…persze ezt a cselédsajtó szokás szerint elhallgatta, ahogy az ellenzéki javaslatokat is
Frissítés: reagálnánk az önkormányzat jogászának szófacsaró bakafántoskodására
Szita Károly feleslegesen tépte a száját: az általa tegnapra, elsejére összehívott rendkívüli közgyűlés határozatképtelen volt, így annak javaslatairól közel egy hónap múlva, 22-én tud csak szavazni Kaposvár önkormányzata. A csúnya pofára esés annál is inkább kínos, mivel előre lehetett tudni, hogy a távollétek miatt a jogi bizottság határozatképtelen lesz, nem dönthet a javaslatokról, így önkormányzati rendeletet alkotni a törvény szerint nem lehet. Az egész bohóckodás csak arra volt jó, hogy Szita Károly ismét elmantrázhassa Brüsszellel és az immár a Holdban tanyázó rezsicsökkentéssel kapcsolatos sületlenségeit, jobbágyai pedig nyilvánosan elismételhessék a baromságokat.
Amint az már több mint természetes, a helyi cselédsajtó, beleértve a kpsvr-t,
a határozatképtelenség „apró, ám cseppet sem jelentéktelen” körülményéről elegánsan elfelejtett tudósítani. Így elképzelhető, hogy hiába várják a rászorulók októberben a rezsitámogatást, az a városvezetés balfácánsága miatt akár egy hónapot is csúszhat. A polgármester mindenesetre századszor is elmondhatta, hogy „a brüsszeli szankciók tehetnek a rezsiköltségek emelkedéséről”, és Kaposváron a fő cél az „energiafüggetlenség”.
A rezsicsökkentés nevű szélhámosságról már sokan megírták:
az 2012 és 2022 között nem volt egyéb, mint egy sima hatósági ármegállapítás, amely mind a gáz, mind az elektromos energia tekintetében ezekben az években súlyos tíz- esetleg százmilliárdokat húzott ki a magyar polgárok zsebéből, miután többnyire olcsóbb volt a világpiacon az energiahordozó, mint amennyit itthon fizetni kellett érte. Szita nem győzi minden létező helyen elmondani, hogy mennyit tett a város az energiafüggetlenségért: eddig még dicsérte a gázzal működő buszokat, erről mostanra leszállt, hiszen a földgázzal üzemelő buszokat is érinti a gázáremelés –
most a két (kettő) darab kínai elektromos busszal próbált villogni.
A városi közvilágítás korszerűsítése is vérzik egy-két sebecskéből: a több mint kilencezer világítótestből eddig csupán 2135 lett lecserélve energiatakarékosra, a többi, úgy tűnik, az egyelőre parkolópályán lévő ELENA programból várható. Erről Pintér Attila ellenzéki képviselő tett fel kérdéseket, valamint a témával összefüggésben arról is, hogy mit kíván tenni annak érdekében a város, hogy a fűtési szezonban elkerülhető legyen a légszennyezettség szintjének drasztikus emelkedése.
Ez ugyanis valószínű, hogy az elbukott rezsiharc egyik súlyos következménye lesz:
a szegényebb háztartások sajnos – az eddigi tapasztalatok szerint – minden éghetőt felhasználnak majd, kényszerűen figyelmen kívül hagyva a levegőminőség és a tűzbiztonság kérdését. Ezért is fontos lenne – hívta fel rá a figyelmet a képviselő – hogy lakossági tájékoztató kampány induljon Kaposváron a helyes-helytelen fűtési módokról és a támogatási lehetőségekről. Utóbbit végül támogatta a polgármester és a közgyűlés is: mivel nem érint rendeletet, erről kivételesen lehetett határozni.
Pintér Attila javasolta továbbá a közgyűlésen, hogy Kaposvár csatlakozzon
ahhoz a programhoz, amelynek során lehetőség nyílik a háztartások számára hagyományos izzók LED-re cserélésére. A program – melynek itt találhatóak a részletei – már számos városban működik, Kaposváron még nem szúrt szemet senkinek – talán majd most.
Szita Károly rendre próbál úgy tenni, mintha Kaposvár az élharcosa lenne
az energiatakarékosságnak, a CO-kibocsátás-csökkenés, az élhetőség, egészségesség elvárásainak. Ezek az eredmények azonban egyrészt nem különösebben kiemelkedőek a megyei jogú városokkal összehasonlítva, másrészt messze nem lesznek elegendőek a komolyabb energiaválság elhárítására: egyelőre csak egy határozatképtelen közgyűlésre és néhány elkoptatott lózungra futotta.
H. I.
Frissítés, 9. 8.:
Ma Pintér Attila Facebook-oldalán reagált az önkormányzat jogásza – vélhetően az előterjesztés szövegezője – írásunkra, „dezinformációkat tartalmazónak” minősítve azt. Indoklásában – ha lehet annak nevezni – felhozza, hogy a közgyűlés állításunkkal szemben „határozatképes” volt, mert annak az egyetlen feltétele, hogy kellő létszámban legyenek jelen a képviselők.
Erre csupán az előterjesztés címével tudunk válaszolni: „Előterjesztés a pénzbeli és természetben nyújtott települési támogatásokról szóló 6/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet módosításáról”. A rendkívüli közgyűlést csak és kizárólag a rendelet módosítása miatt hívták össze. Ténykérdés: módosították a rendeletet? Válasz: nem, mert – és ez pontosan így szerepel a cikkben – a jogi bizottság létszámhiány miatt nem tudta megtárgyalni. Képes volt tehát határozatot hozni a közgyűlés arról, amiért eredetileg összetrombitálták? Válasz: nem, tehát a szó köznyelvi értelmében határozatképtelen volt, az összehívó hibájából. A KAPOS-T cikkei nem jogi bikkfa-, hanem értelmes emberi nyelven szólnak az olvasókhoz.
A jogászi szőrszálhasogatás – hogy közkeletű, durvább szót ne használjunk – csupán arra volt jó, hogy a kommentelő leírhassa a „dezinformáció” kifejezést – mindenesetre örülünk, hogy a cikk további, mintegy 15-20 ténymegállapításával semmi problémája nincs.
Ezt olvasta már?
