Utóbbi halhatatlan mondás H. Kornél őrnagytól, egykori vadászpilótától származik, aki ezzel vigasztalt bennünket, sorállományú taszári írnokokat, ha épp zúgolódtunk egy-egy felesleges adminisztrációval járó feladat miatt. Amint említettük, a közel harmincezer kaposvári háztartásba eljuttatott, Szita Károly nevével „fémjelzett”, sunyi csúsztatásokkal és nettó valótlanságokkal teli levélféle hátoldalán kérdések vannak, melyekről messziről bűzlik, hogy csupán hivatkozásul szolgálnak majd a választásokra készülő Fidesz-propagandagépezet számára: „minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyunk elégedve…”
Kedvező adópolitika?
Az első kérdés természetesen a munkahelyekre, a foglalkoztatásra vonatkozik: szóba hozza a legújabb kádári-orbáni delíriumot, a teljes foglalkoztatást, persze csak célként, hogy aztán feldobhassa a labdát: „Egyetért ezzel?” Hát hogy a viharba ne, édes egykomám, Karcsi! Sőt, legyen ingyen a sör, a söralátéten meg az adóbevallás! Kívánságnak elsőosztályú, de még azt a végtelenül szerény kis iparűzési adókedvezményt is elegánsan meg tetszett szüntetni, mely csupán néhány tízmilliót hagyott a legkisebb vállalkozások zsebében. Ahogyan az a foglalkoztatási támogatási alap is elpárolgott, amelyet még a szocialisták javaslatára hozott létre a közgyűlés.
Ezzel szemben gőzmozdonyként jött 2012-ben a hírhedt 250 százalékos építmény- és telekadó-emelés, amely közel félmilliárdot vett ki a vállalkozó ingatlantulajdonosok zsebéből. Ma legfeljebb egyedi adókedvezményeket lehet kapni – nyilván „pofára”, vagy „zsebre” – ahogy tetszik. Nos, így fest a „kedvező adópolitika” á la Szita Károly.
Jó napot, jó szurkolást!
Ha valaki ebből arra következtetne, hogy tényleg kíváncsiak a véleményére, csalódnia kell
A második kérdés a „Bereck Sándor Út- és Járdafelújítási Program”-ra vonatkozik. Ezt is lehet támogatni, meg van engedve. Fogalmazhatunk úgy akár, hogy nem történt más, mint egy, a normális városműködés körébe tartozó, amúgy évtizedes adósságokat törlesztő útkarbantartást felcímkéztek egy hangzatos programnévvel. Meg úgy is, hogy a kaposvári autósok által befizetett tetemes mennyiségű gépjárműadó egy részét most arra költötték, amire eredetileg szánta a törvényalkotó. És talán körül kéne nézni ez ügyben a Németh István fasorban is, ahol katasztrofális állapotok maradtak a hő-távvezeték építési munkálatai után.
És fűzzünk még hozzá egy-két apróságot, mert számunkra is Kaposvár a legfontosabb, de abban az értelemben is, hogy tisztességesen és egyenesen tájékoztatjuk polgárait közös dolgainkról. A 2013-as költségvetésben még szó sincs semmiféle Bereck Sándor programról, ezt valamikor az év közepén találta ki a városházi kommunikációs gépezet. A költségvetési beszámolóban összesen „187 millió forint értékben” elvégzett munkáról esik szó, nem pedig 500 millióról, amit a sajtóban rendszeresen előadtak. Folytathatjuk az idei „történelmi léptékű, európai színvonalú” bombasztikus számokkal: út-és járdafelújításra, amelyet kétmilliárd forintos programként tálaltak a helyi sajtóban, mindösszesen 899 milliót költ a város. A többi ún. felhalmozási kiadás: a kaposfüredi ravatalozó, „Titó” (a városligeti tó), futópálya, szökőkút, köz- és díszkivilágítás és hasonlók, szépen lepakolva ide-oda a költségvetés különböző fejezeteiben. Minden, csak nem út és nem járda.
Értik?!? – visítana fel fejhangon a környék legjobb tollú üvöltő dervise, a Kaposvár Most-os Zichy László. Egyszer eladják út- és járdaépítő programnak kétmilliárdért, aztán pedig városligeti, belvárosi és egyéb beruházásoknak. Mint mikor a fizetőpincér az anyósa fogainak számát négyzetre emeli, és hozzáadja a számlához.
