Taszár, Azori-szigetek, halálbüntetés – mi jöhet még?
Kaposvár országgyűlési képviselőjének a már rendszeresnek tekinthető nevetségessé váláson kívül mással még egyszer sem sikerült az országos figyelem középpontjába kerülni. Nyilvános balfogásait bajos volna számszerűsíteni, kezdve a hírhedt Azori-szigeteki kiruccanástól a halálbüntetés követeléséig, vagy éppen a minapi kirohanásáig, melyben a pedagógusoktól kívánta megvédeni az országot, bár a kaposváriak számára az örök klasszikus nyilván az a felülmúlhatatlan surmóság marad, mikor még ellenzékben követelte, hogy „Taszár ügyében már ne tegyenek semmit, bízzák a következő kormányra”. Tegnap a 444.hu cikke hívta fel a széles tömegek figyelmét arra, hogy Gelencsér a parlament és az ország nyilvánossága előtt egyedülálló, a logika Arisztotelész óta létező alaptételeit einsteini szinten megingató okfejtéssel állt elő: azért kell Magyarországon olimpia, mert 1954-ben a németek legyőztek bennünket a világbajnokságon.
