Folytatásos ponyva- és képregény haladóknak
Miután nemcsak ellenségeink, hanem barátaink szerint is túl sokat beszélünk (tudják: tartalom és mondanivaló), s azt is észleltük, hogy az Internet népe, akikkel persze egy vérből valók vagyunk, jobban szeret kis képecskéket nézegetni a fárasztó olvasásnál, itt az ideje ebben a másik műfajban is megmártózni. Nem állítjuk, hogy végleg áttérnénk a képmutogatásra, miután Kaposváron ennek koronázatlan királya van, olyan, aki maga lelkesen aláírja a népszavazási kezdeményezést, de hű alattvalóihoz és az általa irányított médiához már valamiért nem bír eljutni ez a jószándék. Viszont miután ez a kedves betolakodó, a Homatech, amely mindenáron Kaposvárt akarja szerencséltetni a gumiégetőjével, honlapján előszeretettel mutogat mindenféle helyes kis ábrákat, talán mi is megpróbálkozhatunk velük. A történet egy vagy több, a környezetbarátságot igazolni hivatott tanúsítványról szól, és mint minden jó mese, teli van rejtélyekkel.
Tehát adott a mi kis Homatechünk, amely éppen most dorongolt le bennünket épp csak csírázgató Facebook-oldalán amiatt, hogy három nappal korábbi cikkünkben szóvá mertük tenni azt, hogy állításukkal szemben Göppingenben nincs is egyetem. Először lazán megpróbálták rákenni ezt a Somogyira, ahol a szöveg megjelent, de, miután a szerző, Vas András kolléga rendesen eligazította őket, meghunyászkodva a továbbiakban már csak minket vádoltak azzal, hogy összeesküvés-elméleteket gyártunk.
A Homatech újdonsült Facebook oldalán is a tanúsítványainak örvendezik.
Nos, ha náluk ez a megrögzött mellébeszélés fedőneve (jogi képviselőnk kívánságára használjuk ezt a kifejezést az ismert helyett), legyen. Mindenesetre arra a kérésünkre, hogy, ha már szóba került, ugyan tennék fel arra a reklámszólamokban bővelkedő honlapjukra a lelőhelyet, hol is olvashatnánk utána annak a bizonyos „göttingeni egyetemi minősítésnek”, azt felelték: kérdezzük meg tőlük.
Értitek, kaposvári parasztok: ha nem hiszitek, hogy engem Scarlett Johansson a múlt éjjel a világ legészveszejtőbb pasijának nevezett, menjetek, oszt’ kérdezzétek meg tőle.
Mi azért egy kicsit megfogadtuk ezt, bármilyen abszurd és gyerekes is az érvelés: ellátogattunk az ISCC, az International Sustainability & Carbon Certification honlapjára. A lelkiismeretesen felépített weboldalon minden szépet és jót megtaláltunk ennek a tekintélyes nemzetközi minősítő cégnek a tevékenységéről: az ISCC egy vezető tanúsító rendszer, mely lefedi a teljes ellátási láncot és mindenféle bioalapú nyersanyagokat, valamint megújulókat. Aki megszerzi ezt a minősítést, az adott működési körben garantáltan tesz a fenntarthatóságért és az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentéséért.
Az ISCC honlapja. A nemzetközi tanúsító szervezet a fenntarthatóság s az üvegházhatású gázok kibocsátása szempontjából minősíti a cégeket.
Nem számoltuk, hogy a Homatech hányszor, hány helyen hivatkozott erre a bizonyos ISCC-tanúsítványra, az orákulumra, mint környezetbarátságának alfájára és omegájára. Több százszor, annyi bizonyos. Nos, mint korábbi cikkeinkben már említettük, neki, mármint a Homatechnek, nincsen ilyen tanúsítványa, s számunkra az is kérdés, hogy elegendő-e az az üdvösséghez, hogy a technológiai licencet szolgáltató DRON Industriesnek van ilyen (erre még visszatérünk).
Ők, mármint a Homatech, egyelőre még a DRON tollaival ékeskednek honlapjukon, bár, ahogy elnéztük a több ezres listát, a minősítések nem technológiákra, hanem konkrét üzemekre szólnak. Inkább majd akkor kellene vele büszkélkedni, ha a – valahol, egyszer – felépülő üzem névre szólóan megkapja a tanúsítványt.
Ha megkapja. Ugyanis – hogy végre az ígért képregényre térjünk – a DRON Technologies honlapján csupán egy lejárt ISCC tanúsítvány szégyenkezik, az is igen jól elrejtve. Ez a tanúsítvány az ISCC honlapján is megtalálható, természetesen a lejártak között. 2015. 10. 30-ig volt érvényes, mindhárom oldalát egybeszerkesztettük:
A DRON honlapján lévő lejárt tanúsítvány. Nem érvényes, és tartalmában sem egyezik az ISCC honlapján megtalálhatóval. Tartalmában viszont erősen hasonlít arra, amivel a Homatech büszkélkedik.
Amint látható, a tanúsítvány „collecting point for waste/residues”, tehát hulladék/üledék gyűjtőpont, „biodiesel plant” biodízel üzem, és „refinery” vagyis finomítás elnevezésű tevékenységekre volt érvényes. Az okmány második lapján pedig jól látszik a bemeneti és kimeneti anyagok listája: az „input material: used tires (rubber)” azaz használt abroncs (gumi), az „output material” rubrikában pedig ott sorakoznak a Homatech által is előszeretettel emlegetett anyagok: „DRON industrial carbon”, vagyis ipari szén, „renewable oil”, azaz megújuló olaj, „industrial gas”, ipari gáz, és „steel wires” vagyis acéldrót.
