Újabb adalék a színházi tisztogatáshoz
Az aktivitásból látható, hogy milyen érzékenyen érintette olvasóinkat mindaz, amit előző írásunkban a Csiky Gergely Színházban történtekről elmondtunk. Nyilván joggal: a leépülés, úgy látszik, megállíthatatlan. Talán ad némi vigaszt az áldozatoknak, hogy mennyien nyilvánítottak véleményt, és adtak hangot megdöbbenésüknek. Úgy tűnik, a város vezetése nem fogja fel: hiába lesz (majd egyszer) kacsalábon forgó színházunk, ha közben széthullik a társulat, s már elszélednek azok is, akik talán nem oszlopai, de nélkülözhetetlen alkotórészei voltak ennek az egykor Európa-hírű társulatnak. Bozsik Yvettre vagy Fülöp Péterre még a rajongóik (ha vannak) sem mondanák, hogy társulatépítő személyiségek. Viszont úgy tűnik, utóbbi a saját épülésére kiemelt figyelmet fordít.
