Volt még garázdaság, rongálás, személyi szabadság megsértése…
…sokan nem értik, hogy jött ki a korántsem kerek szám a Kaposvári Törvényszék ítéletében nemrég – így keltett némi megütközést helyi jogászkörökben. Két és fél éve történt a várost megrázó eset, amelynek kimeneteléről csak a KAPOS-T számolt be: R. D.-t, az áldozatot, 2020. június 20-án éjszaka, szóváltást követően, melyet egy ott italozó társaság egyik tagja kezdeményezett, s ő békítő szándékkal próbált közbelépni, megütötték. Elesett, elveszítette az eszméletét, s bár akkor átmenetileg magához tért, s csak később került kórházba, az ütés következtében elhunyt. Az elkövetőt a Kaposvári Törvényszék most két év fiatalkorúak börtönében letöltendő szabadságvesztésre ítélte.
A helyi cselédmédia persze hallgatott az esetről – tilos rossz hírét kelteni a helyi vigalmi negyednek, a Noszlopy utcának – csak a KAPOS-T-ből értesülhettek róla. A Somogyinak csupán egy gusztustalan, primitív címadásra futotta az ügy kapcsán: az életveszélyes koponyatöréssel járó testi sértést „A nagy talány: Miért verte szájon az egyik kaposvári fiatal a másikat?” címmel tették közzé.
Az eljárásban érintett hat vádlott a halált okozó testi sértés éjszakáját megelőzően is követett kisebb-nagyobb törvényszegéseket: volt a számlájukon 2020. január 17-én éjszaka egy garázdaság, ill. buszváró-rongálás a Füredi utcában, június 15-én pedig továbbiak: a Som-hegy utca egyik házánál személyi szabadság megsértése, testi sértés, kényszerítés. R. R., az elsőrendű vádlott ezek mindegyikében részt vett, a halált okozó testi sértést viszont egyedül követte el.
Idézet a tényállásból: „…a bíróság egyetértett az ügyészséggel a cselekmény minősítését illetően is. Kétséget kizáró módon megállapítható volt ugyanis, hogy a vádlott a sértettet megütötte, amitől az ittas állapotban lévő sértett hanyatt esett, fejét beütötte, amitől jobb oldali koponyaboltozat és alaptörést, agyzúzódásokat, kemény agyhártya felett és alatti vérzéseket, továbbá lágy agyhártya alatti vérzést szenvedett. Miután kórházba került június 27- én az elszenvedett koponyatraumával közvetett okozati összefüggésben állt be”.
Itt fontos kihangsúlyozni, hogy az ítélet egyértelműen megállapítja a vádlott bűnösségét „testi sértés bűntettében [Btk. 164. § (1) bekezdés, (8) bekezdés 2. fordulat], melyet tettesként követett el”. Ez köznapi nyelvre lefordítva annyit tesz, hogy a testi sértés halált okozott, mely a Btk. szerint kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az ügyészség a vádiratban „a felső határt el nem érő, de azt megközelítő tartamú szabadságvesztést” kért, a bíróság viszont a minimumot szabta ki. Egyelőre nem tudjuk, hogy az ügyészség fellebbez-e súlyosbításért, de a jegyzőkönyv szerint az elsőrendű vádlott védője „enyhítésért” jelentett be fellebbezést.
Szó van az ítéletben és a tárgyalási jegyzőkönyvben, az ítélet szóbeli indoklásánál is arról, hogy az áldozat a kórházba kerülése és műtétje után „nem a műtét közvetlen következményeként, hanem egy kockázati tényező, egy eltömődött kanül miatt kialakuló légmell következtében vesztette életét. Nem emberölés történt, a halált okozó testi sértésnek más a büntetési tétele, főleg fiatalkorú vádlott kapcsán”.
Az ügy tehát a tényállások ill. a vádlottak többségét illetően is folytatódik a Pécsi Táblabíróságon.
A téma érzékenysége miatt a cikkben nem alkalmazunk kiemeléseket.
H. I.
