R67-es, Közlekedési Központ, színház – hol is tartunk?
Nem változtatunk azon a gyakorlatunkon, hogy időről időre áttekintjük azokat az ígéreteket, amelyekkel a Modern Városok Programja lassan két éve folytonosan izgalomban tartja a médiát és a közvéleményt. A többséggel persze könnyű dolguk van: elég az arcukba tolni egy sajtóközleményt, ahogyan utoljára a 67-es, „zenélő” útról szólót is. Ez a szöveg Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közleményén alapult, és persze boldog-boldogtalan visszaböfögte anélkül, hogy hozzátett volna valamit. Ez a közlemény-újságírás a szakma legalja: copy-paste, minimális munka, felelősség, s persze ugyanennyi a hozzáadott érték is. Az viszont már senkinek sem tűnt fel, hogy hiába a nagy csinnadratta: a közbeszerzési értesítőben még mindig nincs ott a kommüniké arról, hogy ki, és mikor is fogja megkezdeni az elátkozott út építését.
A NIF Zrt. március 17-i közleményében szerepel, hogy az „S+S R67 Konzorcium, a STRABAG Építő Kft., STRABAG AG és SOLTÚT Kft. közös ajánlattevők” a nyertes, de mindez még nem nyert hivatalos megerősítést. Annyit tudunk, hogy az – értelemszerűen névtelen – további ajánlattevők több, ún. „előzetes vitarendezési eljárásban” szóvá tették a kiírás egyes pontjait, melyek szükségtelenül korlátozták a lehetséges pályázók körét. Ezek után egyáltalán nem biztos, hogy mindenki belenyugszik majd a döntésbe – lehet, hogy emiatt késik a végleges közlemény. A hivatalos közzététel ugyanis meg szokta előzni a sajtót – most pedig még sehol sincs.
A Közlekedési Központtal, lánykori nevén intermodálissal sem állunk jobban:
a NIF Zrt. éppen a közelmúltban módosította a közbeszerzési pályázatok beadásának határidejét: február 15. helyett április 5-ig lehet jelentkezni a tervezésre (!) és a kivitelezésre. Mert, ahogyan korábbi írásunkban is utaltunk rá, az intermodális valójában még meg sincs tervezve: annak a 370 millió forintból, amelyből a korábbi, mára kukába került tervek készültek, csupán egy flancos, ám mit sem érő makett lett, amely ma is látható az Agora előterében, pontosan úgy, mintha bármi is igaz lenne belőle.
Az intermodális ajánlati felhívásának határidő-módosítása Közbeszerzési Értesítőben. És még nincsenek tervek, engedélyek.
Nem az, nem ott, nem úgy, nem akkor, és nem annyiból lesz, ha lesz, amivel évekig, konkrétan kb. 2008-2009 óta egyfolytában „történelmileg” hülyítették Kaposvár népét: az agyondédelgetett drága Dávid Ilona MÁV-vezérigazgató visszakézből söpörte le az asztalról az évek óta ott lévő terveket, hogy finomak legyünk, és ne nyúljuk drasztikusabb hasonlathoz.
Tehát az egészet még meg is kell tervezni, hatósági engedélyekkel felcicomázni, amire valószínűleg rámegy a 2017-es év. Emlékeztetnénk rá itt, hogy a kaposvári vasútállomás fogadóépületének felújítása egy teljes évet csúszott, hogy pontosak legyünk: kétszer annyi ideig tartott, mint tervezték.
Azt tehát, hogy a közlekedési központ ügyében akár csak egy kapavágás is esik 2017-ben, elég valószínűtlen. Hacsak Kaposvár népe nem kap kapára-kaszára. Persze nem is erről szól a választásokra időzítés: a szavazóknak elég, ha látják, hogy elindultak a munkák, a többit megoldják a jól bevált színes-szagos brosúrákból.
Ami leginkább aggasztó, az a színház. Ott ugyanis – éppen a vasútállomás példáján okulva,
amelyen szintén a ZÁÉV dolgozott (ki más?) – sokkal komolyabb csúszások is elképzelhetők. A következmények pedig súlyosabbak: két telet hóban-fagyban, vonatra várva a szabad ég alatt tölteni sem volt leányálom, de a társulat így is széthullóban van, és a teljes bizonytalanság, a folytonos hazudozás, ill. a pletykaszinten meglebegtetett befogadó színházi státusz (hogy valójában nem is lesz állandó társulat) néhány év alatt teljesen felszámolhatja a korábban kaposvári Csiky Gergely Színházként ismert jelenséget.
Hogy nem a levegőbe(n) vészmadárkodunk, az egyszerűen bizonyítható: a kivitelező és az önkormányzat között létrejött szerződés letölthető a városháza honlapjáról. Ennek melléklete egy ütemterv, amiből az látszik, hogy az épület hátsó részéhez utólag hozzátoldott kockaforma tömb lebontásával január 20-án végezni kellett volna. Ehhez képest március 27-én még úgy tűnik, hozzá sem kezdtek.
A szerződés mellékletét képező ütemterv részlete: jól látható, hogy a hátsó rész bontásával mikor kellett volna végezni. Ez az egyik legnagyobb volumenű beavatkozás.
Miután erre 46 napot terveztek, könnyen kiszámítható, hogy ez máris négy hónap csúszást jelent – és még csak a legelején tartunk.
A Sz-épül a Csiky című Facebook-oldal, mely nyilván szintén városházi kreálmány, szemérmesen hallgat erről, pontosabban egy kissé félrevezető posztban arról beszél, hogy a „a régi épületrész bontási munkái cca. 70%-os készültséggel már elkészültek”. (Készültséggel elkészültek.) Régi épületrész alatt nyilván az első, eredeti, 1911-ben épített részt érti, s aztán azzal folytatja, hogy „itt a jó idő, így hamarosan a homlokzatot érintő bontási munkák is megindulnak”.
A ütemtervhez képest négy hónappal a hátsó rész bontása még el sem kezdődött.
Tessék mondani: ha a bontási munkákhoz jó idő kell, akkor miért 2016. 11. 17-től 2017. 1. 20-ig volt tervezve? Ugyan mire számítottak november-december-januárban?
Tudjuk: egy bonyolult építési beruházás menetében egy ilyen elmaradás akár be is hozható, bár nyilván a vele összefüggő munkák: az új tömb alapozása, stb. éppen ekkora, vagy még nagyobb késedelmet szenvednek.
Talán, ha majd szorul a kapca, be lehet vetni a Csiky Gergely Színház legendás építőbrigádját, amely olyan kiválóan felújította a színészlakásokat* a közelmúltban. Kisegíthetnék a ZÁÉV-es kollégákat, hogy ne tartson ez is kétszer annyi ideig, mint a vasútállomás, mert ebben az esetben ez négy évet jelentene.
H. I.
*Előző cikkünkben szóltunk erről: egy kisvállalkozót öt nap késedelem miatt beletaposnak a betonba, a nagyfiúknak, a Fidesz-csókosoknak pedig akkor sem mernek szólni, ha éveket késnek. Nos, ilyen világot tetszettünk teremteni magunknak.
Nyilvánítson véleményt (lájk, komment, megosztás, ilyenek) a KAPOS-T Facebook-oldalán!