Ez mind nagyon szép, csak az a baj vele, hogy száz százalékban érvénytelen, ugyanis 2015. 10. 30-án lejárt. Ez jól látszik az okmányon, és az ISCC honlapján is piros mezőben látható régi, már nem érvényes tanúsítványok között.
Van a DRON-nak az ISCC-nyilvántartás szerint is egy érvényes tanúsítványa, azonban az teljesen másról szól, íme:
Az ISCC honlapján található érvényes tanúsítvány: látható, hogy teljesen másról szól, mint a korábbi, és a DRON-nak, a technológia tulajdonosának nincs fent a honlapján.
Ezen jól láthatóan nincsen rajta a legfontosabb: a „biodiesel plant”, vagyis a biodízel üzem, a „type of operation” vagyis a műveletek körében, csupán a „collecting point” és a treatment plant for waste/residues” kifejezések. Magyarul csupán gyűjtőpont, és hulladékkezelő üzem.
A második lap, az „annex”, a melléklet is tartalmaz meglepetéseket: a bemeneti anyagoknál nem a elhasznált gumiabroncsot találjuk, hanem annak csupán a „renewable components” megújuló elemeit. Ebből lesz „crude oil”, nyersolaj, „refined oil” és „biogas”, azonban mindhárom mellé zárójelben ugyanaz van írva, mint a bemeneti anyagoknál: tehát az „input materials” lényegében ugyanaz, mint az „output materials”. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a DRON eszerint a tanúsítvány szerint nem csinál(hat) semmit, csupán összeszedheti és kezelheti a hulladékot. Azok, akik jártak a dunaszerdahelyi telepen, nagyjából ezt is látták.
Egy biztos: a tavalyi és a jelenlegi tanúsítvány messze nem ugyanarról szól.
Persze lehet, hogy csak mi nem értünk valamit, de az a gyanúnk, hogy ezt a tanúsítványt nem véletlenül nem tette ki a DRON a honlapjára, és maradt inkább a lejárt, érvénytelen változatnál.
A Homatech a honlapján mesél az ISCC-ről. Regényes, sok sebből vérző történet.
Az igazi meglepetés azonban akkor ér bennünket,
amikor ugyanezzel a céllal a Homatech honlapjára látogatunk el: persze ott is van egy „tanúsítványok” alpont, ahol látható egyrészt a DRON tavaly lejárt certifikátja, és mellette ott van – látszólag – az érvényes is. Szám szerint legalábbis olybá tűnik: mindkettő az EU-ISCC-Cert-DE120-30150170 számot viseli. Ha erre a számra rákeresünk az ISCC adatbázisában, becsületesen ki is adja a fentebb bemutatott, hulladékgyűjtésre és -kezelésre szóló tanúsítványt.
A két, eltérő tartalmú tanúsítványnak ugyanaz a száma. Ez új fejezetet nyit az okmánytörténetben.
Csakhogy a Homatech honlapján – ugyanezen szám alatt – teljesen más tartalmú tanúsítvány található: a szám és az érvényesség ideje ugyanaz, azonban a „type of operation”, a műveletek egyikeként szerepel a „biodiesel plant”, a biodízel üzem kifejezés, amely az eredeti, ISCC által közölt tanúsítványon nincs! Ugyanezt látjuk második, a melléklet oldalon: teljesen más tartalom szerepel, amely kísértetiesen hasonlít a lejárt tanúsítványhoz, és merőben különbözik az érvényestől.
A Homatech honlapján található tanúsítvány. Jól látható, hogy mintha az érvényesből és az érvénytelenből mixelték volna össze: pl. tartalmazza a “biodiesel plant” tevékenységet. Az ISCC nyilvántartásában ez a tanúsítvány nem szerepel. A fent láthatónak ugyanez a száma, de teljesen más a tartalma.
Nem állítjuk, hogy bárki meghamisította volna a Homatech által is kulcsfontosságúnak beállított dokumentumokat, de az bizonyos, hogy valami nem stimmel velük:
számunkra teljesen elképzelhetetlen, hogy egy közokiratnak számító tanúsítvány, pecséttel, aláírással, érvényességi idővel ugyanazzal az azonosító számmal és dátummal, kétféle tartalommal létezzen.
Nyilván nem kell a KAPOS-T értő olvasásban kiváló híveinek hasonlatokkal szolgálni, de képzeljék el, ha pl. István Gábor vezérigazgató úr beszámolna arról, hogy ő filozófiai tudományokból doktorált (apropó, mi is a végzettsége?), és az MTA honlapján pedig azt látnánk, hogy a minősítése kisállat- és haltenyésztésről szól.
Ja, hogy kérdezzük meg? Nem, nem kérdezzük meg. A KAPOS-T leleplezi az alakoskodást, ahogy mindig: az ISCC nyilván azt válaszolná, hogy az az érvényes, ami a honlapjukon megtalálható. A DRON pedig azt fogja válaszolni, hogy upppsz, elfelejtettük lecserélni, bocsi, majd legközelebb iszunk rá egy borovicskát.
Akinek válaszolnia kell, az a Homatech, arra, hogy miért villog büszkén egy érvénytelen, máshol nem létező, a valóságtól eltérő tartalmú tanúsítvánnyal, amelyet a tekintélyes nemzetközi környezetvédelmi tanúsító szervezet nem ismer el.
H. I.
