Interspar? Csokonai fogadó? Volt levéltári épület? Somogy áruház?
Talán kicsit formabontó lesz itt következő írásunk: ezúttal nem teszünk mást, mint, hogy egy-egy rövid bekezdésben sorra vesszük azokat a közelmúlt szokásos önünneplés közepette, bombasztikus szólamokkal felkonferált terveit, vagy már elindult beruházásokat, amelyekről egyszer csak elegánsan elkezdett hallgatni úgy az illetékes elvtárs, mint a nyomában lihegő cselédsajtó. Van belőlük bőven. Ezzel persze nem akarjuk azt állítani, hogy bárki tevékenységébe ne férne bele egy-egy bukás, ám akkor a tisztesség úgy kívánná, hogy az, aki a beharangozás politikai hasznait az utolsó kis fűszálig learatta, álljon ki a nyilvánosság elé azzal is, hogy „sajnos, erőfeszítéseink ellenére…” Már, ha voltak erőfeszítések. Ez persze soha nem történik meg, s ha néha a közgyűlésen az ellenzék fel is veti ezt, rögtön jön a replika: tessék, lehet hozni a befektetőket. A megfelelő válaszra azonban …
