… avagy bepillantás az Egyéni Induló mélylélektanába
Ahogy ígértük, igyekszünk a lehető legrészletesebb tájékoztatást adni olvasóinknak a parlamenti választásokról, ill. a Kaposvár és környéke választókerület eseményeiről. Korábbi cikkünkben is céloztunk rá, hogy lesz egy-két meglepetés, hökkenés, zavar és fordulat az elkövetkező hetekben, olyan is, amire a legrutinosabbak sem számítanak. Elő- és visszalépések, szakítások, arcok a messzi távolból vagy éppen túlságosan is közelről, személyeskedés, elfajuló vita, és minden, ami egy ekkora tét esetében előfordulhat. Korábbi írásainkban jellemzően pártok jelöltjeiről beszéltünk, ám most egy – szempontjukból egészen biztosan – kakukktojás jön: egyéni, ha úgy tetszik, önjelölt, aki megközelítette a Fidesz jelöltjének már-már fizikailag valószínűtlen gyorsaságát, aki háromezer aláírást leadott: hősünk ezüstérmes lett, egyelőre, ha nem is a választáson, de az ajánlások leadásában biztosan. És ne csigázzuk tovább a kíváncsiságot:
Nadrai Norbertről, a kaposvári polgármester egykori kabinetfőnökéről, vagy, ahogy később nevezték, a polgármesteri iroda igazgatójáról van szó. 2015 őszén, a szezonkezdetkor kisebb meglepetést keltett a szeptember 9-i közgyűlésen, hogy egy olyan régi bútordarab válik meg a kaposvári városházától,
mint ő, akit Szita Károly polgármester és Kéki Zoltán címzetes főjegyző jobbkezeként ismertek.
Nadrai Norbert József megjelent a hivatalos választási jelölt listán, miután leadta az aláírásokat.
Szita az elköszönéskor harminc évnyi hűséges szolgálatot emlegetett. Ha figyelembe vesszük, hogy az 1969-ben született Nadrai 1985-ben még csak 16 éves volt, könnyű kiszámítani, hogy Szita szokása szerint hülyeségeket beszélt. Talán, ha kevesebb is, mint három évtized, de elég volt, hogy Nadrai távozzon, méghozzá az Országos Bírói Hivatalhoz, ahol a Szervezetfejlesztési és Kommunikációs Főosztály vezetője lett.
És most ismét itthon: egyéni jelöltként megméretteti magát,
s a ténynél csak a motivációja lehet érdekesebb: vajon mire számít? Tudjuk, s neki, aki a pécsi egyetem doktoranduszhallgatója, s testes publikációja is van éppen Magyarország jelenlegi választójogi törvénykezéséből, a legjobban kell tudnia, hogy függetlenként csak úgy volna esélye,
hogy az összes, vagy majdnem az összes ellenzéki párt beállna mögé. Ezt ma – mi legalábbis – kizártnak tartjuk.
Megvalljuk: régóta tudtuk, hogy készül az indulásra. Egyrészt nem vettük biztosra, hiszen miért adná fel kiváló állását a fővárosban, s persze megfontolásait sem értjük teljesen. Valóban gyorsan összeszedte az aláírásokat, de ez nem nagy kaland, ha valaki éppen erre készül:
hetekkel, hónapokkal ezelőtt mozgósíthatta ismerőseit, barátait – ahogy a Fidesz tette a Kubatov-lista alapján – s csak némi logisztikát igényelt a dolog.
Nadrai Norbertről két dolgot sejtenek, akik ismerik – mi nem tartoztunk közéjük – egyrészt, hogy valójában irtózatosan elege volt abból, amit Szita Károly és Kéki Zoltán művelt a városházán. Időnként fel tudott volna robbanni az ostoba, arrogáns, szakmaiatlan, olykor ámokfutásra emlékeztető húzásoktól, főleg Szita esetében.
Ezzel – és a józan, mindig korrekt és tapintatos habitusával – együtt nyilván régóta táplált politikai ambíciókat, ahogy lelke mélyén talán a legtöbb hivatalnok, akinek mindig tudatlan, érzéketlen, műveletlen surmók diktálnak, csak, mert megválasztották őket.
Kérdés persze, hogy kitől fog elvenni szavazatokat:
miután valóban tekintélyes időt töltött a helyi önkormányzati érdekkörben, amely már legalább ugyanennyi ideje nettó Szita-klientúra, szimpatizánsai, ismerősei is inkább ezen az oldalon lehetnek. Tehát az tűnik logikusnak, hogy a jobboldalról, Gelencsértől rabol majd. És ez, bármilyen meglepő, de Szita Károlynak jó, ugyanis neki egy meggyengülő, éppen ezért a segítségére szoruló, ingatag helyzetű Gelencsér az érdeke – aki kicsivel ugyan, de nyer.
Nadrai Norbert Facebook oldala. Nem is kell hozzá kommentár.
Nyernie kell, mert különben itt marad Szita nyakán, és pokollá teszi az életét a somogyvári maffiával megyei közgyűlési elnökként, vagy azzal, hogy esetleg polgármester akar lenni, s abba a tálba szeretne belenyalni, ami eddig kizárólag Szitáé volt.
Ezért úgy tűnik, hogy Nadrai Norbert Szita Károly küldetését hajtja végre – reméljük, akaratán kívül.
Ez lehet teljesen független az ő eredeti szándékaitól, de más szavazói körökből legfeljebb azoktól tud majd begyűjteni néhányat, akiknek még a „független” jelző hívószó, s nem emlékeznek már arra,
hogyan kupeckedett Gyenesei István az állítólagos függetlenségével a 2010 előtti parlamentben.
Mindazonáltal úgy gondoljuk – és ezért is foglalkoztunk vele ilyen részletesen – Nadrai Norbert nem egy „sima”, „átlagos” noname egyéni jelölt, nem olyan, amilyenekkel tucatszám találkozunk majd a szavazólapokon.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy tőle egy lelkiismeretes szavazó ne várná el, hogy pl. mondjon valamit arról, mit is szeretne képviselni a parlamentben. Sőt, tőle még inkább, mint bárkitől.
H. I.
