A szoborra várni kell még egy kicsit
Pont olyan keveset hallani mostanában a korábban rogyásig emlegetett testvérvárosi kapcsolatokról, amilyen ritkán szánja rá magát (önállóan) Szita Károly polgármester egy-egy külföldi kiruccanásra. Most – nem kis meglepetést és riadalmat okozva a városházi stábnak – mégis bevállalta az utat, pusztán azért, hogy a nyugat-franciaországi Nantes elővárosának tekintett, huszonhétezer polgár által lakott Saint-Sébastien-sur-Loire városkával húsz éve kötött testvérvárosi „szerződést” megújítsák. Ennek kapcsán rémlett fel nekünk ez a régi, kissé komikus történet arról, hogy Szita Károlyról már hosszú ideje utca – maradjunk inkább abban, hogy közterület – van elnevezve ott, így garantálva számára a halhatatlanságot, ha esetleg a kommunista titkosszolgálatok archívuma valami fatális véletlen folytán megsemmisülne.
A történetet az Index írta meg 2007-ben a Bors nyomán, s a beszámolóból kiderül,
hogy Saint Sébastianban az uniós kitüntetés, az Európa Plakett átvétele alkalmából rendezett ünnepség egyik eseménye volt, hogy új utcát avattak a névadó, Szita Károly jelenlétében. Szita az Indexnek azt mondta, hogy
kellemetlenül érintette a döntés, „ezért próbálta is eltitkolni, de tudta, hogy előbb-utóbb kiderül”.
Megjegyeznénk, hogy elég sok mindent próbált már eltitkolni ezen kívül is. A Saint-Sebastien-sur-Loire-i képviselőtestület 2006 decemberében – tegyük hozzá, kiváló ütemérzékkel, a besúgói múlt napvilágra kerülése utáni időben – döntött arról, hogy a kaposvári polgármesterről kívánják elnevezni az egyik új építésű utcát. Szita azt állítja, hogy amikor erről értesítették, igyekezett rábeszélni a testvérvárosi vezetést, hogy inkább Kaposvár legyen az utca neve, de a franciák ragaszkodtak a döntéshez. Így aztán kénytelen-kelletlen ugyan,
de le kellett lepleznie, ha mást nem is, a saját utcanévtábláját.
(Címkép, bal alsó sarok.) Azért szögezzük le, ez sem adatik meg minden halandónak. Mi a régi történet kapcsán most csupán annyit tettünk, hogy ránéztünk a Google Mapson a helyszínre, áll-e még a „Mail Karoly Szita” – „mail” ez esetben sétányt jelent – s jelenthetjük, ahogy címképünkön is látszik, igen, de azért ne tessék valami soksávos, grandiózus sugárútra gondolni. Csinos kis lakóövezet, pár házzal. Annyi meglepetés ért bennünket csupán az utcakép vizsgálatakor – úgy tűnik, ez is helyi szokás – az utcácskában amúgy hétköznapinak tűnő
parkoló is Szita Károlyról van elnevezve, s ezt akkurátusan tábla jelzi.
Ha viszont kicsit figyelmesebben megnézzük az egyébként meglepően friss, 2022. októberi Google Street Wiew képeket, kiderül, hogy a „Mail Károly Szita” a Rue Maurice Danielből nyílik, s a Szita sétány társasházainak is Maurice Daniel utcai címük van: 45., 47., 49., s valóban, utánuk a zsákutcácska ízléses parkolóban végződik. A címben feltett kérdést tehát nem lehet egyértelműen eldönteni. Az utcakép kétségkívül rendezett, letisztult, egységes: még véletlenül sem fordul elő, hogy a szögletes, épített növénytartók mellé valami
őrült csészealj-formákat rakott volna – ez csak Kaposváron fordulhat elő.
Nem tudjuk, hogy mostani látogatásakor Szita Károly meglátogatta-e saját emlékművét, vagy inkább az itt már működő, jó gyakorlatokról próbált ismereteket szerezni. Az intenzív, nem csak másfél évtizedenként egyszer felmelegített testvérvárosi kapcsolatoknak többek közt ez volna az értelme. Ez ügyben ajánlanánk a városházi weboldalfelelős figyelmébe Saint-Sebastien-sur-Loire városka honlapját: vizuálisan, tartalmában egyaránt kiváló. Csak egy ötlet róla a sok közül: várjuk azt a pillanatot, amikor hozzájuk hasonlóan Kaposvár is akciót szervez például a menstruációs szegénység felszámolására.
H. I.
