Bemondta az unalmast az Urbánus blog
Talán csak érzékcsalódás, de határozottan az az érzésünk, hogy napról napra mohóbb, gátlástalanabb közpénz-zabrálás folyik: ahogy közelednek a választások, úgy válik egyre hányavetibbé, arrogánsabbá és szemérmetlenebbé a Fidesz, ez a magyar és európai közjavak fosztogatására szakosodott kompánia. Többször foglalkoztunk már azzal, hogy a közmédia a maga évi százmilliárdot meghaladó költségvetésével és a cserében nyújtott teljesítménnyel a tolvajlás tankönyvi példája. És azzal is, hogy még azon a szinten is kirívó és szégyenletes, hogy Kaposvár polgármesterének, Szita Károlynak úgy vándorolt a zsebébe az évek során sok-sok millió forintnyi közpénz, hogy lényegében semmit nem tett érte. Ez a pimaszság most már odáig fajult, hogy immár két teljes hónapja egyetlen blogbejegyzés sem került fel a felületre: Szita és sajtófamulusa, Szekeres Alán tehát úgy kerestek több mint félmilliót, hogy a kisujjukat sem mozdították érte.
Utoljára a blogon Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere jegyzett egy halovány cikkecskét sziporkázóan eredeti címmel: „Fiataloké lesz a világ!”, március 29-i dátummal. Azóta élő ember nem járt itt, az említett kisdolgozat mindösszesen két (kettő!) lájkot kapott.
Két hónapja egy árva betű, annyi sem került fel a blogra, csak a kassza csenget szépen, minden hónapban.
Azóta semmi. Legyünk méltányosak, tételezzük fel, hogy az MTVA és Szita sztárblogger pl. az első negyedév végén szerződést bontottak. A szerződés egyébként, melyet az Átlátszó blog perelt ki a közmédiától, folyamatos, tehát, ha így van, lennie kell(lene) valahol egy felmondásnak, vagy jelezni kellett volna az „érdeklődőknek” hogy az amúgy hihetetlenül érdekfeszítő médium, melynek minden egyes bejegyzését tömegek várták lélegzetvisszafojtva, átmenetileg vagy végleg bezárt.
Hogy ne keressék a továbbiakban, mert érdeklődés és színvonal híján kimúlt.
Nem tudjuk így van-e, azt viszont igen, hogy Szita Károly 2016-os vagyonnyilatkozatában még a teljes évre vonatkozóan feltüntette a potyán szerzett jövedelmet, havi 360 ezer forintjával, vagyis összesen 4.32 millióval. Az eredeti szerződésben havi 250 ezer van, plusz a cikkekért egyedi díjazás, ami azt jelenti, hogy havonta 110 ezret csak a blogbejegyzésekért kapott.
Részlet Szita Károly 2016-os vagyon- és jövedelemnyilatkozatából: havi 360 ezer csak a bloggerkedésért, az évi 4.32 millió. Érdemes a kézírásra is figyelni: nem sokat változott a Krakus-jelentések óta.
Nem voltunk restek, megszámoltuk: 2016-ban Szita neve összesen 20 bejegyzés alatt olvasható, ez darabonként 55 ezer forintot jelent. Hogy kinek, az persze nem kérdés, az már sokkal inkább, hogy valójában is ő írta-e ezeket a silány, szónoklatnak, reklámszövegek is gyenge kis szövegműveket.
És ha nem, vajon saját zsebből honorálta-e a „szellemírót”, vagy a kaposváriak forintjaiból?
És arról sem tudunk változatlanul, hogy Szita Károly akár csak egy fillért is felajánlott volna jótékony célra ebből a négymillió-háromszázhúszezer forintnyi közpénzből.
Az biztos viszont: ha pl. holnap, vagy néhány nap múlva cikkünk hatására feltűnik egy pár mondatos kis fogalmazvány a blogon, akkor a szerződés érvényes, és a szolid négymilliócska feltűnik majd, mint „becsületes” úton „munkával” megkeresett pénz az amúgy köztudomásúan klozettpapírnak sem különösebben alkalmas 2017-es vagyonbevallás lapjain.
A szerződés tartalomra vonatkozó része: nos, ebből egy betű sem teljesült az elmúlt két hónapban. Kérdés, hogy jár-e érte fizetség: gyanítjuk, igen.
Közbevetőleg: a mostanában ellenzéki fellegvárként megdicsőülni próbáló egykori Somogyi Hírlap, ill. legendagyártó egykori munkatársai soha, egyetlen szóval sem írtak erről a tényleg arcpirítóan cinikus, gátlástalan vircsaftról, miközben azzal büszkélkednek, hogy naponta tucatnyi kormánypárti politikus támadását verték vissza.
Ahogy arról sem beszéltek, hogy Szita Károly városvezetői teljesítménye nagyjából blogírói munkásságával említhető egy lapon: a mocskosul bőkezűen megfizetett semmivel, amelyre bárki, aki a nap folyamán átsétál a Kossuth téren a városháza előtt, bekötött szemmel, fél lábon állva is képes volna.
H. I.
Kapcsolódó dosszié: Sajtószabadság Kaposváron: a média maga az üzenet
