Alapfokú szövegelemzési lecke frusztrált LMP-seknek – Frissítés!
Hiányérzetünk lett volna, ha úgy pereg le ez a választás, hogy nincs egy kis „plakáttépkedős” balhé. Milyen szerencse, hogy a Fidesz bombabiztos műanyag táblákra plakátolt (pénz nem számít), így aztán a szokásos szabadidős elfoglaltság megmaradt az ellenzéknek. Amúgy ezeknél a könyökünkön kikandikáló vitáknál csak egyvalami kiábrándítóbb: a közösségi oldalakon rendre megjelenő, fölényeskedő allűr: „ne veszekedjetek gyerekek… mire jó ez… túltoltad, Lacikám…” – de a kioktatás valahogy mindig épp a túloldalon tartózkodóknak címződik. Nekik kéne visszavenni, csendben maradni, nyelni. Mint nálunk annyi másnak, ennek sincs kultúrája.
Az eset nagyon-nagyon messziről nézvést pofonegyszerű. A Magyar Panda Párt tagja, Tóth Barna osztotta meg a Facebookon: szerinte szombaton késő este tetten érték Felder Frigyest, az LMP megyei elnökét azon, hogy az ideiglenesen kihelyezett állványokra ragasztott plakátjaikat tépkedi. Ezt Felder Frigyes, miután a poszt az általa adminisztrált Kapo(c)s közösség FB-oldalán is megjelent, hevesen cáfolta, sőt állította, hogy
épp a fordítottja történt: az ő plakátjaikat ragasztották le, és ő volt az, aki ezt szóvá tette Tóth Barnának.
A történet két tételben, Felder Frigyes előadásában. A legromantikusabb az éjjel a városban kávéscsészével bóklászó fiatalember esete, Felder ezzel próbálta hitelesíteni a saját verzióját. Kérdés, ha valaki így állít be egy hétköznapi szituációt, mennyire lehet igaz a többi állítás?
Amúgy pedig Tóth Barna „egy senki”, „be volt állva”, és „egy csészével a kezében bóklászott éjjel a városban”. De a rendőr ismerőseinél – így Felder – mindenki „utánaérdeklődhet, hogy ki is ez a Tóth Barna”, aki még a Kétfarkú Kutya Pártnak is vállalhatatlan volt, meglepő dolgokat mesélnének”.
Egy történet esetében – ezt pl. a bíróságokon gyakran megfordulók is igazolhatják – nem feltétlenül az a fontos, hogy minden apró körülményre tanú, netán hang- vagy képfelvétel legyen, hanem az életszerűség:
egybevág-e napi tapasztalatainkkal, valóságérzékünkkel.
Arról, hogy miért kell azonnal a legmagasabb hangon kezdeni, és senkinek, bedrogozottnak nevezni valakit, aki normális hangnemben szót emel valamiért, kicsit később.
Hogy az illető miért „bóklászott éjjel a városban egy csészével a kezében”, a válasz egyszerű: a történet az Arany János utcai egykori kispiac, ill. a mentőállomás-bejárat környékén zajlott. A piac bejáratával szemben, a túloldalon van a Magyar Panda irodája, ahol – szombat este lévén – egy kis összejövetel, bulizás folyt.
A résztvevők közül többen – köztük Barna is – kimentek dohányozni az iroda elé, és láttak egy, a mentőállomáshoz vezető út torkolatánál lévő plakáthelynél vészvillogóval álló autót, és valakit, aki a plakátoknál „gépészkedik”. Erre sétált oda Tóth Barna, kezében a kávéscsészével, hogy közelebbről is szemügyre vegye a műveletet. Ezt követte a szóváltás.
Melyik az életszerűbb, tessék mondani?
Az éjjel valahol a városban kávéscsészével a kezében bóklászó őrült, akit Felder Frigyes megszólít, vagy a másik?
Azt a kérdést, hogy valóban történt-e plakáttépés, nyilván nem tudjuk eldönteni. Azt viszont szintén az életszerűség súgja, hogy plakátot ragasztani nappal szoktak, tépkedni meg éjjel. Ez sem törvényszerű persze.
Felder Frigyes plakátjavítási akció során készült fotója (Facebook). Bár csak egy részletét közöljük, jól látható, hogy a kép az Iszák utca torkolatánál készült.
Újabb kérdés: ha Felder valóban „javítgatni” ment a plakátokat, ráadásul irgalmas szamaritánus módjára mindenkiét – oh, szakadj meg szív! – s közben látta, hogy a Panda ragasztotta le másokét (ezt állította), erről miért nincs fotó? Egy átragasztott plakátot csak könnyebb lefényképezni, mint egy tépkedési akciót, nem?
