Ólom az ivóvízben: a népegészségügy szerint Kaposvár egyes területein közepes a kockázat

A klór és az üledék büdösebb, feltűnőbb, de…

… az ólom veszélyesebb. A Nemzeti Népegészségügyi Központ nemrég kiadta az ún. „ólomtérkép” frissített változatát, amely abban különbözik a korábbitól, hogy ezt már valódi, bevizsgált vízminták ezreiből hozták létre, míg a korábbiban csupán az épületek életkorából próbáltak következtetni az ivóvíz ólomtartalmára. Az ivóvíz ólomszennyezettsége az egyik legsúlyosabb környezeti ártalom: a csecsemőknél és kisgyermekeknél már a nagyon alacsony szint is fejlődési rendellenességeket okoz, míg a felnőtt szervezetben gátolja a vitaminok és nyomelemek felszívódását – és ezek csak a legáltalánosabbak. Kaposváron a lakóövezetek jellemzően a „nagyon alacsony” vagy az „alacsony” kockázatú besorolást kapták, ám néhány környéken, úgy tűnik, nem árt vigyázni.

A szűkebben vett belvárosban jellemzően ez a két kockázattípusú tömb

váltakozik (érdekes, pedig itt vannak jellemzően régi épületek), ezzel szemben a cseri és kismértékben a donneri városrész tartogat néhány meglepetést. A Donnerben a Zselic-Kertváros jó néhány utcáját, valamint a Bartók Béla utca egy szakaszát jelöli közepes kockázatúnak a térkép, a Cserben viszont már nagyobb területekről van szó: a Körtönye Bükk környéke ugyan ritkábban lakott, viszont az Egyenesi út egész nyugati oldala és a Kecel-hegy jó része, a Vak Bottyán utcával együtt besárgult.

A hivatalos térkép innen érhető el: https://efop180.antsz.hu/csapviz-olomtartalom-kockazati-terkep.html

A Cseri út elejének északi oldalát, az építőipari iskola környékét egyenesen magas kockázatúnak jelöli a térkép, kérdés, hogy hány minta alapján minősítettek. Szintén aggodalomra adhat okot, hogy

szinte az egész kaposfüredi városrész közepes kockázati besorolást kapott.

Az ország vízhálózatának ólomhelyzetét nemrég a Qbit.hu elemezte részletesen az említett kutatás alapján. A cikk szerint a legjobb, ha az, aki a térkép szerint magasabb kockázatú környéken él, bevizsgáltatja az ivóvizét, s, ha magas az ólomtartalma, nem fogyasztja, vagy megfelelő víztisztító berendezéssel javít a minőségen. Ezzel is vigyázni kell, mert nem minden víztisztító alkalmas az ólomszint csökkentésére, a cikk erre is szolgál tanácsokkal.

 

Kaposvár a népegészségügyi vizsgálat kutatási honlapján. A sárgával jelölt területek közepes kockázati besorolást kaptak, s ehhez még számítsuk hozzá majdnem az egész Kaposfüredet.

 

Azt is hozzá kell tennünk, hogy a város egyes körzeteiben mért magasabb ivóvíz-ólomszint nem feltétlenül a vízszolgáltató hibája, mert ők csak a vízmérőig felelősek:

a hálózat épületen belüli, esetleg elavult része sokszor okozhatja a szennyeződést.

Miután az említett kutatás lezárult, ma már sajnos nincs lehetőség ingyenes vízminta-beküldésre, amelyből a fenti térképet összeállították. Azt is tudjuk, hogy Kaposváron sokkal inkább az ivóvíz klórtartalmára szoktak panaszkodni – néha elviselhetetlenül hipószagú – és az üledékesedésre. Az ólom viszont ennél sokkal veszélyesebb: lassan, észrevehetetlenül fejti ki káros hatásait.

A KAVIZ honlapján nem találtuk nyomát erre vonatkozó területi adatoknak,

pedig nem lenne túl nagy elvárás, ha már 2030-ra Kaposvár a „legegészségesebb város” egyelőre hivatalosan sehol el nem ismert címére pályázik, ha pl. utána járnának, miért is kaptak egyes részei magasabb kockázatú besorolást. Több értelme lenne, ha pl. végre volna légszennyezettség-mérés, ha tudnánk, milyen levegőt szívunk, mit iszunk, mivel főzünk, mint nemlétező címeket adományozni, becsapva önmagunkat.

H. I.


Fontos információ: a Facebook megváltoztatta az Ön által követett oldalak megjelenítését!

Ha tudni akar arról, amit Kaposvár vezetése és az általa uralt cselédmédia elhallgat, csupán annyit kell tennie, hogy Facebook-oldalunkon a „követés” gombra kattintás után állítsa be a „megjelenítés elsőként” opciót!

Így nem veszítjük egymást szem elől! Köszönjük!