Panda Klub néven folytatja a kaposvári szervezet
Így Kovács Gergő pártelnök kijelentése, amely szerint mind a százhat körzetben indulni kívánnak, már biztosan nem teljesül. A jelöltajánlás lezárultával pedig kiderült, nemhogy százöt, hanem a háromszáz milliós párttámogatás elnyeréséhez szükséges ötvenhárom jelöltet sem sikerült csatasorba állítaniuk: mindössze negyvenet. Néhány hete viszont meghökkentő posztot fedeztünk fel a Facebookon az MKKP Kaposvár megszűnéséről, s arról, hogy nyomában egy somogyi Kétfarkú szervezet próbál megalakulni. A korábbi kaposvári tagok többsége Tóth Barnabás vezetésével pedig egy új, Panda Klub nevű csoportba tömörült. Kis utánjárás nyomán kiderült, a szakításban koncepcionális-filozófiai okok mellett anyagi természetű kérdések is szerepet játszhattak. Csodák, úgy látszik, tényleg nincsenek.
Habár szó-, különösen a nevekkel való játszadozástól igyekszünk megtartóztatni magunkat, azért az idekívánkozik, hogy úgy hiányzott ez a rezolúció most Kétfarkú Kutyáéknak, mint üveges tótnak a hanyattesés.
A megszűnésről tájékoztató bejegyzés.
Tóth Barnabás és a kaposvári szervezet ugyanis országosan is elég jól teljesített az egyáltalán nem könnyű akcionista-hülyéskedés műfajában, szellemesebben, mint egynémely helyi képző-művész. Jó néhány performanszukról beszámolt a teljes média, sikerült kieszközölni a világegyetem legprimitívebb önkormányzati rendeletét, az emlékezetes „nem vízoldékony festék-ügyben”, valamint laza mozdulattal kiprovokálni egy kisebbfajta rendőrrohamot.
Ehhez persze kellett a teljes kaposvári városvezetés figyelemre méltó bornírtsága, no meg a mögöttük felsorakozó mezei hadak. Például az a korszakos zseni, aki a városban még elszórtan megtalálható, színesre festett járdatöredékeket ízlésesen szürkére pingálta – nem vízoldékony festékkel.
Érdekes módon a Kaposváron hihetetlen felderítési mutatókat produkáló rendőrség közel két hónap alatt nem tudott a végére járni ennek az ügynek. Úgy látszik, létezik fordított színvakság, amely éppen a gazdag színekre fogékony, s a szürkét nem látja. Pontosan, ahogy erre Orbán Viktor miniszterelnök hívta fel a figyelmet nemrég: a sokszínűség nem érték korábbi híresztelésekkel ellentétben, melyek éppen tőle vannak ugyan, de, amint az közismert, csak az ökör következetes huszonnégy órán belül.
Nemrég azonban, már a szakítás után, néhány helyen ismét kivirágoztak ezek a ronda szürkére mázolt járdahibák:
Valaki(k) aztán ismét színesre festették az ízléses, munkásőr-színűre festett járdát. A szürkére mázolót nem keresi a rendőrség, pedig még lábnyomok is maradtak utána.
Ez persze újabb jogi-közbiztonsági kérdéseket vet fel, amelyhez valószínűleg be kell vetni majd a közgyűlés rejtett IQ-tartalékait is:
ha nem vízoldékony festésre, amely az önkormányzat idióta rendelete szerint szabálysértés, ráfest valaki, az szabálysértés? És ha az eredeti festőt nem büntették meg, mert a bíróság szerint nem követett el semmit, a rákövetkező szürke-festőt pedig már nem is üldözték, mert ő a hatalomnak szimpatikus dolgot művelt (és mi itt Kaposváron jogállamban élünk, ugyebár), tehát ha valaki erre a szürkére harmadikként ráfest, az szabálysértő, vagy nem?
A festékrétegek ilyen vastagságban pedig már lassan pótolják a járdafelújítást.
Az viszont nem derült ki, hogy valójában melyik frakció is követte el az újraszínezést: a „hivatalos” Kétfarkúak, vagy a vadonatúj Panda Klub, amelyről Tóth Barnabás elnök elmondta, hogy hamarosan párttá kíván alakulni. A szakítás okairól mindkét fél meglehetősen szűkszavúan nyilatkozott: Tóth B. szerint a budapesti központon egyre inkább észrevehető volt
a professzionalizálódás nevű betegség, különösen a választások közeledtével.
Az Átlátszó.hu megjegyzése a Kétfarkú Kutya Párt választási szerepléséről.
Az országos hálózattal elérhető választási eredmény pénzt jelent, sok pénzt, és szerinte az utóbbi időben egyre inkább erről szólt a párt belső élete, amelyben ő már nem kívánt részt venni.
Ezt, hogy a párt, vagy legalábbis a budapesti központ a pénzre gyúr, az Átlátszó.hu is észrevette:
Ám a pártvezetőséghez közel álló, „Ricsi” fedőnevű forrásunk kicsit másként értékeli a kaposvári társulat távozását. Szerinte Tóth Barnabást kizárták a Kétfarkúból – ilyenről sem hallottunk még – a pártvezetéssel történt összekülönbözések miatt.
Elhangzott ugyan néhány vádpont, ám, mivel konkrét tényekig nem jutottunk, amivel Barnabást szembesíthettük volna, ezeket nem ismételnénk meg.
A Panda Klubot most, az aláírásgyűjtés idején már észre lehetett venni Kaposvár utcáin:
ajánlásokat gyűjtöttek az Együttnek és a Momentumnak. Egykori pártjuk információink szerint tudott országos listát állítani, bár a maguk elé állított mércét, a százhat egyéni körzetet messze alulmúlták.
A meglévőkben viszont már nyilván nem fognak visszalépni, hiszen feltehetőleg megugorják az egy százalékot, s pénz, amit ennek nyomán kapnak, szükséges lesz múlhatatlanul fontos missziójuk folytatásához.
Elvitt szavazataikkal viszont akár néhány ellenzéki összefogást is megbuktathatnak – de nem Kaposváron, ahol végül a fent vázolt okok miatt nem lett Kétfarkú-jelölt.
Nos, így múlik el a világ dicsősége, s így fordul egy mégoly szimpatikus cél ellenkezőjére. És persze vége egy szép barátságnak és egy történetnek, melyet eddig meghatóvá varázsolt az ártatlanság hímpora. Sebaj: a kassza csengése legalább ugyanannyira vonzza a magyar nép lelkét, mint az aszfaltbetyár-romantika, ha nem jobban.
H. I.