És az egyik hozzászóló, amúgy szintén Kapo(c)s-admin Csizmadia „dejóvónaegyfüggetlenújságkaposvárra” Tamás miért csak Tóth Barnán kéri számon, hogy nincs bizonyítva a plakáttépkedés? Mert a havernak mindig igaza van – fotó nélkül is?
Apropó, fotó: a Kapo(c)s közösség tagjai közül vajon
miért nem tűnt fel senkinek, hogy a Felder által bizonyítékként felrakott, „ilyen volt, ilyen lett” képek nem az ominózus helyszínen, hanem onnan majdnem két kilométerre, az Iszák utca torkolatánál készültek? Így mit bizonyítanak? Utólag jutott eszébe, hogy dokumentálni is kéne a jótékonykodást? Vagy sietve kellett távozni az Arany János utca környékéről?
És főleg: miért kellett ilyen vértolulásos agresszivitással reagálni minderre?
Senkinek, drogosnak beállítani a vitapartnert, és nyilvánvalóan hazudni arról, hogy mi is történt? Az LMP megyei elnökének demokrácia-, ill. emberi jogokról alkotott felfogásába belefér az, hogy ki-ki a rendőr ismerőseinél kérdezősködjön bárki előéletéről?
Ez annál is visszataszítóbb, mert tudjuk, hogy az ex-kétfarkúkutya Tóth a járdafestések, ill. a Cseri parki demonstráció idején számos alkalommal rálépett a rendőrség tyúkszemére, s nyilván nem fegyelmezett, elvágólagos mintapolgár, mint Felder Frigyes. Ettől még ugyanolyan kaposvári polgár, mint ő, sőt.
Felder Frigyes rágalmazó posztja, természetesen kitakarva.
Ám ami ezután jött, a legpesszimistább várakozásokat is alulmúlta:
Kerepesi Tibor (Kaposváriak Kossuth Köre, PSZP) a vitában megemlítette, hogy Felder Frigyest már 2010-ben is látták plakátot tépkedni. Erre Felder olyan ocsmány és embertelen vádaskodással reagált, amit a jó ízlés és a tisztesség okán nem fogunk megismételni, de az ügy innentől egyértelműen a büntetőbíróságokra tartozik, s ezen az sem változtat, hogy Felder kommentjét később levették.
Közbevetnénk: a 2010-es plakáttépkedés tényéről
más forrásokból meggyőződtünk, valóban megtörtént. Ha Felder Frigyesnek komolyak a szándékai, szívesen állunk rendelkezésére akár sajtó-helyreigazítási, akár egyéb jogi eljárásban.
Szavahihetőségére már több alkalommal szolgáltunk példával: olvashatók itt, és itt.
Felder vagdalkozása, érvelésének színvonala persze nem akadályozta meg Vas Andrást, hogy abból a kissé oxigénhiányos magaslatból, ahol általában tartózkodik, megintse Kerepesi Tibort: túltoltad. Nem Feldert, őt soha: neki a legmocskosabb rágalmak is elnézhetők. (*Utólag kiderült, hogy Vas András félreértés áldozata: nem találkozott a rágalmazó bejegyzéssel.)
Olyanok, amelynél jóval kevesebbért is hurcoltak már bíróság elé embereket. Ahogy kérdés az is: a Kaposváriakért Egyesület párt-összefogósdijában most éppen mi számít vállalhatatlannak?
H. I.
Címképünkön Felder Frigyes az LMP 2014-es kaposvári kampányújságjának címlapján, feje felett vetélytársairól alkotott véleménye olvasható. Hogy ő mennyire alkalmas szellemileg, azt bemutatta, s, hogy lesz-e köztörvényes, ezek után nem rajta múlik.
Frissítés, 2019. 5. 31.: Felder Frigyes tegnap egy bocsánatkérő bejegyzést osztott meg az általa adminisztrált Kapo(c)s közösség nevű Facebook-oldalon:
A bocsánatkérő bejegyzés
A posztot a tagok kitörő örömmel fogadták, záporoztak a Feldert éltető, emberi, politikusi nagyságát méltató hozzászólások.
Megvolna tehát a naggyá válás biztos receptje: rágalmazz, rántsd le az illetőt magadhoz a sárba, aztán kérj – kissé kétértelmű – elnézést, s máris ott a helyed az erkölcsi Olümposzon.
Kérdés persze, hogy ezek után az, hogy fenti írásunkat ugyanott „lejáratónak”, ill. „hazugnak” nevezte, mennyire állja meg a helyét: feltesszük, annyira, mint megnyilvánulásai általában.
