Marad a szégyen: csakazértis „professzor a doktor”
Ha földindulásszerű változás nem is, de némi fejlemény azért akadt az elmúlt napokban Takaró-ügyben: a Berzsenyi társaság honlapján a költészet napjára kijavították Dsida Jenő nevét a méltatlan „dzsidáról”: Egészen biztosan „maguktól”, a KAPOS-T cikkéről függetlenül vették észre a magas grémiumokból a hozzáértők. Takaró Mihály neve előtt azonban továbbra is a „professzor-doktor” megjelölés éktelenkedik.
Nehogy már igazunk legyen? Talán azért. Az internetes keresők azonban arról tanúskodnak, hogy a „nemzet magyartanára” szisztematikusan használja országszerte, sőt határainkon kívül is a címet, lovagolja meg a jobboldali „kultúrkörök” beteges címkórságát, és dühödt bizonyítási vágyát: mi is vagyunk valakik, Wass Albert is valaki, nem egy antiszemita dilettáns, Tormay Cécile is valaki, sőt Nyirő József sem egy cipősdoboznyi hamu egy elzsírosodott agyú államtitkár aktatáskájában.
Ha rákattintanak a képre, látható lesz: még a fájlnévben is ott a prof. dr., hogy valami ügyetlen gépírónő el ne vétse. Dsida Jenőt sikerült kijavítani, a gyalázatot lemosni nem.
A jobbaknak persze megadatik, hogy törvényt módosíttassanak egy címért, de a Takaró-féle gyalogok köreiben úgy szokás valakinek lenni, hogy egyszerűen odaírjuk a nevünk elé, hogy „prof. dr.” és passz.
Árulkodik a Google: Wassal, Nyirővel, Tormayval haknizni üzletileg sem utolsó. Ha ezeknek professzor kell, hát professzorok leszünk…
Itt és most nem is szaporítanánk tovább: a keresőképen jól látható, hogy nem a Berzsenyi Társaság munkatársa „tisztelte meg” Takarót a címmel, hanem rendszeresen így aposztrofálják különböző, az említett anyaszomorítók irodalmi köztudatba való visszacsempészését szolgáló haknijain belföldön és külföldön. A sors iróniája, hogy van egy valódi prof, Tim Takaro az SFU-n, a Simon Frazer Universityn, Kaliforniában.
És az is jól látható, hogy a Takaró Mihály honlapján található életrajzot akár mikroszkóp alá is tehetjük, abban a tudományos fokozatok bármelyikének megszerzéséről szóló információt, vagy akár csak utalást effélére – nem lelünk.
Számtalan szebbnél szebb életrajzi tétel, még a Százak Tanácsa külső tagság is megemlíttetik, de doktori, professzori fokozatok megszerzéséről egy szó sincs. Schmitt Pál legalább rendesen csinálta.
Nyilván mert nincs ilyen, ellentétben például, hogy messzire ne menjünk, a Kaposvári Egyetemen tanító tekintélyes számú professzoréval, ahol így néz ki egy valódi Prof. Dr. munkássága – tessék összehasonlítani. Hangsúlyozzuk: ez „csak” példa, de amúgy egyáltalán nem bánnánk, ha ezek után egynémely valódi kaposvári Prof. Dr. kikérné magának, hogy milyen alakok, miért, és ráadásul mennyiért tolakodnak a köreikbe.
A hangsúly a „mennyiért-en” van – fogalmazhatnánk úgy is: „milliók egy miatt”, rendező Vidnyánszky Attila, mint rendesen.
H. I.
