L. Simon László és a seggekről készült gipszlenyomatok
Ez a most kezdődő sorozat afféle egyveleg az elmúlt hetek-hónapok kisebb-nagyobb történeteiből, melyek említésre mindenképp érdemesek, mindazonáltal nem volna szerencsés túlbeszélni a jelentőségüket. Együtt viszont már alkotnak olyan kritikus tömeget, hogy jelezzék: a kultúra felszámolása, amely a Fidesz-rezsim egyik lényegi vonása, zavartalanul folyik e sors által különösebben amúgy sem kegyelt vidéken. De, hogy mindig a legalja, mindig a mócsing jusson… ezt azért kár lenne megszokni. Mi nem is tudjuk, ezért nem fogjuk be pörös szánkat.
Teljes és áhítatos hallgatás övezte a kaposvári médiában, s így a tisztelt nagyérdemű csupán itt és most szerezhet tudomást arról, hogy a Kaposvári Egyetem évnyitó ünnepségén
címzetes egyetemi docensi címmel ruházta fel L. Simon László költőt, fideszes képviselőt,
akit nemrég rúgott ki a Miniszterelnökség államtitkári posztjáról Orbán, szokatlan egyértelműséggel utalva az illető alkalmatlanságára. L. Simon zavaros üzleteivel teli volt a sajtó (l. a fentebb hivatkozott Népszabadság-cikkben), azonkívül még fideszes politikushoz képest is túl sokszor csinált magából hülyét, amin egy ország szórakozott kiválóan:
hírhedt kijelentése szerint, mellyel a paksi beruházást védte, „azért nem lehet nap- és szélerőművekre alapozni, mert áramra éjszaka is szükség van, valamint akkor is, amikor nem fúj a szél”,
cége árulta a „rákellenes hatású” barackmagot, melyről kiderült, hogy be sincs vizsgáltatva, de először simán letagadta: azt mondta, a cég a feleségéé. Előfordult, hogy újságírók hada előtt derült ki: fogalma sincs arról, hogy mi szerepel az általa benyújtott előterjesztésben.
L. Simon László ante portás. Igazi kultúrember, ráadásul magas körökben mozog, felettébb befolyásos. Csak nyerhetünk vele.
Két évvel ezelőtt még azon merengett, hogy a magyarok miért Facebookot használnak, miért nem iwiw-et, ehhez képest két FB-profilja is van (további nyalánkságok minderről a Ténytár cikkében).
És akkor még híres verséről nem is tettünk említést, amelyben ez áll: „egy röhögő törpét követtem akivel szétbaszott zsidó kurvák seggéről készítettünk gipszlenyomatokat”.
Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy ez a vers nem ám valami megbocsátható fiatalkori botlás: 2002-ben, a Prae c. folyóiratban jelent meg, és ez a sor antik epigrammákhoz mérhető tömörséggel foglalja össze azt, amit róla, Orbán Viktorról és az általuk képviselt kultúrafelfogásról tudni érdemes.
Ami viszont a legerősebb, hogy Tatán, a Patara Török kori Történelmi Fesztiválon olyan beszédet rittyentett, hogy Gelencsér Attila még ipari tanuló sem lehetne mellette minapi agymenésével: arról beszélt, hogy a hódoltság idején a törökök vallási alapon akarták felszámolni a kereszténységet, és megszüntetni a magyar kultúrát. A beszéde után a török nagykövet és több diplomata lemondta részvételét a fesztiválon. Nesze neked, Üsküdar, török kapcsolat…
Úgy tűnik tehát, hogy a Kaposvári Egyetem, mely eddig is profi kommunikációjáról volt híres – és a weboldalán ennek megfelelően gondosan hallgat is az esetről – Vidnyánszky Attila, Eperjes Károly, vagy Takaró Mihály után megint belenyúlt a legjobbakat rejtő zsákba: haszon nulla, de legalább a szégyen velünk marad sokáig.
Viszont, ha Vidnyánszky és Eperjes szédítő karrierjét nézzük a címzetes egyetemi tanárságtól a valódiig, reménykedhetünk, hogy L. Simon – és esetleg Szita Károly, a másik címzetes – aktivizálják magukat, hogy Gelencsér Attiláról, aki szintén dédelget ilyen álmokat, ne is beszéljünk.
Barackmag-intézet, segglenyomat-kurzus, törökverő-doktori iskola, iwiw-fejlesztő-tanszék – nekünk és gyermekeinknek épül az új világ, csak tessék mindig jó szorosan követni a röhögő törpét.
H. I.
