Festegetünk, festegetünk? A fogdák meg üresek?
Nem egyedi jelenség kicsiny hazánkban, hogy eme épületes zsurnalizmussal éljünk: az államhatalmi szervek nem követik az események azon részét, melyek jószerével minden állampolgár számára elérhetők – a médiából. Egyszerűen szólva élnek Simicska Lajos (korábbi) aranyköpésében foglaltakkal, miszerint alanyi jog hülyének lenni. Számos olyan történet látott napvilágot csak a közelmúltban, mikor a rendőrség, pláne az ügyészség egyszerűen nem vett tudomást nyilvánvaló jogsértésekről, amelyeket a média leplezett le, csupán azzal, hogy „nekik nem kötelességük újságot olvasni”. Ezért felkérjük olvasóinkat, hogy aki teheti, tegyen feljelentést az itt feltárt súlyos szabálysértés: a „közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás” méltó szankcionálása ügyében.
Festegetünk, festegetünk szorgalmasan. A Gróf Apponyi utcában pl. valaki középtájon felfestett egy rokkant-parkolóhelyet – csak úgy, magának. Legyen akár jogosult amúgy erre, s bár magunk is maximálisan támogatjuk az ebben megnyilvánuló esélyegyenlőséget, ezt mégsem lehet: ez ugyanis hatósági jelzés.
A szürkeség szép. Így néz ki ma a címképen még színes járdaszakasz. Ízlés dolga.
A közterület-felügyelők persze ezt sem vették észre, így aztán nem csoda, hogy az is csak maguknak az „alkotóknak”, a Kétfarkú Kutya Párt kaposvári rezidentúrájának jutott a tudomására, hogy áldott jótét kezek szürke festékkel lefestegették egynémely járda-színesítésüket, valahogy így:
Ismételten felhívnánk ezúton is a figyelmét annak, aki netán elfelejtette, hogy létezik Kaposváron egy önkormányzat, amelynek van egy rendelete, az a bizonyos sokat idézett
7/2013. (III. 4.), a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló.
Ennek 7. § 6. pontja így szól: „Aki járda, vagy közút felületén, valamint a közterületen elhelyezett eszközökön, dísztárgyakon a tulajdonos vagy vagyonkezelő hozzájárulása nélkül festékszóróval, filctollal vagy bármilyen más anyaggal létrehozott képi, grafikus, vagy szöveges, nem vízoldékony felületbevonatot hoz létre, amely nem a vagyontárgy rendeltetésszerű használatához szükséges, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.”
Tehát „… járda vagy közút felületén … nem vízoldékony felületbevonatot hoz létre”. Egyszóval drága polgártársunk, aki valószínűleg egy magából kivetkőzött fideszes őstulok, aki nem bírta elviselni, hogy színes foltocskákat kell kerülgetnie, miközben a kisboltba igyekszik a napi betevő tokaszalonnáért és a fél liter vegyesgyümölcs tartalmú alkoholos italért,
súlyosan megsértette a közösségi együttélés alapvető szabályait. Hohó!
Ez kérem, belefújta az orrát a damasztabroszba, odaszart a fürdőszoba sarkába, mert nem tudta mire való a nagy fehér porceláncsésze, stb., stb. Úgy viselkedett, ahogyan Szíjjártó Péter a napi külügyminiszteri működése során szokott finomabb európai társaságban.
Egy újabb árnyalat: a hatalom esztétikája egyenszürkében elbeszélve.
És ha mindezt maga az önkormányzat követte el, járdajavítás helyett? Netán a Kétfarkúak vágytak egy kis publicitásra?
Ki kell deríteni. A hatóságoknak, élükön Csillag Gábor kaposvári jegyzővel s a rendőrséggel most tehát nincs más, előbbre való dolguk, mint hogy az összes szellemi és fizikai erejüket összpontosítva belevessék magukat a nyomozásba, a Kaposvár polgárainak nyugalmát súlyosan felkavaró, botrányos akció tettesének felderítésébe.
Legalább akkora energiával és elszántsággal, mint annak idején a Kétfarkú Kutya Párt, vagy a méltatlanul kirúgott színész esetében tették.
Mert a végén még néhány törvénytisztelő, normakövető kaposvári polgárnak az fordulna meg a fejében, hogy itt valaki(k) kettős mércével mérnek. Hogy van a mi kutyánk kölyke, amelyik odapiszkíthat az aszfaltra, és van a másoké, az nem.
Az említett esetekben ugyanis nem voltak restek térfigyelő kamerák képeit vizsgálni, nyomozást folytatni, sőt, még az ügyészség is beszállt: utasították a rendőrséget, hogy folytassa le az eljárást. Az önkormányzat pedig rendeletet módosított miattuk.
A Cseri parkban pedig szabályos rendőrrohammal akadályozták meg a fűre festést nemrég.
Beszélhetnénk persze arról is, hogy nettó ködszurkálásba, összeesküvés-elméletek állami politika szintjére való emelésébe, az ázsiai sötétség terjesztésébe mennyi, de mennyi energiát fektettek…
Most itt a lehetőség: állítólag még jogállamban élünk, tessék ebben jó példával elöl járni. Várjuk a fejleményeket.
H. I.
