Amikor a migráns mészkő visszaüt
Amint azt minden mértékadó forrás egybehangzóan állítja, e teremtett világon csupán két csalhatatlan személy van: őszentsége, a mindenkori katolikus egyházfő, és Szita Károly, Európa legszebb főterének polgármestere. Utóbbi tévedhetetlensége úgy állítódik elő, ahogyan azt George Orwell 1984 című egyre valóságosabb rémálmában olvasni lehet: az Igazság-minisztériumban, ami a városházi sajtóosztálynak felel meg, folyamatosan átírják a múltat. Olykor az önkormányzati ülések jegyzőkönyvét, olykor mást. Most éppen szökőkút-ügyben: miután látványosan szétrohadt a legszebb főtér ékessége, muszáj volt felelőst találni. Van ugyebár a fagy, az időjárás, no, meg a felülmúlhatatlan emberi ostobaság.
Gyakorlatban a folyamatot úgy kell elképzelni, hogy az enyhén hidrokefáliás városi sajtófőkurátor
kiadja az ukázt segédcsapatainak: a gaz ellen, akiknek semmi nem szent és semmi sem elég jó, szájára merte venni a főtéren omladozó kőszörnyet, felhándálva, hogy vannak helyek, ahol négy-ötszáz évet is kibírnak a szökőkutak erőben, egészségben.
Nosza, szolgáim, usgyi megmagyarázni, miért is szorul generálozásra Kaposvár büszkesége, de mindahányan! De nemámhogy azér’, mert annak idején ócsójános, jussonis-maradjonis módjára gányolták össze, dehogy: hanemhát voltak ugyebár a fagyok, meg a „szélsőséges időjárás”, de főleg, s ami a legszörnyűbb: a büdös kölkök nem átallották széjjelfürödni!
A Kaposvár Most megtalálta a felelőst: a gyerekek és az időjárás. Kérdés, hogy kértek-e engedélyt a képmások közléséhez – mert ez esetben, bizony kellene.
Ki-be ugráltak, pancsoltak az év kábé tizenöt-húsz kánikulai napján, kicsiny, romboló
kezükkel-lábukkal illették a Szent Forrást, ahol anno személyesen fakasztott vizet Kaposvár Mózese, nem csoda hát, hogy szétomlott, elporladt a jóféle anyag.
A Kaposvár Most meg is írta rendesen: egy mondat, egy kép: az időjárás és a gyerekek, a kis kártevők.
Nem a beruházó városháza, a tervező, műszaki ellenőr, és a „ki-tudja-hová-tűnt” kivitelező a felelős, á, dehogy: ők soha, semmiért nem álltak még jót. Sunyítás, másra mutogatás, no meg az örök lúzer: az időjárás, mint a Gárdonyi iskolánál. Kicsit aljas, de tegye fel a kezét, aki jobbra számított tőlük. Eddig csak pozitív propagandára használták fel a gyerekeket, de most kiderült: semmit sem szégyellnek.
A végrehajtás előtt álló 74nullanulla ennél sokkal-sokkal kreatívabb volt:
hozták a kötelezőt, de belecsempészték a sajtónyelvben „vörös faroknak” nevezett rejtett utalást: szerintük ugyanis a szökőkút „marokkói homokkőből” készült!
Nem mészkő, homokkő: nullanulláéknál egyremegy. A marokkói (mohamedán migráncsot) bezzeg el bírták találni.
Valójában persze – legalábbis papíron, s a Wikipédia szerint – „marokkói mészkőből”.
Ezek tényleg ennyit nem bírnak eltalálni, b@szki. Nem hinnénk, hogy geológusnak kéne lenni ahhoz, hogy zongorázni tudja a mészkő és a homokkő közti különbséget. Marokkói homokkövet egyáltalán nem ismer a szakirodalom, mészkövet annál inkább, s nem sorolják a különösebben időtálló anyagok közé. Annyira eszement kőfaragó pedig, aki homokkőből csinálna szökőkutat, még Kaposváron sincs. Ennyiből marokkói szivacsot is írhattak volna.
(Írás közben csapunk a homlokunkra: csak nem a „marokkó” meg a „homokkő” zenei egybecsengése tetszett meg a költői hajlamú szerzőnek?)
Esetleg a „homokkővel” arra próbáltak célozni, hogy az anyagválasztásnál már hiba csúszhatott a számításba (vagy csak simán fogalmatlanok, ráadásul olvasni sem tudnak). Előbbi beleillene abba a képbe, amiről mostanában sugdosnak: nem teljesen felhőtlen a viszony köztük és a városháza közt. Ímmel-ámmal teljesítik ugyan a parancsokat, de keveslik az apanázst.
Komolyra fordítva: az Európa téri szökőkút korábban épült,
ugyanúgy – állítólag – marokkói mészkőből, és, habár kissé színehagyott már, nincs nagyobb baja. Miért? Mert télen befedik. Sem a Kossuth térit nem szokták, sem a Noszlopy utcai levélhulladék-gyűjtőket, amelyek jóval később készültek. Ezeket kétségbeesésükben bemázolták valami impregnálószerrel, amitől még rondábbak lettek.
Mentőötletünk: fafaragók, alkossatok lépcsőzetes remekművet télire
a megújuló Kossuth téri szökőkút fagyvédelmére! Ha eltalálják az arányokat, jó lesz Hyde Park Corner-dobogónak: ki lehet állni, és megmagyarázni a magyarázhatatlant. Esetleg ebből lenne végre egy valódi idegenforgalmi látványosság.
H. I.
Címkép: Ivan Dmitrijevics Sadr: Az utcakő a proletariátus fegyvere
