Kaposvári gazdaságvédelem kérdőívekkel
„Ez csodálatos, ahogy előre gondolkodnak, előre látnak!” – ez már egy másik idézet ugyanarról a helyről, Szita Károly gazdaságvédelmi programját bejelentő Facebook-bejegyzése alól. Tényleg „sok van, mi csodálatos”, de a primitív szolgalelkűségnél biztosan „nincs semmi csodálatosabb”. És valljuk be, nincs ezekben a szélsőségesnek tűnő véleményekben túlzás, hiszen Károly király valóban megmentette a kaposvári gazdaságot. El nem hiszik, mit bírt kitalálni: kérdőíveket küld ki a helyi vállalkozóknak, cégeknek! Sokkal többet egyelőre nem látunk, de valljuk be: tőle ez is erőn felüli szellemi teljesítmény.
Ötletek, innováció, valódi szakmai kompetencia híján „pedddig”
majd jól azt csinál, amit akar – leginkább semmit. Mert egy pillanatig se legyen kétség afelől, hogy a kérdőívek tartalmát és eredményét nem fogják nyilvánosságra hozni. A helyi habonyárpád, Nyalánka dolga lesz majd egy pofás kis kommünikében tájékoztatni a közvéleményt az akció sikeréről: „a kaposváriak együtt…”
És volt még egy rajongó hozzászólás, mely egyenesen
feltette a kérdést: „miért nincs Szita Károlyból, mint emberből több…” Habár a megfogalmazót azonnal fel lehetne jelenteni becsületsértésért, hisz valójában Szita ember mivoltát vonja kétségbe, legyünk elnézőek: amennyire szeretik kirekeszteni a más nézeten lévőket a magyarságból, annyira nem sikerült édes anyanyelvünk rejtelmeiben elmélyedni.
Erről amúgy Dobák őrnagy, a taszári kiképzőzászlóalj parancsnoka jut eszembe, aki hasonlóképp biztatta anno az újoncokat: „illyen emberbű” kőne több, fiam … mer’ kevés nem ér semmit!”
Primitív hajbókolás? Csúszómászó hízelgés? Nehéz szavakat találni erre a jelenségre, mikor valójában semmilyen segítséget nem kapnak Kaposváron a nehéz helyzetbe került polgárok.
Lássuk, rászolgált-e „Kaposvár első embere” az ájuldozós-nyüszítős
dicsértessékre! Az egyszerűség kedvéért vegyünk egy másik megyei jogú várost, Szombathelyt, s használjuk hozzá az Index nemrég megjelent alapos, részletes cikkét az ottani járványellenes és gazdaságvédelmi intézkedésekről. Nyilván nincs két egyforma város, s persze városvezető sem, de azért kimondható: nagyjából egy cipőben járnak, az állami elvonások egyformán sújtják őket.
Maszk-ügyben látjuk az első feltűnő különbséget:
a 78 ezres Szombathelyen már március végén százezer maszkot osztottak szét. Kaposváron még ma, május első napján sem kapott mindenki abból az 54 ezer maszkból, bár a borítékon személyesen „a jótevő”, Szita Károly szerepelt feladóként. Az 54 ezres számból úgy tűnik, a városházán vagy nem tudják, mennyien laknak Kaposváron (elvileg 61.441 a KSH adatai szerint, a lakások száma 29.286), vagy nagyon is jól tudják
a valós számot, azért szállítottak ki nyolcezerrel kevesebbet.
Ha lakásonként kettő járt (még ez sem jön ki), akkor nagy valószínűséggel az egyfősekben felesleg, a három-öt-tízfősekben pedig hiány képződött, tehát a keveset is rosszul osztották el, nyilván, mert így volt logisztikailag a legegyszerűbb.
Index: „Az ellenzéki város (Szombathely) már februárban napirendre vette a koronavírus megtárgyalását, amikor Európában még csak Olaszországból érkeztek aggasztó hírek a járványról.” Ehhez képest Kaposváron az utolsó, február 27-i közgyűlésen mindössze annyi hangzott el, hogy a polgármester „tegnap beszélt a háziorvosaikkal, a megyei tiszti főorvossal és tájékozódott, hogy állnak a felkészüléssel. Megnyugtató volt a véleményük…”.
Azóta nem volt közgyűlés, a város honlapján
az „előterjesztések a munkaterv szerint 2020. április 30-ra tervezett, de a veszélyhelyzet miatt össze nem hívható ülésre”, többek közt néhány érdektelen pont mellett szó van „az önkormányzat 2020. évi költségvetésének módosításáról”, csakhogy április 30-án este 8 órakor erre a sorra kattintva nagy vörös betűkkel az jön elő, hogy „ez a közgyűlési anyag még nem készült el”.
A meg nem tartott közgyűlés napján – sőt, másnap is ez a felirat díszelgett az előterjesztés helyén, mely elvileg a költségvetés módosításáról szólna, arról, hogy honnan veszik el azokat az összegeket, amelyekkel a járvány okozta válsághelyzetet kellene enyhíteni. Ötlete valakinek?
Ehhez képest Szombathelyen már hetekkel ezelőtt 400 millió
forintot elkülönítettek – nyilván a költségvetés módosításával – „többek között arra, hogy a munkanélkülivé válók egyszeri 100 ezer forintos támogatást kapjanak, és 57 ezret azok, akik egyszerűen nehéz anyagi helyzetbe kerültek a járvány miatt. „Ezt eddig 900 ember vette igénybe, közeledünk az ezerhez.” Emellett az önkormányzat révén négyezer FFP-2-es maszkot kaptak a kórházi dolgozók” – írja az Index cikke.
Az ellenzéki, MSZP-s polgármester havi 200 ezer forintot tesz
bele saját fizetéséből az ún. „koronavírus-alapba”, melyből mobil lélegeztetőgépet vettek a kórháznak és infúzió-adagolót (ezeket kérték). Tegyük hozzá: Szombathelyen is van bérletidíj-csökkentés és önkéntes, piacról házhoz szállító szolgálat is.
Van tehát ok az ájult imádatra, az elvtelen talpnyalásra Kaposváron – már, ha szigorúan az orrunkat sem dugjuk ki a Szita-féle városállam propaganda-karanténjából, amire viszont százmilliós nagyságrendben költenek a rászoruló kaposváriak megsegítése helyett.
H. I.
