Trafikügyi sötétség: bekövetkezett a legrosszabb
Nehéz ezekben az órákban megszólalni, de, ahogy a lélekgyógyászok is tartják: ez az egyetlen módja a feldolgozhatatlannal való szembenézésnek. Napok, hetek múlva, vagy akár most, ha képesek vagyunk rá, de beszélni fogunk róla: bestiális tett volt a legaljasabb indokból, és sokkoló a fiatal élet értelmetlen elvesztése feletti fájdalom. Nyilván arról is, hogy ki, miben tévedett vagy hibázott, bár ez ügyben talán szerencsés lenne nagyobb türelmet tanúsítani, és nem ítélkezni az első, megfontolatlan reakciók miatt senki felett.
Hogy a szó mennyire veszélyes, ráadásul kétélű fegyver, az persze most is beigazolódott: tegnap „hullarablással” vádolta meg az Index a DK-t, miután felhívást tettek közzé egy csendes megemlékezésre. Az sem volt kevésbé rossz ízű, hogy egy teljesen ártatlan, amúgy soproni illetőségű fiatalembert kevertek gyanúba a helyi „hírportálok” jólértesült hozzászólói, melyet aztán készpénzként adtak tovább a bulvárlapok.
Az Index minősítése érdemli a kevesebb szót: lehet, hogy a DK részéről hiba volt az MTI-hez fordulni a közleményükkel, és elég lett volna a Facebookon közzétenni, hangsúlyozva a politikamentességet, de ez még korántsem ok arra, hogy egy szervezetre, melynek elvitathatatlan joga tagjait és szimpatizánsait, s amúgy bárkit egy ilyen típusú megemlékezésre hívni, ahogy azt mások, szervezetek és magánszemélyek is tették, rásüsse valaki a „hullarabló” bélyeget. A szándék, s a lezajlott esemény sem adott okot negatív visszhangokra: nem voltak beszédek, nem volt demonstratív pártjelenlét: semmi zászló, tábla, egyen-széldzseki, csupán sok néma, mélyen megrendült kaposvári ember kifejezte együttérzését.
Szépen fejlett, mértéktartó, echotv-s, kurucinfós stílusú megnyilatkozás az Indextől
Persze azért azt nem árt tudni, hogy az Index Spéder Zoltánnak, az erősen Orbán-közeli üzletembernek a tulajdonában van, s, bár tudják, hogy a jelenlegi rendszer olykor éles kritikájától nem tekinthetnek el, hisz akkor milliós nagyságrendű látogatottságuk éppúgy a töredékére zuhanna, mint a közmédiáé, soha nem mulasztanak el odaszúrni a baloldal pártjainak sem. Ezzel persze semmi baj, tegyék, ez a dolguk, de méltánytalan igazságtalanságban és alpári primitívségben nem kéne versenyre kelni a Mandinerrel vagy a Magyar Hírlappal.
Mert adja magát a kérdés: egy fordított helyzetben, ha mondjuk, 2006-ot írunk, és az MSZP-SZDSZ hozza meg ezt a szégyenletes trafiktörvényt, mely létezésének minden napjára jut egy rablás, a most szinte törvényszerűen bekövetkezett tragédiával súlyosbítva, mit látnánk most az utcákon? Emlékeztetőül: 2007-ben Hódmezővásárhelyen, Lázár János polgármestersége alatt tüntetés volt a helyi kórház jelentős ágyszámcsökkentése miatt. Itt a táblákon „dr. Mengelének” nevezték Molnár Lajos akkori egészségügyi minisztert, a helyi kórházigazgató pedig népirtással vádolta a kormányt. Ebből szerintünk következtetni lehet, hogy most fordított esetben mit hallanánk egy ellenzéki Fidesztől.
S, ha már népirtás: amióta a törvény él, jószerivel felére csökkent a legálisan forgalmazott cigaretta mennyisége, a többit, az ellenőrizetlen minőségű ukrán-balkáni szemetet az utcán árulják, szinte nyíltan. A következő évek mutatják majd meg, hogy ennek milyen népegészségügyi következményei lesznek.
