Szigorúan ellenőrzött hazugságok: visszavonta a MÁV a Dombóvár és Baté közti vonalszakasz felújítási munkáira vonatkozó közbeszerzési kiírást

Sajnos elmulasztottuk megszámolni, hányszor smúzolt Kaposváron Dávid Ilona MÁV-vezérigazgató Szita Károllyal sajtótájékoztató címén az elmúlt év választási kampányforgatagában, mindannyiszor biztosítva a város polgárait arról, hogy már csak néhányat kell aludniuk, és a Budapest-Kaposvár vasútvonal sebességben és kényelemben a Sinkanzent és a TGV-t is naponta alázza majd szénné. Korábban is szóvá tettük már a Kaposvár-Dombóvár közti szakasz felújításának furcsaságait, pl., hogy használt, máshonnan kiselejtezett talpfákból készül az aljzat, vagy, hogy jelen állás szerint az új nyomvonalon építendő Budapest-Zágráb-Rijeka vasútvonal széles ívben, mint úrilány a járda közepén bűzlő szarkupacot, elkerüli Kaposvárt. Most pedig azt kell látnunk a Közbeszerzési Értesítőben, hogy a felújítás nyárra ígért folytatása is kétségessé vált, miután a MÁV a közbeszerzési eljárást indoklás nélkül visszavonta.

Míg a helyi médiumok jelesei a hét végén annak a történelmi eseménynek örvendeztek, hogy valaki(k) az univerzum leghervasztóbb plázáját formálták meg grillázsból, addig a KAPOS-T dolgozott, s a tavalyi, Kaposvár közlekedésfejlesztéséről szóló ordenáré fideszes választási parasztvakítás-széria újabb darabja semmisült meg: mint arról szintén több cikkben beszámoltunk, az intermodális közlekedési központ megvalósítása a végtelen időbe tolódott ki, holott még tavaly év elején is azt hazudták, hogy 2014 év végén elindul az építkezés. Szita csak sunyin, a választási öndicshimnusz-programfüzetének egy eldugott fél mondatában ismerte be, hogy legkorábban két évvel később, 2016-ban indulhat a beruházás, de ma már tudjuk, hogy ez is egy abszolút légből kapott dátum volt: ami biztos, az sohanapja, kiskedd. A cukiságmédia szokás szerint kussol: a Somogyi keresője szerint éppen hat hónapja írta le utoljára azt a szót, hogy „intermodális”, véletlenül épp a választások előtt…

mav_allomasfejlesztes_palyazat_elmaradas

Ez lett volna az a pályázat, amelyben felújítják a kaposvári állomást: fél év késés, visszavonás fenyeget

Hasonló egetverő csinnadratta volt a kaposvári vasútállomás felújítása körül is: a MÁV egy jóváhagyott uniós forrásból valóban megkezdett egy közel 10 milliárdos állomásfelújítási programot, amelyből a sajtótájékoztatón még 1,7 milliárddal, a pályázati kiírásban már csak 900 millióval részesülne Kaposvár. Ezt a szokásos hangerővel adta elő tavaly júniusban a Dávid-Szita duó azzal, hogy a „munkákat novemberben kezdik, és egy év múlva fejezik be”, s a kaposvári polgármester még meg is fejelte: szokásos pikírtségével kioktatta a „novemberre” novemberben rákérdező Pintér Attila MSZP-s képviselőt a közgyűlésen, hogy „úgy látszik nem sokat jár az állomás környékén, menjen le, és nézze meg, hogy már folyik a munka”.

A kaposvári polgármester olyan szinten tájékozatlan városa ügyeiben, hogy még azt sem tudja: az állomásfelújítás 2014. szeptember elsején kiírt közbeszerzési eljárásának a mai napig nincs eredménye? Hogyan folyhatnának ott bármilyen munkák? Már a szokásoson túl: egy piros sapkás szomorú ember egy színehagyott palacsintasütővel olykor integet egyet a távolba, a vonat végtelen lassúsággal elvonszolja magát a látóhatárig, más, révült arcú atyánkfia pedig hosszú nyelű kalapáccsal vonatkerekeket ütöget. Ezen kívül azonban semmi.

