November elején adtunk hírt arról, hogy a Stühmer kávézó, mely hosszú évek óta árnyéka régi önmagának, úgy tűnt, hamarosan sok más Fő utcai üzlet sorsában osztozik: bezárják. A bérlő, a Cafe Ristretto Bt. és amúgy veszprémi tulajdonosa, bedobja a törölközőt. Az önkormányzat persze ugrott, mert a bérletidíj-tartozás éppen az ökormányzati választások előtt érte el azt a kritikus szintet, amikor már fel kellett volna mondani a szerződést, és kirakni a hóra a vállalkozót. Ez nyilván nem engedhette meg magának a városvezetés, hiszen – pl. a cikkünkre érkezett reakciókból is – pontosan érzékelhető, hogy a Fő utcai üzeletek sorsára afféle lázmérőként tekint a kaposvári közvélemény: ezen mérhető le a gazdasági hanyatlás, a városvezetés totális tanácstalansága. Ez utóbbi viszont a Sthühmer üzemeltetésére kiírt pályázat ereményéből is jól látszik: hatalmas blöff volt az egész, „menő, világra szóló attrakció” helyett megy tovább minden a régi, posványos mederben.
A közgyűlésen, képviselői kérdésre (Pintér Attila) bökte ki tegnap Szita Károly, hogy a „a Stühmert a régi bérlő viszi tovább” – ennyi. Se bű, se bá, se tisztességes tájékoztatás, hiába van nagylétszámú sajtóstáb a városházán: akárcsak az intermodális központ megkezdésének a végtelenbe történő kitolásakor, csak úgy odavakkantunk, és kész. Bezzeg a pályázat kiírásakor nem fukarkodott a fellengzős szavakkal: „Cél, hogy legyen kuriózum a kávéház, amiből nem sok van az országban. S a legkiválóbb szakembereket, baristákat, pörkölőket fogom felkérni a pályázat elbírálásra. Vagyis az üzemeltetés színvonala legyen az üzemeltetés tétje.”
Nem tudjuk, kik voltak azok a kiváló „szakemberek, baristák, pörkölők”, akiket felkért, és azt sem, hogy mit tartalmaz a győztes pályázat, voltak-e mások, és így tovább. Egyszóval semmit, ahogy eddig. A blöff elszállt a levegőben, és a polgármester jó szokása szerint, mint akinek semmi köze a dologhoz, odébbállt egy kicsit, várva, hogy kiszellőzön az illat.
Apropó, és ez milyen? „Az üzemeltetés színvonala legyen az üzemeltetés tétje.” Ragyogó megállapítás, polgármester úr, gratulálunk hozzá.
Nehéz elképzelni, hogy az üzemeltető, aki 2011 óta kínlódott a Stühmerrel, és milliós tartozásokat halmozott fel egy alig-alig működő műintézetben, most egyszerre megtáltosodott, és az ország legkiválóbb baristáinak elismerését kiváltó pályázatot alkotott. Hirtelen lesz pénze reklámra, innovációra, s a régi szép kaposvári polgári világra nem csak egynémely véletlenül megmaradt bútordarab emlékeztet majd, hanem seregestül jönnek a turisták a „stümmerbe”.
Mert ilyen van, jelentjük tisztelettel. Nem is túlságosan messze, a kies, harmincezer lakosú Szekszárdon, és az a neve, hogy A KÁVÉ HÁZA 1927. 2011-ben és 2012-ben is elnyerte „Az év kávéháza” címet, alapítója Tóth Sándor, aki a Carraro 1927 kávé forgalmazójaként, barista és kávé&párlat bajnokként szerzett hírnevet. Jóreggelt kívánunk.
Innen lesz szép nyerni: a NER-nek amúgy sincs szüksége olvasó népre, angol használt ruhára viszont annál inkább. Csak különös, hogy ilyenkor Szita Károly nem abajgatja Pintér Sándor belügyminisztert…
Talán a Stühmer kapcsán arról sem ártana egy-két szót ejteni, hogy ismét jelentős üresedés van a Fő utcán: újfent bezárt két üzlet, ráadásul két könyvesbolt. Az egyikre, a Fő u. 8 szám alattira már korábban, a másikra (Fő u. 20 szám), nemrég került lakat. Utóbbinál már ott díszeleg ízléses csomagolópapíron a felirat: „itt angol használtruha üzlet nyílik…”
És a sikerekről se feledkezzünk meg: közben szép csendesen a Stühmer melletti kínai üzlet is bezárt, mely olyan főfájást okozott pár éve még Szita Károlynak, hogy – különleges jogérzékről tanúbizonyságot téve – követelte Lamperth Mónika belügyminisztertől: hozzanak törvényt arról, hogy kínai üzlet ne lehessen a belvárosokban. Most teljesült az álma – már a kínai is bezár. A fideszes városvezetés sokat dolgozott ezért a szép eredményért – lassan beérik a munkájuk gyümölcse, és valóban ingyen sem kell senkinek, sem vállakozónak, sem vásárlónak egyetlen Fő utcai üzlet sem.
Van mit ünnepelnie a városnak ezen a szép, derűs napon: kuriózum a kávéháza, ahogy a többi is.
H. I.
