Pápa Levente Kaposváron
Sajtóbeszélgetésre hívta tegnap a kaposvári médiumok munkatársait az Együtt – Korszakváltók Pártja, a szervezetet Pápa Levente, a párt alelnöke, gazdaságpolitikusa képviselte. Szóba került a nemrég lezajlott tragikus eset, mely felkavarta az országot, és annak óhatatlanul felmerülő politikai vetülete, a leszakadó, már-már kétségbeejtő helyzetben lévő térségek, például Somogyban élők helyzetének javítása, a térség közúti és vasúti kapcsolatainak állapota, ennek kapcsán a Fidesz verseny- és fejlődésellenes gazdaságpolitikája, s persze ennek lehetséges meghaladása.
Az Együtt alelnöke elsőként kemény szavakkal illette a Fidesz által áterőszakolt trafiktörvényt, közvetlen összefüggést látva a szabályozás teremtette feltételek és az áldozattá válás között. Álláspontja szerint tökéletesen értelmetlen kívánalom volt a kirakatok átlátszatlanná tétele, mely sem közvetlen, sem közvetett módon nem szolgálhatja az ifjabb korosztályok védelmét, ellenben védtelenné teszi az üzletben jellemzően egyedül, kiszolgáltatottan dolgozókat. A törvény e területen történő módosítására az Országgyűlésben elsőként a párt képviselője, Szabó Szabolcs nyújtott be javaslatot.
Pintér Lóránd, az Együtt kaposvári választókerületi elnöke a továbbiakban a Kaposvárt érintő közlekedési beruházások ellentmondásairól beszélt, arról, hogy 2010 után ezek nagy része különösebb indok, ill. magyarázat nélkül leállt. A 67-es út tervei, a beruházás teljes dokumentációja és pénzügyi fedezete 2007-ben megvolt, de a kaposfüredi elkerülő 2011-es elkészülte után a beruházás nem folytatódott: öt évig sem magyarázatot, sem ígéretet nem kapott a város arra, hogy miért nem kapcsolják be a magyar gyorsforgalmi úthálózatba, ill. mikor várható a folytatás. A Fidesz népszerűségvesztését orvosolni próbáló, nemrég kezdődött miniszterelnöki országjáráson ugyan minden megyei jogú városnak négysávos gyorsforgalmi utat ígérnek 2018-ig, ugyanakkor a 67-es út esetében azt látjuk, hogy a Közbeszerzési Értesítőben hosszú várakozás után rohamtempóban (nyilván nem függetlenül a Simicska-Orbán konfliktustól és a Közgép piacról való kiszorításától), csak a meglévő útpálya megerősítésére és a lakott területek elkerülésére írtak ki pályázatokat két nyomsávon, s egyelőre még csak a tervekre, ami a 2018-as befejezést is kérdésessé teszi.
A Dombóvár-Baté közti vasútvonal felújítása is ellentmondásokkal terhelt – fogalmazott Pintér Lóránd. Az ígéret először a 2014-es teljes megvalósításról szólt, ezt módosították úgy, hogy 2014-ben a Kaposvár-Baté vonal készül el, 2015-ben pedig a másik szakasz, majd ezt lényegében teljes hallgatás közepette kitolták 2016-ra, indoklás nélkül.
Közbevetőleg: a KAPOS-T számos, a vasútfelújítással foglalkozó cikke egyikének kapcsán emailben feltette a kérdést Dávid Ilonának, a MÁV vezérigazgatójának, hogy mi az oka az egy éves késlekedésnek, s, hogy erről miért nem tájékoztatták Kaposvár lakosságát. Mondanunk sem kell, hogy nem válaszoltak kérdéseinkre.
Pintér Lóránd hangsúlyozta azt is, hogy a térség felzárkóztatása szempontjából talán a legfontosabb az M9-es, Szombathely-Körmend irányából Kaposvárt és Szekszárdot érintő, Szeged felé tartó autópálya lenne, mely a nyugat- és dél-dunántúli térség fontos városait kötné össze Ausztriával és Kelet felé a Balkánnal. Ez a szakemberek szerint kulcsfontosságú lépés azonban még a láthatóan irreális közlekedési beruházásokat indítani kívánó Orbán-kormány agendájában is csak 2027 körüli kezdéssel szerepel.
A térség leszakadásának, ill. az infrastrukturális beruházások elmaradásának fő oka a helyi kormánypárti képviselők és polgármesterek gyenge lobbierejében keresendő – fogalmazott az Együtt kaposvári választókerületi elnöke.
Pápa Levente ennek kapcsán beszélt azokról az elképzelésekről, melyek az Együtt programkészítő műhelyeiben formálódnak, s amelyek orvosolhatnak minden, a jelenlegi, a szegénységet, társadalmi leszakadást, a versenyképtelenséget, a ma már a környező országokkal szemben is jellemző lemaradást erősítő körülményt, melyet a Fidesz gazdaságpolitikája okozott az elmúlt években. Kiemelte: a jelenlegi kormányzó erők mélyen piac- és versenyellenesek, kizárólag a saját érdekköreik helyzetbe hozására, a versenytársak nemtelen eszközökkel való kiszorítására törekednek. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy világosan látszik, mely területek azok, ahol a piaci eszközök, a szabályozott, törvényes verseny sem alkalmazható: ahol az emberek önhibájukon kívül nem tudják megtermelni azt az értéket, amely a saját és családjuk létfenntartásához, munkaerejük 21. századi színvonalon történő újratermeléséhez kell, az államnak kötelessége beavatkozni.
Ezt a mainál differenciáltabb, személyre szabott segítséggel, sokrétű, az értelmetlen és megalázó közmunka helyett bevezetendő támogatási, képzési, foglalkoztatási rendszerben képzelik el amellett, hogy a gazdaság életképes, fejlődni tudó szereplői számára viszont meg kell teremteni azokat a feltételeket, melyek az elmúlt öt év során egyre kevésbé érvényesültek, és okai annak, hogy ma a gazdaságban a beruházási ráta, a befektetések aránya még a szinten tartáshoz szükséges húsz százalékot sem éri el.
Pápa Levente szerint racionális gazdasági kormányzás helyett politikai kormányzás folyik. Ez azt jelenti, hogy politikai megfontolások és szempontok az elsődlegesek, felülírják a józan ész és a gazdasági ésszerűség diktálta megoldásokat. Ezek következményeit nyögi az ország, így jöhettek létre azok a körülmények, melyek pl. a torz és igazságtalan trafiktörvény következményeiért is felelősek – fogalmazott az Együtt politikusa.
H. I.
Update: Ma, két nappal a kaposvári sajtóbeszélgetés után hozta nyilvánosságra az Együtt Váradi András alapítványa azt a Pápa Levente által említett munkaerő-piaci vitaanyagot (itt, az Indexen olvasható), mely az első a gazdaságpolitikai elemzések sorában, s melyben többek közt az álláskeresési járadék hat hónapra történő emelése, a tömeges, sehova sem vezető közmunka differenciált, személyre szabott, sokszínű és a nehéz helyzetbe került embereknek valódi segítséget jelentő egyedi támogatási formákkal való felváltása szerepel, középpontjában a képzésekkel és a munkaerőpiacra történő bejutás minél hatékonyabb és intenzívebb támogatásával.