„Érzékenyítő” filmek áradata a Filmklubban: véletlen?
Minden tisztességes, hazáját szerető, a fajkeveredést és -gyalázást elutasító magyar embert felháborító, alávaló bomlasztó tevékenység folyik a kaposvári polgárok adóforintjaiból fenntartott Szivárvány – régi nevén Vörös Csillag (naná, majd sárga!) – filmszínházban! Már a neve hallatán is joggal kérdjük mi, heterosze…, szeku…, szóval istenfélő keresztények: „Szivárvány”? Mi ez, valami LMBTQ-fészek? Transzvesztiták és homoszexuálisok gyülekezőhelye a leghűségesebb Fidesz-város szívében? Így persze nincs mit csodálkozni azon, hogy a 2018-as filmklub-szezonjuk, melyet a Kaposvár Most nevű, alattomban Soros-agymosást folytató propagandaoldal ordító szalagcímben promotált, két olyan filmmel kezdődik, amely egyértelműen a bevándorlást, a kevert társadalom elfogadását sulykolja a gyanútlan közönségbe.
Különösen most visszatetsző ez az alattomos akció, mikor végre Varga László újdonat püspökünk is – némi liberális elhajlás után – végre visszatérni látszik a Magyar Katolikus Püspöki Kar által kijelölt szellemi ösvényre: a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének évadnyitó összejövetelén valahára, ahogy kell, rendesen kirekesztette Isten bárányai közül a zsidókat, ateistákat s a többieket, akik nem lélek-alkotó tényezők Kaposváron. (Mondjuk, látszik is.)
A magasztos-spirituális eligazítás mellett már voltak más, biztató jelek Kaposvár utcáin: egy lelki társunk nemrég szelíd, keresztényi feddésben részesített egy magáról megfeledkezett asszonyszemélyt, aki – nyilvánvalóan provokatív célzattal – muszlim nők módjára takarta el haját nyilvánosan.
Vannak kézzel fogható eredményeink, s erre tessék: az ördögien rafinált Soros-métely újra s újra felüti a fejét!
Hogy a lényegre térjünk, a „Szivárvány” Filmklub évadnyitó filmje egy vígjáték, a „Rögtönzött szerelem” volt, amely egy, sötét bőrű, láthatóan közép-keleti rasszjegyeket hordozó pakisztáni bevándorló és egy tejfehér, árja, s nyilvánvalóan keresztény lány állítólagos szerelméről szól.
Alattomos módon persze próbáltak neki megtévesztő címet adni: „The Big Sick” az eredeti, ami kábé nagy betegséget jelent, vagy kissé szabadabb és nekünk tetsző fordításban (mert tudunk ám angolul!):
„A Nagy Hányás”. Ugye, hogy máris mennyivel közelebb vagyunk!
Így butít a Kaposvár Most: migránsokról és simogatóikról boldog, idilli képeket mutogatnak, közben pedig zsebre teszik a magyar dolgozók verejtékes munkával előállított adóját, melyet a magyar kormány a lehető leghasznosabb célra fordít: Soros-kampányra. Felhívnánk a figyelmet a szokottnál is igénytelenebb beetető (reklám) szövegre.
Most beszélhetnénk persze arról, hogy méltó-e egy, az igényes művészfilmek forgalmazása céljából közpénzből támogatott intézményben egy kimondottan gagyi, altesti poénoktól sem mentes vígjátékot bemutatni, de nem ez a lényeg. Tudja mindenki, hogy ez csak alibi-tevékenység:
az évi polgármesteri értékelők és egyéb szeánszok helyszíne a Szivárvány igazi küldetése.
A kénkőszagú Soros-propaganda célja azonban ezúttal még az egyszerűbb – keresztény – értelmiségiek számára is nyilvánvaló:
egy hazug, nyálas giccs által felkeltett érzelmi megnyílás útján elfogadtatni a széles közönséggel a kevert társadalom ideáját!
Nem különb a rákövetkező alkotás sem, amelyet persze szintén gondosan, jó előre beharangoznak Kaposvár Mosték: a „Volt egyszer egy Szíria” ugyanazokat az érzékenyítő, manipulációs technikákat használja, mint az előző: a szíriai háború poklának, nők, gyerekek szenvedésének bemutatásán keresztül akarja elfogadtatni velünk, hogy ezek az emberek valóban a puszta életüket mentették,
s nem a magyar társadalom Európa-szerte ismert, tejjel-mézzel folyó jóléte és bősége csábította őket.
És a következők? Jeleznénk, hogy a francia „The Workshop” sem mentes a kevert társadalmat idealizáló felhangoktól, valamint a később vetítésre kerülők sem: „A sötétben” című német film – főszerepben a nagyszerű Diane Krugerrel – ugyan a terrorizmussal foglalkozik, de korántsem leplezi le a migránsokat, a hősnőnek viszont muszlim férje van.
Ha kinyitnánk egy csapot a „Szivárvány” mosdójában, talán abból is Soros-propaganda áradna. Folyik az érzékenyítés, melyről nagyszerű cikkekben számol be pl. az Origo, a 888, a Pesti Srácok és a többiek.
Mi van? Hogy ezt hívják a világ civilizáltabb részein „kultúrának”? Meg „művészetnek?” A hungarizmus ősi szelleme nevében felszólítlak: távozz tőlünk, Soros! Követeljük, hogy Kaposvár városa tisztítsa meg intézményeit a rothadó Nyugat szellemi hulladékától, tüntesse el a természetellenes gerjedelmekre és szokásokra utaló „Szivárvány” nevet!
A „kultúrpalotát” meg aztán végképp.
H. I.