A harmadik kérdés a „rendre” vonatkozik: legyen rend, posztos rendőrök által. E kérdés bárgyúsága csak azzal mérhető össze, mint mikor a paródiákban a szépségkirálynő-jelölteket beszéltetik: „És mi a leghőbb kívánsága? Legyen világbéke!” Arra azért felhívnánk a figyelmet, hogy a kérdésben szereplő „rendpárti” kifejezés negatív értelmű – e sorok írója pl. egy „rendpárti” világban tapasztalta meg, hogy a gumibot is el tud törni, ha kellően nagyot ütnek vele az ember nyakára. Nos, úgy tűnik, ez a Fidesz által elképzelt „szép új világ.” Ha a nagyfőnök kellően hülye ahhoz, hogy „illiberális” demokráciát építsen, más szóval fogalma sincs, hogy az mit jelent, akkor a beosztottaknak sem szabad okosabbaknak lenni.
Olcsó város, olcsó duma
Itt épp a holding folyószámlahitele érdekében zálogosítjuk el a város ingatlanait
Nos, a legszívesebben ezt a kérdést hagynánk a fenébe: Szita Károly már majd’ egy évtizede ezzel etet boldog-boldogtalant, ezzel házal, ezt kürtöli világgá. Hogy nem adtuk el a közműszolgáltatókat, és hát azért. Mondjuk a kutya sem akarta egyiket sem megvenni, és ez csak az egyik csúsztatás. A másik: mivel Kaposváron jelentősen alacsonyabbak az átlagbérek, mint pl. a többi dunántúli városban vagy Budapesten, nyilván a közműszolgáltatók bérköltsége is alacsonyabb. Erre kéne büszkének lenni? Vagy arra, hogy a korábbi években is csak pénzügyi trükközéssel sikerült némi javulást kimutatni a városi cégeket tömörítő holding folyamatos veszteségeit illetően? Ahol a szaldót többek közt olyan tételek rontják, mint a büntetőeljárás alatt álló „rendőrgázoló” Kovács József koordinációs igazgatói fizetése? A saját mozgását sem tudja koordinálni. Az „olcsó város” szlogent keservesen megfizeti Kaposvár lakossága elmaradt fejlesztésekben, alacsony jövedelmekben, gazdasági stagnálásban.
A Kaposvár Kártya megint olyan „eredmény”, amire csak akkor szokás hivatkozni, ha tényleg nincs semmi. Amúgy alapesetben minden vásárlói klub átverés: a kedvezményt adó kereskedőket azzal etetik, hogy nő a forgalmuk, a kártyát kiváltókat pedig azzal, hogy a kedvezményekkel megtérül a befektetésük. Közben pedig csak a kibocsátó cég jár jól. El lehetne gondolkodni azon is, hogy a városba látogató turisták miért nem részesülhetnek ebben a mérsékelt csodában.
A hatodik kérdés semmitmondásban, érvénytelenségben felülmúlja az összes többit: „támogatja-e, hogy a kisgyermekes családok, fiatalok, és az idősek külön programok szerint támogatást kapjanak?” Ékes magyartalansággal külön mindegyikhez odabiggyesztve a „kaposvári” jelző, nehogy véletlenül valaki a timbuktui netán vlagyivosztoki fiatalokra gondoljon. Pontosan tudja mindenki, hogy ezek a „külön programok” csupán felfújt hólyagok, mint a gazdájuk: propagandacélokat szolgálnak, valódi segítséget nem jelentenek.
A hetedik pont annyiban különbözik a többitől, hogy ennek sorait nem töltötték meg lózungokkal, álkérdésekkel és bombasztikus hazugságokkal – üresen hagyták. Ide mindenki azt ír, amit akar, persze csak „saját vagy közössége sikereiről”. Spontán, szívből jövő megnyilvánulásokra a városháza nem kíváncsi, legfeljebb az adatainkra a helyi Kubatov-lista frissítése céljából.
Mi éppen effélére buzdítanánk: rajzoljanak valami szépet erre a „véleménykérő levélre”, amely csak akkor kíváncsi mondandónkra, ha álláspontunk egybeesik a jelenlegi városvezetés önmagáról alkotott képével.
Azért tessék vigyázni: nyálnyomokból DNS-minta nyerhető egy másfajta lista számára.
H. I.
