Vörös húsnak szivárog a leve: nem ússza meg a Kométa?

Feljelentések sora kapun kívülről, súlyos állítások sora belülről

Borítékolható volt, hogy 2013-ban a csőd szélén tántorgó kaposvári húsipari cégnek juttatott állami támogatás miatt előbb-utóbb vizsgálódni fog az Európai Unió illetékes bizottsága. A nyáron aztán meg is indult a brüsszeli tájékozódás: egy-egy kérdőívet küldtek az érintetteknek, melyek az akkor már tényként kezelt feljelentések nyomán születtek, s melyeket Kaposvár önkormányzata, mint befektető is megkapott. Ha vissza kell fizetni a támogatást, bukik a cég, de vele – a pillanatnyi helyzet alapján – a kétmilliárdnyi közpénz döntő része is. És akkor a kapun belüli különös dolgokról még nem is beszéltünk.

Szita Károly ugyan próbálta akkoriban megetetni a közvéleményt azzal, hogy a kormánytól néhány héttel korábban kapott pénzt a város bármire költhette volna, de erre még a legelvakultabb hívei is csak legyintettek. A szánalmas magyarázkodás arra volt jó, hogy világos legyen a rosszhiszeműség: kezdettől fogva tudták, hogy az EU versenyszabályainak ellentmond a húsipari cégeknek nyújtott állami támogatás. A közismerten szavahihetetlen polgármester állítását, mely szerint a Kométa-üzletrész megvásárlása jó befektetés, amúgy sem vette komolyan senki, effélére Brüsszelben nem alapoznak.

A kérdőívet az önkormányzat szakértelem híján, bár jó néhány Fidesz-közeli könyvvizsgáló is sertepertél Szita udvartartásában (vagy talán éppen ezért) információink szerint átadta a Kométa menedzsmentjének, akik állításuk szerint határidőre meg is válaszolták azokat, ám a HVG nemrég arról írt részletesen és meglehetősen informatívan, hogy „a kormány sumákol a húsiparban elfüstölt milliárdok ügyében”. A cikk legfontosabb megállapításai:

A kérdésről mi is írtunk korábban, s azt is tudjuk, hogy nemcsak az állam által betolt kétmilliárdról van szó: a Magyar Fejlesztési Bank is megkínálta kétszer egymilliárddal a céget, s ebből az egyik – teljesen szabálytalanul – forgóeszközökre (kicsit leegyszerűsítve napi kiadásokra), ment el, holott az állami bank szigorúan csak beruházásokra adhatna hitelt a vállalkozásoknak. Ezt az EU-bizottság kapásból, már a tájékozódási körben kifogásolta.

A húsipari cégekről szóló közbeszéd visszatérő eleme, hogy valaki(k) így, az állam közbeiktatásával akarják megszerezni Gyulát, Pápát és a Kométát, a Magyarországon jól ismert „tedd tönkre, és szerezd meg olcsón-módszerrel”, pl. Csányi Sándor, vagy épp a korábban még nyeregben lévő (hehe) Simicska-Nyerges duó, akiknek szintén van érdekeltségük a húsfeldolgozásban a Mezort-csoporton keresztül (Merián Foods, Orosháza). Ennek némiképp ellentmond az, hogy pl. Gyula és Pápa már fillérekért megvehető lett volna, még, mikor Simicska „jó fiú” volt, de sem ők, sem a Csányi-féle Bonafarm nem tett ezirányú lépéseket.

Az viszont nagyon is elképzelhető, sőt információink szerint szinte biztos, hogy a brüsszeli bizottsághoz befutott három feljelentés egyike tőlük való, tehát amögött, ami most esetleg a Kométa ellen is készül, egyrészről az Orbán-Simicska-háború van. Csányi viszont erősen terjeszkedik a Dél-Dunántúlon – lásd: mohácsi szupervágóhíd – amellett a Bonafarm valószínűleg megússza a szankciót, mert végül nem vettek igénybe állami támogatást. A mohácsi vágóhíd 2016-ban már termel, bár a működtető cégből időközben Csányi Sándor kiszállt, de az MCS Vágóhíd Zrt. ettől még a Bonafarm és főleg a Pick igényeit fogja kiszolgálni, emelve a felvásárlási árakat, amelyek kisebb, járulékos gondokkal együtt, pl. a böhönyei sertéstelep felszámolása, valamint a WHO kampánya a vörös húsok és húskészítmények fogyasztása ellen nem erősíti a Kométa piaci helyzetét.