Ennél azonban sokkal nagyobb a baj, nem csupán néhány hónapos késés lesz: nemrég ugyanis megjelentette a kormány azoknak az EU-s projekteknek a listáját, melyek csúszásban vannak, és várhatóan nem fejeződnek be az idén december 31-ig elszámolhatóan. Ez esetben ugyanis az EU nem fizet, és az eddig elköltött pénz a magyar államot terheli. Ezeket, úgy tűnik, a kormány leállítja, hogy mérsékelje a veszteségeit. Kitalálják tisztelt olvasóink, hogy melyik a sok – majd’ ezer – program közül az, amely az egyik legdurvább elmaradásban van? Talált, süllyedt: a mellékelt képből kitűnik: ez az, majdnem hatvan százalékkal, így félő, hogy a MÁV hibájából bekövetkező bukta szopóágán megint Kaposvár pislog, teli torokkal, mert mások: Szombathely, Pécs, Székesfehérvár már készen vannak. Kizárt, hogy egy még el sem fogadott, fél éves csúszásban lévő egymilliárdos közbeszerzést „le lehessen zavarni” tokkal-vonóval idén december 31-ig.

És habnak a torkunkon, íme, a bevezetőben említett, indoklás nélkül megszüntetett közbeszerzés, melynek következtében most a Baté-Dombóvár szakasz idei megvalósulása is veszélybe kerül. Természetesen felhívtuk a közbeszerzési értesítőben megadott számot, hogy tájékozódjunk, de azon kívül, ami a saját szemünkkel is láthattunk az értesítőben, a MÁV-os úr semmit nem volt hajlandó mondani. Forduljunk a sajtóosztályhoz. Nosza. Írjuk meg emailben a kérdéseinket. Két hete megtettük, kitalálják: semmi válasz. Gyanús, nagyon gyanús.

mav_dombovar_bate_visszavonas

Indoklás nélküli visszavonás: a MÁV hallgat, a határidő nem tartható

Az meg különösen, hogy hasonló hírek szállingóznak a vasútállomás környékéről, MÁV-os berkekből is: baj lesz ezzel a beruházással. Ez egyébként könnyen elképzelhető, ugyanis ún. „sajáterős” vasúti építkezés lett volna, az pedig, hogy a magyar vasúttársaság anyagi helyzete milyen, ill. hogyan változik percről-percre, azt egészen kicsi közéleti rutinnal is el tudja képzelni a magyar ember.

Mi csupán egyetlen kérdést tennénk fel a képzeletbeli Dávid Ilona-Szita Károly primadonna-táncoskomikus operettkettős sajtóduettjén, már, ha meghívnának bennünket (nem hívnak): ezt a mocskos, mára minden piszokban-sárban meghempergetett jelszót, hogy „hiszünk egymásban”, ha esetleg volnának szívesek értelmezni, plíz – ezt nagyon meghallgatnánk, akár prózában is.

Már, hogy mit kéne elhinni, kinek és főleg – ezek után – miért?

Update: Cikkünket ma reggel tettük fel, és láss csodát: ma, késő délután jelent meg a tájékoztató az eljárás eredményéről, mely szerint a ZÁÉV nyerte el 1649000000 Ft értékben a kaposvári vasútállomás műemlék épületének felújítási tenderét. Nyilván ezt kívánja bejelenteni Szita Károly és Dávid Ilona hétfőn sajtótájékoztatón. Ettől még persze a kérdések többsége nyitott marad, sőt jön hozzájuk egy újabb: miért kellett több, mit fél évet várni arra, hogy eredményt hirdessenek? Hogyan fogja befejezni ennyi idő alatt érvényesen a munkát bárki? És a bónuszkérdés: már megint a ZÁÉV?

H. I.