Miért nincs nálunk levegőtisztaság-mérő állomás?
A januári, több szempontból is felettébb kellemetlen időjárás következtében megint a figyelem fókuszába került a levegő minősége. Jogos ez persze, nyilván vannak időszakok, amikor a szmog, a füst, a szálló por nem reked meg a sűrűn lakott övezetekben, de 2017 januárja biztosan nem az. A hideg, Kárpát-medencében szinte mozdulatlanul ránk nehezedő légtömegben úgy halmozódik fel a szennyeződés, mint egy ki nem szellőztetett pajtában, ahol dohányzik, párolog és fingik napokig egy huszárszázad lovastul. Ebben a helyzetben elemi érdekünk lenne, hogy pontosan tudjuk, mi vár a tüdőnkre a város utcáin, ha gyereket sétáltatunk, futunk vagy épp csak kimerészkedünk. Nos, azoknak, akiket a légszennyezettségi térképek elandalítottak, van egy rossz hírünk: Kaposváron nem azért nincsenek csúnya, vörösesbarna foltok a levegőszennyeződést mutató térképeken, mert tiszta a levegő, hanem azért, mert nem mérik. Kevés ilyen megyei jogú város van az országban – Kaposvár az egyik.
Erről volna szó:
Magyarország légszennyezettségi térképe: nem azért látszik Kaposvár és Zalaegerszeg környékén tisztának a levegő, mert valóban az, hanem, mert itt nincs automata mérőállomás, amely folyamatos adatokat szolgáltatna. Szálló porra pedig, amely a legveszélyesebb szennyező, még becsült adatok sincsenek.
Látható, hogy Pécshez, Szolnokhoz vagy Szegedhez képest Kaposvár környékén jelentősen alacsonyabb a légszennyezettség, de ez korántsem amiatt van, mert ez valóban így volna, hanem azért, mert itt nincs légszennyezettség-mérő állomás, mint az említett megyei jogú városokban. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) adatai szerint Kaposváron kívül csak Zalaegerszeg „büszkélkedhet” még ezzel és Békéscsaba – minden más megyeszékhelyre jutott a 2012-ben a Svájci Alap támogatásával létesített mérőhálózat egységeiből. Még erre sem volt képes saját erejéből Magyarország.
Az automata mérőhálózat lényege, hogy folyamatos tájékoztatást nyújt az Interneten át az adott település levegőtisztasági adatairól, így:
Három napja, 23-án még Sopronban a szálló por, a PM10 értéke még meghaladta az egészségügyi határértéket, a mai mérés szerint viszont már jónak volt mondható. Az automata mérőállomás hiteles és percre kész adatokat szállít.
A 26-i adatok, amelyekből látszik, hogy Sopronban csökkent a légszennyezettség. Kaposvárról ilyen információkat hiába keresnénk.
Ha viszont Kaposvárt nézzük, itt csupán becsült adatok vannak, amelyek hitelességében kételkedni minden okunk megvan, hiszen éppen az időjárási körülmények miatt láthatóan a levegőtisztaság legveszélyesebb eleme, a szálló por, a PM10-es faktor az, ami már a veszélyes sávban volt Sopronban. Nehezen tudjuk elképzelni, hogy a soproni, jóval magasabb átlagjövedelem mellett többen fűtenének a háztartásokban szilárd tüzelőanyagokkal, ami a szállópor legfontosabb forrása a járműforgalom mellett.
Szépen belesétált ebbe a csapdába a gagyi-hígfos bulvárhíreket toló „jajjdejókaposvárinak lenni” 74nullanulla (a duplanulla stimmel) amely mai cikkében egyenesen azt állítja, hogy Kaposváron tiszta a levegő. Persze mit is várhatnánk, hiszen nullanulláékat ugyanabból az alomból tenyésztették ki, s főleg ugyanabból a célból: viháncolós-álfiatalos nyihogással szolgálni Szita és társulata politikai céljait.
Most kicsit pofára estek: éppen a saját cikkükhöz mellékelt ábra árulkodik arról, hogy Kaposvárról csak becsült értékek vannak, továbbá, hogy még ebben sincs szálló porra vonatkozó adat.
A szálló por egészségkárosító hatása Európában Magyarországon a legpusztítóbb – ez a cikk szól róla – de természetesen a nitrogén-oxid, ill. dioxid, kén- és széndioxid-szennyezés adatainak ismerete sem válna kárunkra.
A szálló por ártalmainak viszont egészen biztosan ki vagyunk téve.
Az Index tegnapi cikke szerint az egyedi fűtésű, szilárd tüzelőanyagot égető háztartások a szállópor-szennyeződés akár 50 százalékáért is felelősek. Az egészen biztos, hogy a megoldás első lépése – átvitt és szó szerinti értelemben is – a tisztán látás volna.
Így néz ki egy automata mérőállomás, és a folyamatosan szolgáltatott adatok – Veszprémben. Mindenhol jó, de legjobb Kaposváron: itt nem tudjuk, mit szívunk.
Ezen segítene egy ilyen mérőállomás, amely, hangsúlyozzuk, a legtöbb megyei jogú városba jutott, de Kaposvárra valami oknál fogva nem.
Nyilván, mert Kaposvár olyan erős város, hogy első embere nemcsak, hogy el tudja sorolni a prímszámokat egytől a végtelenig oda-vissza, de a szálló port is szemenként összekapkodja a levegőből.
Néha persze nem árt gondolkodni: Kaposvárt ugyan az egyik irányban, a 61-es úton elvileg elkerülné az átmenő gépjárműforgalom, de csak elméletben. A szemmel látható gyakorlat az, hogy semmivel nem lett kisebb a 610-es, a városon átvezető úton, és a másikon, a 67-esen pedig szintén hatalmas, a városi, lakóterületeket érintő forgalom. Tehát nincs okunk azt gondolni, hogy a közlekedési ártalmak – gondoljunk délután ötkor vagy reggel nyolckor a Berzsenyi utcára – kisebbek lennének, mint bárhol az országban.
Abban sincs okunk kételkedni, hogy a városban és környékén – az ismert jövedelemi viszonyok miatt, melyek az országban a megyei jogú városok közül az egyik legalacsonyabb átlagbért eredményezik – nagyon sokan fűtenek szilárd tüzelőanyaggal, ha ugyan nem szeméttel.
Semmi okunk azt hinni, hogy Kaposváron kisebb a szilárd tüzelőanyagok nyomán keletkező szennyezés, mint más megyei jogú városokban.
Ahogyan a város „gatyába rázása” első lépésének egy átfogó, gazdasági, szociológiai, kulturális tudományos vizsgálatnak kellene lennie, úgy az egészséges, 21. századi környezet megteremtését kezdhetnénk a hiteles, naprakész, mindenki számára hozzáférhető levegőtisztasági adatokkal.
Tudjuk, hogy a kaposvári városvezetés nem szenved az őszinteség, a tényekkel való szembenézés, a hiteles tájékoztatás és más effélék liberális nyavalyáiban. Kaposvár számára legfontosabb a hit, aminek ugyebár a tudás a fő ellensége. Igaz, hogy mostanában már feltűnt a jelszavak közt az „okos város” és a „zöld város is”…
Esetleg valakik úgy gondolják: erős városnak erős légszennyezettségi adatok dukálnak.
H. I.