Összegezve: egy EU-vizsgálat esetén a Kométa pozíciói a legrosszabbak, egyrészt azért, mert neki van igazából veszíteni valója: Gyula és Pápa – a beletolt állami pénzt illetően – már úgyis veszett fejsze, mert egy esetleges elmarasztalás esetén onnan pénzt viszontlátni nem lehet. A Kométánál viszont súlyosbító tényező a Magyar Fejlesztési Bank által adott, és szabálytalanul, forgóeszközként felhasznált hitel, és az is, hogy 2014-ben késedelmesen fizették be a Kaposvár városával szindikátusi szerződésben kikötött minimum-hozamot, a két százalékot, tehát egyelőre messze nem „aranytojást tojó tyúk”, s ez megkérdőjelezi a Fidesz jó befektetésről szóló propagandaszövegét.

Feljelentés az önkormányzatnak a Kométa belső ügyeiről: féltégla a kirakatba

Az EU-bizottságnak tett feljelentések mellett, melyek legyenek akár szimpla politikai bandaháború, ill. leszámolás részei, vagy irányuljanak piaci pozíciószerzésre, született egy másik is, amelyet információink szerint Kaposvár Megyei Jogú Város vezetői: Szita Károly, Borhi Zsombor, Dér Tamás és Mihalecz András kaptak meg a szeptember 8-9-én a hivatali postában, s amelyet egy, a Kométánál dolgozó munkatárs tett, akiről még azt sincs módunkban elárulni, hogy megnevezte-e magát a feljelentésben, vagy sem. A KAPOS-T-hoz mindenesetre a szokott módon befújta a szél a levelet, amelyből természetesen nem tudunk nyilvánosságra hozni semmit, csak azt jelenthetjük ki: ha egy töredéke igaz az állításainak, az a cégben – és Kaposváron – földindulást okozna.

A levél súlyos dolgokat állít, terhelő kijelentéseket tesz, bűncselekményekkel vádol meg személyeket – számunkra egyelőre bizonyítékok nélkül, de mindent megteszünk azért, hogy beszerezzünk legalább néhányat, s így konkrétumokkal tudjunk szolgálni. Semmit nem áll módunkban idézni a levélből, hiszen így akár név nélkül is rá lehetne ismerni az érintettekre, s a látszatát is el kívánjuk kerülni az alaptalan vádaskodásnak.

Egy viszont biztos: ennek alapján – akár névtelen volt a feljelentés, akár névvel született, s mivel információink szerint valóban eljutott a tulajdonos Kaposvár képviselőihez – vizsgálatot kell(ett volna) indítaniuk, ha bűncselekmény gyanúja merült fel, akkor természetesen rendőrség bevonásával. Ha szokásuk szerint besöpörték a szőnyeg alá az őket kedvezőtlen színben feltüntető fejleményeket, bűnrészessé válhatnak.

Arra halkan felhívnánk a figyelmét az érintetteknek, hogy a 2013. évi CLXV. törvény a panaszokról és közérdekű bejelentésekről úgy rendelkezik, hogy „a névtelen bejelentést is ki kell vizsgálni, ha alapjául súlyos jog- vagy érdeksérelem szolgál”. Ami ez esetben kétségtelen, s mivel itt esetlegesen közpénzről van szó, melyet a kaposvári önkormányzatnak kell a jó gazda gondosságával kezelni, a feladatai is adottak.

Annyit mindenesetre konkrétumok nélkül is kijelenthetünk: a felsorolt részletek, nevek, tények ijesztően életszerűek… Csak, hogy az érintettek számára egyértelmű legyen: ha a levél állításaiból – egyelőre – nem is tudunk, de a befejezéséből idézünk egy kis gyöngyszemet:

A szokásos „Fidesz-kommunizmus”: ahová az állam beteszi a lábát, ott mindenki elkezd Csáki szalmájaként tekinteni a javakra, s belenyúlkálni enyves kézzel. „Majd ad állambácsi, ha elfogy”, ha másért nem, hogy az eddig beletolt milliárdokat megmentse.

A várható menetrend: a Bizottságnak október 24-ig kellett elküldeni a nagy nehezen megszületett válaszokat, köztük a Kométáét is, erre kb. egy hónap alatt születik egy ún. „draft report” az uniós jogászok tollából, amelyre a magyar kormány, ill. az érintettek reagálhatnak. Ebből lesz végül egy jelentés, amely vagy elmarasztaló, vagy nem. Ha igen, nyilván lehet bírósághoz fordulni, az jelent még egy kis időt és sok-sok büntetőkamatot bukás esetére.

Ehhez vegyük hozzá, hogy Fidesz-közeli jólértesültek szerint az, hogy az önkormányzatokon keresztül segítsék meg a döglődő húsipari cégeket, eredetileg Orbán „főnök” hülye ötlete volt, amely miatt az örök kavarógép, Lázár János „felnyomta” Brüsszelben. Őt viszont a „kisg.ci” Rogán vádolta be, s ezért kezdték el kiszorítani most a belső körökből.

Ez a Lázár János „hű” embereként számon tartott Szita Károly számára elég rossz hír, viszont garancia arra, hogy jól fogunk szórakozni.

H. I.