„Polgármester úr, hogyan végzi a munkáját?”
Törlést kérünk. Széki Éva, a „Kaposvári benyalós” állandó mikrofonállványa ezzel a nyitó kérdéssel valószínűleg örökre biztosította a helyét a csúszómászó-világranglistán, s, ha Szitába egyetlen csepp humorérzék is szorult volna, így válaszol: „többnyire ülve, kisanyám, letolt gatyával”. Besúgó-humor persze nem létezik, így aztán a derék polgármester szokás szerint halálosan komoly szemérmetlenséggel dicséri agyon saját magát. Az interjú egyébként nyilván semmi újat nem tartalmaz, az viszont újdonság, hogy a Kaposvár Most Facebook-oldalán gyakorlatilag egyöntetűen küldik el Szitát jó meleg éghajlatra az olvasók. Hol vannak a hűséges trollok? Szabadságon?
És ilyen összhangra emlékeink szerint még nem nagyon volt példa.
Nem fordult elő gyakran, hogy egy polgármesteri interjúra a Kaposvár Moston szinte kizárólag negatív kommentekben reagáljanak a kaposváriak
Nem lehet nem észrevenni, hogy az interjú hangvétele a szokottnál is nyálasabb, a válaszok a szokottnál is gusztustalanabbul öntömjénezők, s a reakciók is nyilván ezért hevesek és elutasítók. Szita Károly, mint az közismert, hazudik. Folytonosan és üzemszerűen, pl. amikor arról beszél, hogy mikor és kivel egyeztette a városi
fejlesztési elképzeléseket: soha, semmikor, senkivel.
Először is a városháza által kiküldött különböző levelekben minden volt, csak egyértelmű kérdés nem, és számszerű kimutatást arról, hogy ezeket mennyien küldték vissza, vagy épp milyen volt a válaszok megoszlása, senki nem látott.
A polgármesteri „konzultációkat” ugyanígy kell elképzelni: Szita odament, szónokolt negyven-ötven percet, majd elhangzott a kötelező: kérdés van? Nincs? Akkor köszönjük szépen kollégák, a részvételt, és hálásak vagyunk a polgármester úrnak a tájékoztatásért.
Mikor az „ellenzékről” kérdezi Széki,
előjön belőle az ájtatos szemforgató, mintha Jézus Krisztus jött volna el: „nekem nincs ellenzék, csak kaposváriak vannak…” Ám, hogy azért tudjuk, kivel van dolgunk, az ájtatos manó előszedi a fideszesektől megszokott „bevándorláspárti” jelzőt, amelyről tudnunk kéne, hogy a legmocskosabb, kirekesztő megbélyegzés, ha nem lennénk rá már immunisak.
Milliószor válaszoltunk már a sok-sok elhangzott zagyvaságra, nem ismételnénk ezúttal magunkat, kap szépen a kedves polgi a Kaposvár Most Facebook-oldalán, íme, egy kis válogatás a képeken:
És nem csupán két-három ízes beszólás volt: sorjáztak szépen
Úgy tűnik, a populista téboly ezúttal
elmérte az ugrást: az, hogy gyakorlatilag mindent 2019-re, az önkormányzati választás évére időzítettek, megbosszulja magát. A szétbarmolt, beázott iskolák, a feltúrt belváros, amelyet félméteres kátyúk árán sikerült helyreállítani, az értelmetlen, semmire sem jó közlekedési központ, az Ákos-koncertre Fidesz-kedvezménnyel is csak félig megtelő sportcsarnok csak az elégedetlenséget növeli.
Egyszer nem volt bátorsága kiállni
a Gárdonyi-Honvéd-Toldi-Kisfaludy iskolák szülői elé, hogy tájékoztassa őket, vagy elnézést kérjen.
Vagy nincs kész, vagy botrányos színvonalú, s azonnal garanciális javításra szorul, vagy csak simán nem lesz benne színtársulat és/vagy közönség, mert azt addigra sikerült szétverni. A szomorú az, hogy mindez mehetett volna észszerűen, takarékosan, megfontoltan, s valóban figyelembe véve a polgárok igényeit.
Állítólag van Szita Károlynak egy egészen speciális oka is a sietségre:
változatlanul tartja magát egy elmélet – fideszes és ellenzéki körökben is – mely szerint két év múlva, mikor betölti a hatvanötöt, egészségi állapota miatt nyugdíjba küldi a Párt, s megszabadulnának Krakus Pétertől, akinek egyetlen valódi teljesítménye, hogy egy életet végig bírt hazudni.
Ezt nem tudhatjuk: de most, a közösségi oldalon fellángoló reakciókból úgy tűnik, a bárgyú, kenetteljes semmitmondás, az atyáskodás és a mézesmázos szavak mögül kisötétlő gyűlölködés kevés lesz. Ideát és lehet, hogy a túlsó oldalon is.
H. I.
