek, termelőnek, hogy azt lássa: Kaposváron érdemes befektetni.
És akkor még nem beszéltünk arról, hogy hányszor, és milyen változatos összefüggésben volt már szó különböző gyorséttermek: KFC, Burger King, stb. Kaposvárra településéről. Lőrinczné Balogh Krisztina főépítész pl. a nagyesküt letette,
hogy a kaposvári vasútállomás kiglancolása után egészen biztosan ott, vagy a közelben Burger King nyílik.
Nos, az állomás már lassan egy éve kész, a főbejárat és a peron burkolata olyan, mintha húsz éve újították volna fel, de gyorsétteremnek nyoma sincs. Most újabb hivatkozási alap született: majd, ha az intermodális készen lesz…
Kisebb téteket azért fel mernénk tenni arra, hogy ez lehet némi összefüggésben azzal a primitív, nem is balkáni, inkább ázsiai módszerrel, ahogyan a város a vendéglátó vállalkozásokkal bánik… Mert az ilyennek azért híre megy ám akkor is, ha a csicskamédia bőszen, minden erejét beleadva hallgat róla.
A hallgatás, maszatolás legmulatságosabb, már a totális abszurdba hajló esetei közül az egyik: nemrég a Somogy Tv beszámolt arról, hogy „Hosszabb lesz a 67-es gyorsút”. Igen? Mi úgy emlékszünk, arról volt szó, hogy a teljes Kaposvár-M7 szakasz benne van a Modern Városok Programban: tessék mondani, mikor rövidült meg? És arról is be tetszettek számolni?
Hiába: nehéz úgy Göbbelst játszani, ha közben tökhülye valaki.
H. I.