A Facebook népe persze rögtön reagált, hiszen volt mire: Szita Károly polgármester már a tegnapi közgyűlésen felvetette – a megrendülés és a részvét kinyilvánítása után – hogy a dohányboltok belső terét letakaró fóliázás szerencsétlen ötlet volt, és meg kellene szüntetni. Erre persze sokan reagáltak: ha a DK felhívása az Index szerint hullarablás, akkor ez mi?
Nos, szerintünk egyik sem az. Szita polgármesternek kötelessége a közösség nevében, melyet képvisel, kinyilvánítani részvétét, felajánlani segítségét egy ilyen tragédia nyomán. További, az üggyel kapcsolatos megnyilvánulásait lehet elhibázottnak minősíteni (meg is tesszük), de szélsőséges jelzőkkel egyik gesztus sem írható le. Legfeljebb kissé ízléstelen egy olyan politikustól hallani a boltok fóliázásáról szóló szavakat, aki évtizedek óta a Fidesz minden, olykor csak elhibázott, másszor kimondottan sötét, népellenes és kizárólag saját politikai családjának gyarapodását, hatalmának bebetonozását szolgáló intézkedését foggal-körömmel védte.
Mint annyi másnak, ennek sem lett volna szabad megtörténnie
És, hogy a legfontosabbra is rátérjünk: itt messze-messze nem csak a fóliáról van szó. Amúgy ezzel kapcsolatban a fő trafikos Lázár János miniszter – akinek fóliaügyi megnyilvánulása gyanúsan egybecseng a vele köztudomásúan jó viszonyban lévő Szitáéval – azt mondta, akkor fogja kezdeményezni a törvénymódosítást, ha bebizonyosodik… Tessék mondani: mi és hogyan fog bebizonyosodni? A gyilkos majd bevallja? A törvény életbe lépése óta minden napra jutott egy rablás: „nem elegendő, hogy kitessék”?
Tehát – szemben a mai Somogyiban Gáldonyi Magdolna dilettáns, csak Szita Károly álláspontját visszhangzó jegyzetével – nagyon sok egyéb, „szervi baj” is van a dohányboltok rendszerével. Egyrészt a cikk állításával szemben jellemzően nem kicsiny, „néhány tízezer forintos” bevételekről van szó: egy belvárosi dohánybolt napi forgalma inkább százezres, hiszen a termékek többsége ma már ezer forinton felül van dobozonként. Legalábbis a rablásra vetemedők többsége nagy összegben reménykedik.
Immár tudjuk, hogy a gyilkos a Fő utcai boltban csak huszonkétezer forintot szerzett, s Fruzsina életét éppen azért oltotta ki, hogy a további rablásokat, melyeket a kevesellt zsákmány miatt tervezett, a lány ne tudja megakadályozni, de nyilván nem erre számított.
És a Gáldonyi által emlegetett „megélhetési bűnözők” (istenem, a régi szép kurucinfós duma, a cigányok kódolt megjelölésére: milyeneket ismer még: hobbibűnözőket?) számára ez egyáltalán nem kis összeg – ellentétben néhány közbeszerzésen induló, vagy trafikkoncessziót szerző csókossal. És erre van egy zárt, egyszemélyes bolt, miután a kiszolgálást az árukészlet sajátossága miatt egy ilyen üzletben bőven el tudja látni egy alkalmazott, hisz nem cementet, vagy facsemetéket árul.
Látható, hogy messze nem csak a fóliával van a baj, sőt: egyszemélyes, szeparált boltok, szűk áruválasztékkal, és relatíve magas (vagy annak hitt) árbevétellel. Így „teljes” a kép, más megfogalmazásban: a nemzeti dohányboltok rendszere úgy rossz, ahogy van. Régi trafikok sokasága működött úgy, hogy csak egy kis ablakon adták ki az árut, s a dohányforgalom amúgy is megoszlott az üzletek között. Nem a kirakatot kellene átrendezgetni, hanem eltörölni az egészet, és bocsánatot kérni, fennhangon, sírva, és divatosan szűkre szabott Armani-öltönyeiket megszaggatva.
Hogy legalább itt ne legyenek további ártatlan áldozatok.
H. I.
