Zsar(át)nokok őszi vasárnapjai
Kétszáz írás, jóval több, mint kétszázezer szó. (Ön)ünneplésre, netán petárdák ezidőtájt szokásos pufogtatására persze nem készülünk, maradunk a szokásos szerény megemlékezésnél: ez csupán egy alkalom arra, hogy máshol, más összefüggésekbe nem illő dolgokról is szót ejtsünk. Elsősorban a KAPOS-T fogadtatásáról, mely persze felfogható szimpla belterjeskedésnek – legyen mentségünk rá a kerek szám, és az, hogy kezdettől fogva fontosnak tartjuk álszemérem és felesleges udvariaskodás nélkül foglalkozni a helyi média dolgaival. Mert a mai kor polgára azt a világot látja, amit a médiumok elé tárnak. Ez persze nem a valóság, s különösen nem annak égi mása, de ez – egyelőre – nem szegi kedvünket. Continue reading →
